Rodriguez-sziget
Rodriguez-sziget (franciául: Île Rodrigues; kreol nyelven: Rodrig) a Mauritiusi Köztársaság autonóm külső szigete az Indiai-óceánban, Mauritiustól körülbelül 560 km-re keletre.[1]
| Rodriguez-sziget | |
 | |
| Tengerparti látkép Rodriguez szigetén | |
| Közigazgatás | |
| Ország |
 Mauritius |
| Székhely | Port Mathurin |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 41 669 fő +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Indiai-óceán |
| Szigetcsoport | Mascarenhas-szigetcsoport |
| Terület | 109 km² |
| Hosszúság | 19 km |
| Szélesség | 9,0 km |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Rodriguez-sziget
Pozíció az Indiai-óceán térképén
| |
| d. sz. 19° 43′ 00″, k. h. 63° 25′ 00″Koordináták: d. sz. 19° 43′ 00″, k. h. 63° 25′ 00″ | |
| Rodriguez-sziget weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rodriguez-sziget témájú médiaállományokat. | |
A Mascarenhas-szigetcsoport része, ami Rodriguez mellett magában foglalja Mauritius szigetét és Réuniont. Vulkanikus eredetű, korallzátonyok veszik körül. Néhány apró, lakatlan sziget található a partjainál. Egykoron közigazgatásilag Mauritius tizedik körzete volt; 2002. december 10-én nyerte el autonóm státuszát, azóta már a Rodriguez-i Regionális Közgyűlés (Rodrigues Regional Assembly) kormányozza. A sziget fővárosa Port Mathurin.
Lakosai mauritiusi állampolgárok. 2014-ben a sziget lakossága körülbelül 41 669 volt,[2] melynek többsége afrikai származású. Gazdasága elsősorban a halászatra, a mezőgazdaságra, a kézművességre és a fejlődő turizmusra épül. [3]
TörténelemSzerkesztés
Az arabok már a 10. századtól látogatták Mascarenhas szigeteit. Ash-Sharif al-Idrisi arab földrajztudós 12. századi térképe világosan mutatja a három szigetet: Dina Arobi (Mauritius), Dina Margabin (Réunion) és Dina Moraze (Rodriguez). A szigetet Dom Diogo Rodrigues portugál hajosról nevezték el 1528-ban.
1601-től kezdve a hollandok élelmiszerekért kezdték látogatni a szigetet. 1691-ben a hugenotta François Leguat és 7 társa partra szállt a szigeten. Ők mezőgazdasági gyarmatot szerettek volna létrehozni protestáns menekültekből, azonban nem járták sikerrel.
A 18. században a franciák több kísérletet is tettek a sziget fejlesztésére és gyarmatosítására. A franciák afrikai rabszolgákat hoztak a szigetre – ők a sziget mai lakosságának ősei. A szigetet Franciaország állattenyésztésre és gazdálkodásra használta. [4]
A britek a napóleoni háborúk végén kapták meg a szigetet a franciáktól.[5] Mivel ekkor már a rabszolgaságot felszámolták[6] a Brit Birodalomban, a szigeten sem volt már legális a rabszolgaság intézménye a brit megszállást követően.1968-ban, a függetlenség elnyerésekor Rodrigues egyesült Mauritiusszal.[7] 2002 óta az országgyűlés egyöntetű döntése alapján autonóm státusszal rendelkezik.[8]
KözigazgatásSzerkesztés
|
|
OktatásSzerkesztés
Oktatási rendszere hasonló Mauritius más részeinek oktatási rendszeréhez. Egészen a felsőoktatásig ingyenes az oktatás, ezt a kormány biztosítja. Főként angol nyelven folyik. [9]
KözlekedésSzerkesztés
A szigetet kiszolgáló Sir Gaëtan Duval repülőtérről rendszeres járatok indulnak a Mauritius szigetén található Sir Seewoosagur Ramgoolam nemzetközi repülőtérre.
GazdaságSzerkesztés
Rodriguez gazdasága leginkább Mauritiustól függ. A fő bevételi forrása forrása a turizmus, a halászat, a mezőgazdaság, valamint az állattenyésztés. A kézművesipar hasznosnak bizonyult a sziget gazdasága szempontjából. A tengeri termékek, a szarvasmarha és az élelmiszer-növények exportjából származó bevétel azonban kisebb, mint az importtermékek költségei, ami hiányt okoz. [10] 2020-ban az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem körülbelül 16 400 dollár volt. [11]
KultúraSzerkesztés
NépzeneSzerkesztés
A sziget hagyományos zenéje a Sega Tambour. A zene hangsúlyos ritmusú, általában harmonikával, tapssal és rögtönzött ütőhangszerekkel, például bambuszokkal kísért.[12]
SportéletSzerkesztés
A legelterjedtebb sportág Rodriguez szigetén a labdarúgás. Szinte egész évben vannak helyi versenyek és bizonyos versenyek győztesei Mauritiusra utaznak megmérkőzni az ország más csapataival.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Cseppkőbarlang mesél a parányi indiai-óceáni sziget múltjáról. National Geographic, 2018. január 3. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
- ↑ Ministry of Finance & Economic Development (2012). „ANNUAL DIGEST OF STATISTICS 2012”, 19. o, Kiadó: Government of Mauritius. (Hozzáférés ideje: 2013. október 20.)
- ↑ General Information about Rodrigues. Government of Mauritius. (Hozzáférés: 2012. március 10.)
- ↑ Rodrigues (island) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 4.)
- ↑ Rodrigues Island. Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
- ↑ How did the slave trade end in Britain?. Royal Museums Greenwich. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
- ↑ Rodrigues Island - Country Guide. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
- ↑ Independence and Republic. Cercle de Généalogie Maurice-Rodrigues. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
- ↑ EDUCATION FOR A SUSTAINABLE FUTURE (angol nyelven). Rodrigues Regional Assembly, 2009. július. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
- ↑ Mauritius : Economy - The Commonwealth. thecommonwealth.org. (Hozzáférés: 2018. december 8.)
- ↑ Gross National Income per Capita (in 1000 US$ 2011 PPP) - Area Database - Global Data Lab. globaldatalab.org. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- ↑ Sega tambour of Rodrigues Island. UNESCO. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rodrigues című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.