Rodriguez-sziget

mauritiusi sziget

Rodriguez-sziget (franciául: Île Rodrigues; kreol nyelven: Rodrig) a Mauritiusi Köztársaság autonóm külső szigete az Indiai-óceánban, Mauritiustól körülbelül 560 km-re keletre.[1] A sziget keleti vége egész Afrika legkeletibb pontja egyben; érdekesség, hogy Izland kivételével valamennyi eurázsiai ország közelebb van hozzá, mint Afrika legnyugatibb pontja, a zöld-foki Porto Novo, s Tűzföld révén még Argentína és Chile is egy kicsit közelebb fekszenek Rodrigues-hez.

Rodriguez-sziget
Tengerparti látkép Rodriguez szigetén
Tengerparti látkép Rodriguez szigetén
Közigazgatás
Ország Mauritius
SzékhelyPort Mathurin
Népesség
Teljes népesség41 669 fő
Földrajzi adatok
FekvéseIndiai-óceán
SzigetcsoportMascarenhas-szigetcsoport
Terület109 km²
Hosszúság19 km
Szélesség9,0 km
Elhelyezkedése
Rodriguez-sziget (Indiai-óceán)
Rodriguez-sziget
Rodriguez-sziget
Pozíció az Indiai-óceán térképén
d. sz. 19° 43′ 12″, k. h. 63° 25′ 12″Koordináták: d. sz. 19° 43′ 12″, k. h. 63° 25′ 12″
Rodriguez-sziget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rodriguez-sziget témájú médiaállományokat.

A Mascarenhas-szigetcsoport része, ami Rodriguez mellett magában foglalja Mauritius szigetét és Réuniont. Vulkanikus eredetű, korallzátonyok veszik körül. Néhány apró, lakatlan sziget található a partjainál. Egykoron közigazgatásilag Mauritius tizedik körzete volt; 2002. december 10-én nyerte el autonóm státuszát, azóta már a Rodriguez-i Regionális Közgyűlés (Rodrigues Regional Assembly) kormányozza. A sziget fővárosa Port Mathurin.

Lakosai mauritiusi állampolgárok. 2014-ben a sziget lakossága körülbelül 41 669 volt,[2] melynek többsége afrikai származású. Gazdasága elsősorban a halászatra, a mezőgazdaságra, a kézművességre és a fejlődő turizmusra épül. [3]

Történelem szerkesztés

Az arabok már a 10. századtól látogatták Mascarenhas szigeteit. Ash-Sharif al-Idrisi arab földrajztudós 12. századi térképe világosan mutatja a három szigetet: Dina Arobi (Mauritius), Dina Margabin (Réunion) és Dina Moraze (Rodriguez). A szigetet Dom Diogo Rodrigues portugál hajosról nevezték el 1528-ban.

1601-től kezdve a hollandok élelmiszerekért kezdték látogatni a szigetet. 1691-ben a hugenotta François Leguat és 7 társa partra szállt a szigeten. Ők mezőgazdasági gyarmatot szerettek volna létrehozni protestáns menekültekből, azonban nem járták sikerrel.

A 18. században a franciák több kísérletet is tettek a sziget fejlesztésére és gyarmatosítására. A franciák afrikai rabszolgákat hoztak a szigetre – ők a sziget mai lakosságának ősei. A szigetet Franciaország állattenyésztésre és gazdálkodásra használta. [4]

A britek a napóleoni háborúk végén kapták meg a szigetet a franciáktól.[5] Mivel ekkor már a rabszolgaságot felszámolták[6] a Brit Birodalomban, a szigeten sem volt már legális a rabszolgaság intézménye a brit megszállást követően.1968-ban, a függetlenség elnyerésekor Rodrigues egyesült Mauritiusszal.[7] 2002 óta az országgyűlés egyöntetű döntése alapján autonóm státusszal rendelkezik.[8] Az Organisation du Peuple Rodriguais elnevezésű párt a sziget függetlenítésére törekszik Mauritiustól.[9]

Közigazgatás szerkesztés

Sz. Zóna
2000-ben
1 Piments-Baie Topaze 1445
2 La Ferme 1112
3 Baie Malgache 1076
4 Oyster Bay 2594
5 Port Mathurin 5929
6 Grand Baie-Montagne Goyaves 844
7 Roche Bon Dieu-Trèfles 2059
8 Lataniers-Mont Lubin 3806
9 Petit Gabriel 3658
10 Mangues-Quatre Vents 2870
11 Plaine Corail-La Fouche Corail 2832
12 Rivière Cocos 2893
13 Port Sud-Est 2717
14 Coromandel-Graviers 1944
  Rodrigues 35779
 

Oktatás szerkesztés

Oktatási rendszere hasonló Mauritius más részeinek oktatási rendszeréhez. Egészen a felsőoktatásig ingyenes az oktatás, ezt a kormány biztosítja. Főként angol nyelven folyik. [10]

Közlekedés szerkesztés

A szigetet kiszolgáló Sir Gaëtan Duval repülőtérről rendszeres járatok indulnak a Mauritius szigetén található Sir Seewoosagur Ramgoolam nemzetközi repülőtérre.

Gazdaság szerkesztés

Rodriguez gazdasága leginkább Mauritiustól függ. A fő bevételi forrása a turizmus, a halászat, a mezőgazdaság, valamint az állattenyésztés. A kézművesipar hasznosnak bizonyult a sziget gazdasága szempontjából. A tengeri termékek, a szarvasmarha és az élelmiszer-növények exportjából származó bevétel azonban kisebb, mint az importtermékek költségei, ami hiányt okoz. [11] 2020-ban az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem körülbelül 16 400 dollár volt. [12]

Kultúra szerkesztés

Népzene szerkesztés

A sziget hagyományos zenéje a Sega Tambour. A zene hangsúlyos ritmusú, általában harmonikával, tapssal és rögtönzött ütőhangszerekkel, például bambuszokkal kísért.[13]

Sportélet szerkesztés

A legelterjedtebb sportág Rodriguez szigetén a labdarúgás. Szinte egész évben vannak helyi versenyek és bizonyos versenyek győztesei Mauritiusra utaznak megmérkőzni az ország más csapataival.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Cseppkőbarlang mesél a parányi indiai-óceáni sziget múltjáról. National Geographic, 2018. január 3. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  2. Ministry of Finance & Economic Development (2012). „ANNUAL DIGEST OF STATISTICS 2012”, 19. o, Kiadó: Government of Mauritius. (Hozzáférés: 2013. október 20.)  
  3. General Information about Rodrigues. Government of Mauritius. (Hozzáférés: 2012. március 10.)[halott link]
  4. Rodrigues (island) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  5. Rodrigues Island. Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  6. How did the slave trade end in Britain?. Royal Museums Greenwich. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  7. Rodrigues Island - Country Guide. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  8. Independence and Republic. Cercle de Généalogie Maurice-Rodrigues. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  9. 1976: Création de l'OPR
  10. EDUCATION FOR A SUSTAINABLE FUTURE (angol nyelven). Rodrigues Regional Assembly, 2009. július. [2022. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  11. Mauritius : Economy - The Commonwealth. thecommonwealth.org. [2020. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 8.)
  12. Gross National Income per Capita (in 1000 US$ 2011 PPP) - Area Database - Global Data Lab. globaldatalab.org. [2022. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  13. Sega tambour of Rodrigues Island. UNESCO. (Hozzáférés: 2022. május 4.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rodrigues című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés