Románia földrajza
Románia földrajzilag Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget északi részén helyezkedik el. Meghatározó jellegű természetföldrajzi elemei a Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger. A Kárpátok teljes hosszának 2/3-a Románia területén húzódik, ez a hegység alkotja az ország domborzati vázát. A Duna hosszának ugyancsak mintegy 2/3-a érinti az ország területét és vízgyűjtőjéhez tartozik az ország területének túlnyomó része. Romániának több mint 190 km-es tengerpartja nyílik a Fekete-tengerre, ami gazdasági szempontból nagyon jelentős.
| Románia | |
 | |
 é. sz. 46° 00′, k. h. 25° 00′ | |
| Kontinens | Európa |
| Szubrégió | Közép-Európa |
| Főbb területi jellemzők | |
| Teljes terület | 238 391 km² |
| Partvonal | 193,5 km |
| Szárazföldi határ | 3149,9 km |
| Környező országok | Magyarország, Ukrajna, Moldova, Szerbia, Bulgária |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Moldoveanu-csúcs, 2544 m |
| Legalacsonyabb pont | Fekete-tenger, 0 m |
| Leghosszabb folyó | Duna, 1075 km |
| Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Razelm-tó, 415 km² |
| Használatban levő terület | |
| Megművelhető terület | 41 % |
| Egyéb jellemzők | |
| Éghajlat | mérsékelt kontinentális |
| Domborzat | hegységek és dombságok, nyugaton és délen síkság |
| Természeti kincsek | szén, fa, földgáz, vasérc, só |
| Természeti veszélyek | földrengés, földcsuszamlás |
| Környezeti problémák | talajerózió, vízszennyezés, légszennyezés, |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Románia témájú médiaállományokat. | |
Általános adatok szerkesztés
Románia területe 238 391 km². Legmagasabb pontja a Moldoveanu-csúcs (2544 m), a legmélyebben a Fekete-tenger partja található (0 m).
Határok szerkesztés
Északról Ukrajna, keletről Moldova, Ukrajna és a Fekete-tenger, északnyugatról Magyarország, délnyugatról Szerbia, délről Bulgária határolja.
Domborzata szerkesztés
Az ország domborzata változatos, a felszíni domborzati formák szinte mindegyike jelen van, nagyjából hasonló arányban. A hegyek, azaz a 800 méternél magasabban fekvő területek Románia területének 28%-át teszik ki, 200 és 800 méter magasság közötti fennsíkokon és dombvidékeken fekszik az ország 42%-a, a maradék 30%-ot a 200 méter alatti magasságú síkságok adják.[1]
A Kárpátok (román: Carpații) teljes hosszának kétharmada Románia területére esik, az ország természetföldrajzi gerincét képezi.[1], legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik. A hegység két nagy területre különíti el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului).
A Kárpátok hegyláncai főleg Erdélyt uralják, melynek csúcsai még a 2500 métert is elérik. A legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m). A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugati-Kárpátok része.
A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok fekszenek, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek.
Domborzati tájegységei szerkesztés
Kárpátok szerkesztés
- Keleti-Kárpátok
- Déli-Kárpátok
- Nyugat-romániai-Kárpátok (Erdélyi-középhegység, a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék)
Előkárpátok (Szubkárpátok) szerkesztés
Két fő része:
- Géta-Előkárpátok (A Déli-Kárpátok külső része)
- Moldvai-Előkárpátok (A Keleti-Kárpátok külső része)
További részek:
Hátságok szerkesztés
- Erdélyi-medence
- Géta-hátság (másképp Olténiai- vagy Géta-dombvidék - a Déli-Kárpátoktól délre)
- Moldvai-hátság (Moldva)
- Mehádiai-hátság (A Mehádiai-hegységtől Dél Keletre, Mehedinț)
- Dobrudzsai-hátság (Dobrudzsa)
Alföldek szerkesztés
- Román-alföld az ország déli részén
- az Alföld romániai része az ország nyugati szélén (a román földrajzban Nyugati-alföld a neve)
Egyéb tájegységek szerkesztés
Hegycsúcsok szerkesztés
Románia tíz legmagasabb hegycsúcsa:
| Hely | Név | Magasság | Hegység |
|---|---|---|---|
| 1. | Moldoveanu-csúcs | 2544 m | Fogarasi-havasok |
| 2. | Negoj-csúcs | 2535 m | Fogarasi-havasok |
| 3. | Nagy-Vist | 2527 m | Fogarasi-havasok |
| 4. | Leszpez-csúcs | 2522 m | Fogarasi-havasok |
| 5. | Nagy-Páring | 2519 m | Páring-hegység |
| 6. | Pelága-csúcs | 2509 m | Retyezát-hegység |
| 7. | Papusa | 2508 m | Retyezát-hegység |
| 8. | Omu-csúcs | 2507 m | Bucsecs-hegység |
| 9. | Buteanu-csúcs | 2507 m | Fogarasi-havasok |
| 10. | Dara-csúcs | 2500 m | Fogarasi-havasok |
Domborzati térkép szerkesztés
Folyók szerkesztés
Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.
Leghosszabb folyóiː
| Név | hossz (km) | vízgyűjtő terület (km²) |
|---|---|---|
| Duna (Dunărea) | 1075 | ? |
| Maros (Mureș) | 761 | 27 890 |
| Prut | 742 | 10 990 |
| Olt | 615 | 24 050 |
| Szeret (Siret) | 559 | 42 890 |
| Ialomița | 417 | 10 350 |
| Szamos (Someș) | 376 | 15 740 |
| Argeș | 350 | 12 550 |
| Zsil (Jiu) | 339 | 10 080 |
| Bodza (Buzău) | 302 | 5 264 |
Éghajlat szerkesztés
Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat, de módosító hatással van rá nyugaton az atlanti-óceáni, délen és keleten a mediterrán klíma is.
Közigazgatási beosztás szerkesztés
Az ország 41 megyére és az önálló közigazgatási egységet képező fővárosra, Bukarestre tagolódik.
Történelmi régiók szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ Benedek: Benedek József: Románia: Tér - gazdaság - társadalom. 33 magyar szerző. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; (hely nélkül): Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1
További információk szerkesztés
- Románia földrajza Archiválva 2013. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
