Rahói járás (1946–2020)

A Rahói járás (ukránul: Рахівський район, magyar átírásban: Rahivszkij rajon) egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között. Kárpátalja legkeletibb részén helyezkedett el; nyugatról a Técsői járással, északról és keletről az Ivano-frankivszki területtel, délről pedig Romániával volt határos.

Rahói járás
Rahói járás címere Rahói járás zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Rang	ukrajnai járás
Székhely	Rahó
Megszűnés éve	2020. július 18.
Népesség
Teljes népesség	92 759 fő (2019. jan. 1.)
Népsűrűség	49,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	1892 km²
Elhelyezkedése
Rahói járás Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 08′, k. h. 24° 15′48.133333333333, 24.25
Térkép
Rahói járás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rahói járás témájú médiaállományokat.

1953-ban szervezték meg, elődjének tekinthető azonban az egykori Máramaros vármegye Tiszavölgyi járása.

A 2020. júliusi ukrajnai közigazgatási reform során területének egy részét a Técsői járáshoz csatolták, így jött létre az új Rahói járás. Ezzel a lakossága közel 10 ezer fővel, 82 200 főre csökkent.

Fekvése

Területén található Ukrajna legmagasabb pontja, a Hóvár (ukránul Hoverla, magassága 2061 méter).

Történelem

A Rahó környékén lévő Tatár-hágó (931 méter) a Vereckei-hágó után a második legfontosabb átkelési pont a Kárpátok északkeleti vonalán. Éppen ezért a honfoglaláskor már fontos kiindulási helye a környék a magyaroknak. Később azonban ismét erős hatása lesz errefelé a Kijevi Rusznak, míg végül a tatárjárás után elhárul a keleti befolyás, Rahó környéke Máramaros megye része lesz.

Rahómező első írásos említése 1373-ból való, ám jó ideig a környéken nincs jelentősebb település. Óriási lökést adott azonban a Nagybocskó–Rahó–Kőrösmező–országhatár vasútvonal 1894–1895-ös megépítése, amely elsősorban stratégiai célokat szolgált, de addig nem látott fellendülést hozott a környék kézmű- és könnyűiparának is.

1919. január 5-én Rahón alakult meg a Hucul Köztársaság, amelyet azonban a csehszlovák és a román hadsereg felszámolt. 1920 és 1939 között, Csehszlovákia részeként nagy lendülettel folyt tovább a környék fejlődése, ahol a turizmus hamar húzóágazattá vált.

A Rahói járást jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, elődjének tekinthető azonban az egykori Máramaros vármegye Tiszavölgyi járása, melynek területe nagyjából azonos volt vele, és amelynek székhelye 1896-ban került Nagybocskóról Rahóra. A trianoni békeszerződés után csehszlovák uralom alatt már a mai nevén létezett, ahogy az 1939 és 1944 közötti újbóli, átmeneti magyar uralom alatt is, amikor a Máramarosi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. A második világháború után került Kárpátalja egészével együtt a Szovjetunióhoz, Ukrajnába.

Gazdaság

Rahó környéke ma Ukrajna egyik komoly gazdasági problémákkal küszködő térsége, sok vállalkozás jelentett csődöt az utóbbi időkben. Az ipart a fafeldolgozás képviseli. Rahó környéke továbbá az ukrán Kárpátok turisztikai központja is.

Terület és népesség

A Rahói járás területe 1892 km², népessége 2001-ben 90 945 fő volt. Ebből a városi népesség, tehát a Rahón vagy a három városi jellegű település valamelyikében élők száma 35 827 főt, a 28 faluban élő vidéki népesség pedig 55 118 főt tesz ki, a városi népesség aránya tehát 39%.

A járás lakóinak többség ukrán (83,8%), azon belül nagyrészt hucul nemzetiségű. A huculok a ruszin nép egyik ágát képviselik, akik hitelesen megőrizték Kárpátalján hagyományos életformájukat, népszokásaikat.

Rahó, Tiszabogdány, Kőrösmező és Gyertyánliget településeken jelentős számú, szórványban élő magyar él (3,2% = 2925 fő).

A román nemzetiségűek a lakosság 11,6%-kát teszik ki, főként a román határ mentén fekvő falvakban (Felsőapsa és Tiszafejéregyház) élnek.

Közigazgatási beosztás, települések

Közigazgatási beosztás

A Rahói járás területén található 32 település 21 helyi tanácshoz tartozik, melyek közül egy járási jelentőségű városi tanács, három városi jellegű települési tanács, a többi községi tanács. A városi jellegű települések közül Kőrösmező tanácsához egy társközség is tartozik, míg a községi tanácsok közül 9 önálló, 8 pedig több községet összefogó közös tanács. A tanácsok főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze.

Magyarosított név (1918)	Magyar név (1944)	Ukrán név (cirill betűkkel)	Ukrán név (átírva)	Rang	Települések száma	Népesség (fő, 2001)
Rahó	Rahó	Рахів	Rahiv	járási jelentőségű városi	1	14 969
Gyertyánliget	Gyertyánliget	Кобилецька Поляна	Kobilecka Polana	városi jellegű települési	1	3392
Kőrösmező	Kőrösmező	Ясіня	Jaszinya	városi jellegű települési	2	8850
Nagybocskó	Nagybocskó	Великий Бичків	Velikij Bicskiv	városi jellegű települési	1	9423
Barnabás	Barnabás	Костилівка	Kosztilivka	községi	2	3002
Bilin	Bilin	Білин	Bilin	községi	1	1746
Feketetisza	Feketetisza	Чорна Тиса	Csorna Tisza	községi	1	2746
Felsőapsa	Felsőapsa	Верхнє Водяне	Verhnye Vogyane	községi	2	6612
Kaszómező	Kaszópolyána	Косівська Поляна	Koszivszka Polana	községi	1	4222
Kisapsa	Kisapsa	Водиця	Vodica	községi	2	2764
Középapsa	Középapsa	Середнє Водяне	Szerednye Vogyane	községi	2	6795
Láposmező	Luhi	Луги	Luhi	községi	2	1388
Lonka	Tiszalonka	Луг	Luh	községi	1	1985
Mezőhát	Mezőhát	Лазещина	Lazescsina	községi	1	4174
Nyilas	Nyilas	Розтоки	Roztoki	községi	1	2803
Rászócska	Roszucska	Росішка	Rosziska	községi	1	1144
Terebesfejérpatak	Trebusafejérpatak	Ділове	Gyilove	községi	3	3197
Tiszabogdány	Tiszabogdány	Богдан	Bohdan	községi	2	4074
Tiszaborkút	Tiszaborkút	Кваси	Kvaszi	községi	3	2313
Tiszafejéregyház	Tiszafejéregyház	Біла Церква	Bila Cerkva	községi	1	3024
Vidráspatak	Vidráspatak	Видричка	Vidricska	községi	1	2322

Települések

A Rahói járás területén 32 település található, közülük egy járási jelentőségű város, három városi jellegű település, a többi község. A települések főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze.

Magyarosított név (1918)	Magyar név (1944)	Ukrán név (cirill betűkkel)	Ukrán név (átírva)	Rang	Tanács székhelye	Népesség (fő, 2001)
Almáspatak	Sztrimbapatak	Стримба	Sztrimba	tsk.	Felsőapsa	1340
Barnabás	Barnabás	Костилівка	Kosztilivka	k.t.szh.	helyben	1890
Bértelek	Breboja	Бребоя	Breboja	tsk.	Tiszabogdány	710
Bilin	Bilin	Білин	Bilin	ö.t.k.	-	1746
Dobrikdűlő	Dobrikdűlő	Добрік	Dobrik	tsk.	Középapsa	1106
Dombhát	Dombhát	Стебний	Sztebnij	tsk.	Kőrösmező	807
Feketetisza	Feketetisza	Чорна Тиса	Csorna Tisza	ö.t.k.	-	2746
Felsőapsa	Felsőapsa	Верхнє Водяне	Verhnye Vogyane	k.t.szh.	helyben	5272
Gyertyánliget	Gyertyánliget	Кобилецька Поляна	Kobilecka Polana	v.j.t.	-	3392
Hoverla	Hoverla	Говерла	Hoverla	tsk.	Láposmező	380
Kaszómező	Kaszópolyána	Косівська Поляна	Koszivszka Polana	ö.t.k.	-	4222
Kisapsa	Kisapsa	Водиця	Vodica	k.t.szh.	helyben	1882
Kiscserjés	Kiscserjés	Вільховатий	Vilhovatij	tsk.	Barnabás	1112
Komlós	Komlós	Круглий	Kruhlij	tsk.	Terebesfejérpatak	95
Kőrösmező	Kőrösmező	Ясіня	Jaszinya	v.j.t.	helyben	8043
Körtelep	Körtelep	Хмелів	Hmeliv	tsk.	Terebesfejérpatak	429
Középapsa	Középapsa	Середнє Водяне	Szerednye Vogyane	k.t.szh.	helyben	5689
Láposmező	Luhi	Луги	Luhi	k.t.szh.	helyben	1008
Mezőhát	Mezőhát	Лазещина	Lazescsina	ö.t.k.	-	4174
Nagybocskó	Nagybocskó	Великий Бичків	Velikij Bicskiv	v.j.t.	-	9423
Nyilas	Nyilas	Розтоки	Roztoki	ö.t.k.	-	2803
Plajuc	Plajuc	Плаюць	Plajuc	tsk.	Kisapsa	882
Rahó	Rahó	Рахів	Rahiv	j.j.v.	-	14 969
Rászócska	Roszucska	Росішка	Rosziska	ö.t.k.	-	1144
Szitni	Szitni	Сітний	Szitnij	tsk.	Tiszaborkút	142
Terebesfejérpatak	Trebusafejérpatak	Ділове	Gyilove	k.t.szh.	helyben	2673
Tiszabogdány	Tiszabogdány	Богдан	Bohdan	k.t.szh.	helyben	3364
Tiszaborkút	Tiszaborkút	Кваси	Kvaszi	k.t.szh.	helyben	1794
Tiszafejéregyház	Tiszafejéregyház	Біла Церква	Bila Cerkva	ö.t.k.	-	3024
Lonka	Tiszalonka	Луг	Luh	ö.t.k.	-	1985
Trosztyanec	Trosztyanec	Тростянець	Trosztyanec	tsk.	Tiszaborkút	377
Vidráspatak	Vidráspatak	Видричка	Vidricska	ö.t.k.	-	2322

Az 1945 előtti és az azóta alakult községek

A mai Rahói járás területén a magyar uralom alatt (1918-ig és 1939–44 között) a mai 21 tanács és 32 település helyett csak 14 község volt, a többi 1945 után, szovjet uralom alatt szakadt ki ezekből. Ennek összefoglaló adatait az alábbi táblázat mutatja be.

Magyarosított név (1918)	Magyar név (1944)	Ukrán név (cirill betűkkel)	Ukrán név (átírva)	Belőle kivált községek	Népesség (fő, 2001)	Népesség (fő, 1941)	Népesség (fő, 1910)
Bilin	Bilin	Білин	Bilin	-	1746	1016	818
Felsőapsa	Felsőapsa	Верхнє Водяне	Verhnye Vogyane	Almáspatak, Kisapsa, Plajuc	9376	6884	4704
Gyertyánliget	Gyertyánliget	Кобилецька Поляна	Kobilecka Polana	-	3392	2276	1832
Kaszómező	Kaszópolyána	Косівська Поляна	Koszivszka Polana	-	4222	2826	2098
Kőrösmező	Kőrösmező	Ясіня	Jaszinya	Dombhát, Feketetisza, Mezőhát	15 770	12 717	9795
Középapsa	Középapsa	Середнє Водяне	Szerednye Vogyane	Dobrikdűlő	6795	4559	3719
Lonka	Tiszalonka	Луг	Luh	-	1985	2820	2385
Nagybocskó	Nagybocskó	Великий Бичків	Velikij Bicskiv	-	9423	7426	5955
Rahó	Rahó	Рахів	Rahiv	Barnabás, Kiscserjés, Nyilas	20 774	12 455	6577
Rászócska	Roszucska	Росішка	Rosziska	-	1144	863	586
Terebesfejérpatak	Trebusafejérpatak	Ділове	Gyilove	Komlós, Körtelep	3197	2648	2251
Tiszabogdány	Tiszabogdány	Богдан	Bohdan	Bértelek, Hoverla, Láposmező, Vidráspatak	7784	5806	3419
Tiszaborkút	Tiszaborkút	Кваси	Kvaszi	Szitni, Trosztyanec	2313	1870	1227
Tiszafejéregyház	Tiszafejéregyház	Біла Церква	Bila Cerkva	-	3024	1714	1676

Források

• A Rahói járás adatai az ukrán Legfelsőbb Tanács portálján
• Magyarország helységnévtára 1944.. Budapest: M. Kir. Közp. Statisztikai Hivatal (1944) 
• A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára 1913.. Budapest: M. Kir. Közp. Statisztikai Hivatal (1914) 

További információk

• A Felső-Tisza vidékének térképe