Regionális hatalom

A nemzetközi kapcsolatok azokat az államokat nevezik regionális hatalmaknak, melyeknek egy adott földrajzi régión belül jelentős a befolyásuk.[1][2] Ezek az országok biztosítják egy adott terület biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen polaritást.[3] Azok az államok, melyeknek nincs a Föld adott régiójában kiegyensúlyozó társai, regionális hegemóniát képesek kialakítani.

JellemzőiSzerkesztés

A regionális hatalmak alakítják ki egy adott régió poláris szerkezetét. A regionális hatalmaknak általában olyan lehetőségei vannak, melyekkel jelentős befolyással bírnak egy adott területre, de ezt a befolyást nem tudja világszinten érvényesíteni. Több, egymástól lényegesen eltérő definíciója is van a regionális hatalom fogalmának. A Politikai Kutatások Európai Konzorciuma (European Consortium for Political Research) szerint egy regionális hatalom gazdasági és katonai területen dominánsnak számít egy adott területen, képes jelentős befolyást gyakorolni egy adott térségben, és erőforrásait pedig úgy próbálja meg felhasználni, hogy saját szomszédai is hatalomnak tekintsék.[1]

A Globális és Regionális Tanulmányok Németországi Intézete szerint a következő tulajdonság mind jellemzi a regionális hatalmakat:

  • legyen egy jól meghatározható régió része, de ezen belül rendelkezzen szabadsággal.
  • saját maga is regionális hatalom akarjon lenni
  • mind a földrajzi régióban, mind egy adott ideológiai területen jelentős befolyással kel rendelkeznie.
  • számítson az adott térségen belül jelentős gazdasággal, hadsereggel, népességgel, és legyen befolyásos ideológiája.
  • régiójának legyen szerves része
  • jelentős befolyása legyen a régió biztonságára
  • a régió hatalmai, és a más régiókban lévő nagyhatalmak is ismerjék el regionális hatalomnak.
  • rendelkezzen kapcsolatokkal a regionális és a világméretű fórumokon.[2]

Egyes államok egyszerre regionális hatalmak és nagyhatalmak. Ehhez hasonlóan más országok egyszerre regionális és középhatalmak.

Jelenlegi regionális hatalmakSzerkesztés

Itt azon országok listája olvasható, melyeket a nemzetközi kapcsolatokkal és politológiával foglalkozó tudományos műhelyek regionális hatalmaknak tekintenek. Ezek egy része teljesíti a regionális hatalmakkal kapcsolatban fentebb leírt követelményeket. Minden szakértőnek megvan a maga követelményrendszere arra vonatkozóan, hogy mit tekintenek regionális hatalomnak.

Kelet-ÁzsiaSzerkesztés

EurópaSzerkesztés

Latin-AmerikaSzerkesztés

Nyugat-ÁzsiaSzerkesztés

Észak-AmerikaSzerkesztés

ÓceániaSzerkesztés

Dél-ÁzsiaSzerkesztés

Délkelet-ÁzsiaSzerkesztés

Észak-AfrikaSzerkesztés

Fekete-AfrikaSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

A: Levantei regionális hatalmak
B: A Perzsa-öböl regionális hatalma

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b c d www.essex.ac.uk[halott link]
  2. a b c www.giga-hamburg.de
  3. a b c d e f g Buzan, Barry. The United States and the Great Powers. Cambridge, United Kingdom: Polity Press, 71. o. (2004). ISBN 0745633757 
  4. Living With The Giants - TIME. [2013. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  5. China: Global/Regional Power. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  6. CNN In-Depth Specials - Visions of China - Asian Superpower: Regional 'godfather' or local bully?
  7. www.abc.net
  8. http://www.aseanfocus.com/asiananalysis/article.cfm?articleID=780 Archiválva 2007. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben www.aseanfocus.com
  9. a b c d Archivált másolat. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  10. http://www.springerlink.com/content/nrnnj1f163kaxye3/[halott link]
  11. Archivált másolat. [2010. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  12. Archivált másolat. [2012. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  13. https://web.archive.org/web/20090109072730/http://www.ndu.edu/inss/Press/jfq_pages/editions/i47/19.pdf
  14. http://www.brookings.edu/~/media/Files/events/2009/0416_korea/20090416_korea.pdf
  15. journals.cambridge.org. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  16. www.csbaonline.org. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  17. a b c d globalpolicy.org
  18. a b c www.aims.ca
  19. tspace.library.utoronto.ca
  20. jstor.org
  21. foreignaffairs.org Archiválva 2009. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben| Ben W. Heineman, Jr., and Fritz Heimann speak of Italy as a major country or "player" along with Germany, France, Japan, and the United Kingdom, in "The Long War Against Corruption".
  22. M. De Leonardis, Il Mediterraneo nella politica estera italiana del secondo dopoguerra, Bologna, Il Mulino, 2003, p. 17
  23. carabinieri.it
  24. books.google.com
  25. http://www.carnegie.ru/en/pubs/media/69778.htm Archiválva 2013. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben www.carnegie.ru
  26. 'The Balkans Opening': The Tadic-Gul meeting at Karlowitz, by Ihsan Bal. October 31, 2009.. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  27. [1]
  28. www.cont-ed.cam.ac.uk. [2009. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  29. White, Michael Defence cuts: will the US now give up on us? guardian.co.uk, 19 October 2010
  30. www.fntg.org
  31. https://doi.org/. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  32. lap.sagepub.com
  33. www.brazzilmag.com. [2006. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  34. Ministry of Foreign Affairs of Japan
  35. Oxford Analytica. [2007. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  36. a b c Regions and powers: the structure of international security. Cambridge: Cambridge University Press, 55. o. (2003). ISBN 0521891116 
  37. a b www.chathamhouse.org.uk
  38. www.cia.gov. [2019. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  39. meria.idc.ac.il. [2011. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  40. www.lrb.co.uk. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  41. www.acronym.org.uk. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  42. findarticles.com
  43. yaleglobal.yale.edu. [2009. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  44. Analyzing American Power in the Post-Cold War Era. [2012. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 28.)
  45. www.britannica.com
  46. www.routledge.com. [2020. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 1.)
  47. www.foreignminister.gov.au. [2011. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  48. Perkovich, George. „Is India a Major Power?” (PDF). The Washington Quarterly (27.1 Winter 2003-04). [2004. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2007. december 13.)  
  49. Encarta - Great Powers. [2009. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  50. Dilip Mohite (1993). „Swords and Ploughshares- India: The Fourth Great Power?”, Kiadó: Arms Control, Disarmament, and International Security (ACDIS). [2006. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2007. december 13.)  
  51. The United States and the great powers: world politics in the twenty-first century
  52. [2]
  53. www.defenselink.mil
  54. www.biu.ac.il
  55. www.h-net.org. [2007. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  56. www.iss.co.za. [2006. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés