Reiszig Ede (főispán)

Id. Reiszig Ede (Kámon, 1848. június 5. – Graz, 1908. augusztus 22.) Békés, majd Vas vármegye főispánja, kereskedelemügyi, majd belügyi államtitkár, ifj. Reiszig Ede genealógus édesapja.

Reiszig Ede
Portréja a Vasárnapi Ujság 1892. évi 40. számából.
Született	1848. június 5. Kámon
Elhunyt	1908. augusztus 22. (60 évesen) Graz
Állampolgársága	magyar
Házastársa	br. Szegedy-Ensch Irma
Gyermekei	Reiszig Ede
Foglalkozása	politikus, főispán
Tisztsége	Békés vármegye főispánja (1891. május 17. – 1892. szeptember 14.) államtitkár (1892. szeptember 14. – ) magyarországi parlamenti képviselő (1892. november 21. – 1895. február 16.) államtitkár (1894. augusztus 14. – ) Vas vármegye főispánja (1895. április 18. – 1904. április 24.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Reiszig Ede témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Hesseni származású honfiúsított nemesi család sarja, édesapja nemes Reiszig Alajos (1821–1853) törvényszéki táblabíró, édesanyja kisjókai Takách Kornélia (1824–1908). Középiskoláját a pesti piarista gimnáziumban végezte, ezt követően pedig jogot hallgatott Grazban, Pesten és Pozsonyban, ahol 1869-ben államvizsgát tett. Ezután Berlinben, Heidelbergben és Svájcban tanult. Leginkább az államtudományok, a nemzetgazdaság, a pénzügy, a politika, valamint az államjog érdekelte. Fivére Reiszig Alajos (1841–1914), a Szombathelyi Általános Takarékpénztár nagyérdemű elnöke, a Vasmegyei Casino Egyesület ügyvivő igazgatója, alelnöke, akinek a hitvese guári és felsőszelestei Guáry Mária (1844–1897) asszony volt.

Közéleti pályáját 1869. szeptember 1-jén kezdte meg Vas vármegye tiszteletbeli aljegyzőjeként, 1871 decemberétől első aljegyző, 1875-től pedig már főjegyző ugyanott. 1883-ban előbb rövid ideig helyettes, majd rendes vasi alispánként működött. 1891-ben Ferenc József felmentette Terényi Lajost, és egyúttal Reisziget nevezte ki Békés vármegye főispánjává. E tisztét nem sokáig viselhette, ugyanis 1892 őszén a király a kereskedelemügyi minisztérium államtitkárává tette meg. Innen alig két év múlva hasonló beosztásban a belügyminisztériumhoz került, de 1895-ben már Vas vármegye főispáni székében ült egészen 1904-ig.

Politikai tisztségei mellett Reiszig aktív közéleti szerepet vállalt. A Vasmegyei Casino Egyesület elnöke, Szombathely díszpolgára, az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt., a Déli Vasúttársaság és a Dunántúli Helyiérdekű Vasutak igazgatósági tagja is volt.

Családja

1872. június 10-én Pozsonyban vette feleségül báró mezőszegedi Szegedy-Ensch Irmát (1851–1935), aki négy gyermeket szült neki:

• Ede Alajos Imre Károly Mária Johanna Kornélia (1873–1946) történész, genealógus, családtörténeti író
• Antónia (1875–1942) a Katolikus Sajtó Egyesület és a Katolikus Jótékony Nőegylet elnöknője
• Lajos István (1876–1922) magyar királyi sorhajókapitány, folyamőr parancsnok, belügyminisztériumi osztályvezető; felesége: Bunzel Anna
• Géza Mária Alajos (1877–1940) huszárezredes; neje: bezerédi Bezerédj Ilona (1884–1976)

Kitüntetései

• Vaskoronarend III. osztálya, 1889. (a közigazgatásban elért eredményeiért)
• Ferenc József-rend nagykeresztje a csillaggal, 1904.
• a szerb Takova-rend II. osztálya a csillaggal

Források

• Reiszig Ede családfája a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület honlapján
• Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715–1950, 166-168.old (online hozzáférés)
• Vasvármegye kiváló férfiai in: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai (online hozzáférés)
• dr. Reiszig Ede életrajza a Vas Megyei Levéltár honlapján

Elődje: Terényi Lajos

Békés vármegye főispánja 1891. május 17. – 1892. október 11.

Utódja: br. Tallián Béla

Elődje: Radó Kálmán

Vas vármegye főispánja 1895. február 20. – 1904. május 28.

Utódja: Ernuszt József