Románia földrajza

Románia földrajzilag Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget északi részén helyezkedik el. Meghatározó jellegű természetföldrajzi elemei a Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger. A Kárpátok teljes hosszának 2/3-a Románia területén húzódik, ez a hegység alkotja az ország domborzati vázát. A Duna hosszának ugyancsak mintegy 2/3-a érinti az ország területét és vízgyűjtőjéhez tartozik az ország területének túlnyomó része. Romániának több mint 190 km-es tengerpartja nyílik a Fekete-tengerre, ami gazdasági szempontból nagyon jelentős.

Románia
é. sz. 46° 00′, k. h. 25° 00′46, 25
Kontinens	Európa
Szubrégió	Közép-Európa
Főbb területi jellemzők
Teljes terület	238 391 km²
Partvonal	193,5 km
Szárazföldi határ	3149,9 km
Környező országok	Magyarország, Ukrajna, Moldova, Szerbia, Bulgária
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pont	Moldoveanu-csúcs, 2544 m
Legalacsonyabb pont	Fekete-tenger, 0 m
Leghosszabb folyó	Duna, 1075 km
Legnagyobb szárazföldi vízfelület	Razelm-tó, 415 km²
Használatban levő terület
Megművelhető terület	41 %
Egyéb jellemzők
Éghajlat	mérsékelt kontinentális
Domborzat	hegységek és dombságok, nyugaton és délen síkság
Természeti kincsek	szén, fa, földgáz, vasérc, só
Természeti veszélyek	földrengés, földcsuszamlás
Környezeti problémák	talajerózió, vízszennyezés, légszennyezés,
A Wikimédia Commons tartalmaz Románia témájú médiaállományokat.

Általános adatok

Románia területe 238 391 km². Legmagasabb pontja a Moldoveanu-csúcs (2544 m), a legmélyebben a Fekete-tenger partja található (0 m).

Határok

Északról Ukrajna, keletről Moldova, Ukrajna és a Fekete-tenger, északnyugatról Magyarország, délnyugatról Szerbia, délről Bulgária határolja.

Domborzata

Az ország domborzata változatos, a felszíni domborzati formák szinte mindegyike jelen van, nagyjából hasonló arányban. A hegyek, azaz a 800 méternél magasabban fekvő területek Románia területének 28%-át teszik ki, 200 és 800 méter magasság közötti fennsíkokon és dombvidékeken fekszik az ország 42%-a, a maradék 30%-ot a 200 méter alatti magasságú síkságok adják.

A Kárpátok (román: Carpații) teljes hosszának kétharmada Románia területére esik, az ország természetföldrajzi gerincét képezi., legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik. A hegység két nagy területre különíti el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului).

A Kárpátok hegyláncai főleg Erdélyt uralják, melynek csúcsai még a 2500 métert is elérik. A legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m). A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugati-Kárpátok része.

A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok fekszenek, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek.

Románia domborzata, hegységei, főbb városai

Domborzati tájegységei

Kárpátok

• Keleti-Kárpátok
• Déli-Kárpátok
• Nyugat-romániai-Kárpátok (Erdélyi-középhegység, a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék)

Előkárpátok (Szubkárpátok)

Két fő része:

• Géta-Előkárpátok (A Déli-Kárpátok külső része)
• Moldvai-Előkárpátok (A Keleti-Kárpátok külső része)

További részek:

• Kanyar-Előkárpátok
• Nyugati-Dombság

Hátságok

• Erdélyi-medence
• Géta-hátság (másképp Olténiai- vagy Géta-dombvidék - a Déli-Kárpátoktól délre)
• Moldvai-hátság (Moldva)
• Mehádiai-hátság (A Mehádiai-hegységtől Dél Keletre, Mehedinț)
• Dobrudzsai-hátság (Dobrudzsa)

Alföldek

• Román-alföld az ország déli részén
• az Alföld romániai része az ország nyugati szélén (a román földrajzban Nyugati-alföld a neve)

Egyéb tájegységek

• A Duna árterülete •  Duna-delta •  A Fekete-tenger kontinentális talapzata

Hegycsúcsok

Románia tíz legmagasabb hegycsúcsa:

Hely	Név	Magasság	Hegység
1.	Moldoveanu-csúcs	2544 m	Fogarasi-havasok
2.	Negoj-csúcs	2535 m	Fogarasi-havasok
3.	Nagy-Vist	2527 m	Fogarasi-havasok
4.	Leszpez-csúcs	2522 m	Fogarasi-havasok
5.	Nagy-Páring	2519 m	Páring-hegység
6.	Pelága-csúcs	2509 m	Retyezát-hegység
7.	Papusa	2508 m	Retyezát-hegység
8.	Omu-csúcs	2507 m	Bucsecs-hegység
9.	Buteanu-csúcs	2507 m	Fogarasi-havasok
10.	Dara-csúcs	2500 m	Fogarasi-havasok

Domborzati térkép

Bukarest

Temesvár

Kolozsvár

Iași

Constanța

Erdélyi-
középhegység

D é l i - K á r p á t o k

K e l e t i -

K á r p á t o k

M u n t é n i a

M o l d v a

Brassó

Erdélyi-
medence

R o m á n - a l f ö l d

D
o
b
r
u
d
z
s
a

Folyók

Románia fő folyói

Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.

Leghosszabb folyóiː

Név	hossz (km)	vízgyűjtő terület (km²)
Duna (Dunărea)	1075	?
Maros (Mureș)	761	27 890
Prut	742	10 990
Olt	615	24 050
Szeret (Siret)	559	42 890
Ialomița	417	10 350
Szamos (Someș)	376	15 740
Argeș	350	12 550
Zsil (Jiu)	339	10 080
Bodza (Buzău)	302	5 264

Éghajlat

Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat, de módosító hatással van rá nyugaton az atlanti-óceáni, délen és keleten a mediterrán klíma is.

Közigazgatási beosztás

Az ország 41 megyére és az önálló közigazgatási egységet képező fővárosra, Bukarestre tagolódik.

Történelmi régiók

Történelmi régiók

• Bánság keleti része
• Bukovina déli része
• Dobrudzsa középső és északi része
• Erdély
• Havasalföld, két része
  • Munténia és
  • Olténia
• Moldva
• Partium (a román földrajzban Máramaros és Körösvidék részekre osztják föl)

Források

• ↑ Benedek: Benedek József: Románia: Tér - gazdaság - társadalom. 33 magyar szerző. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; (hely nélkül): Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1  

További információk

• Románia földrajza Archiválva 2013. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Románia szigeteinek listája