Az SBB Ae 6/6 sorozat egy nagyteljesítményű, hattengelyes, Co'Co' tengelyelrendezésű svájci villamosmozdony-sorozat. A mozdonyok nagy része a mai napig üzemel Svájc kisebb emelkedésű vonalain a teherforgalomban. 1952-ben, majd 1955 és 1966 között az SLM, a BBC, a Baden és az MFO összesen 120 db mozdonyt gyártott. Ahogy a nagyvilágban ismerik a "kantonmozdony", mivel az első 25 példányt a Svájcban lévő kantonok után neveztek el. Ezen mozdonyok közös ismertető jegye az oldalán és mozdony homlokfalán húzódó króm sávok, valamint oldalukat a névadó a kanton neve és annak címere díszíti. Minden gépre jellemző viszont a homlokfalán lévő Svájci címer, melyet az ablakok alatt, középen helyeztek el, amit a későbbi államvasúti gépeken is elhelyeztek. A további 95 mozdony nem kantonokról, hanem azok székhelyeikről és híresebb városokról lett elnevezve, melyek viszont a klasszikus króm díszítést már nem kapták meg.

SBB Ae 6/6 sorozat
SBB-CFF-FFS Ae 6/6 sorozat
Pályaszám
11401 - 11520
Általános adatok
GyártóSLM Winterthur
BBC Baden
MFO Zürich
Gyártásban1952, 19551966
Szolgálatba állás
Darabszám120 db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésCo'Co'
Nyomtávolság1435 mm
Teljesítmény
Névleges4300 kW
Engedélyezett legnagyobb sebesség125 km/h
Ütközők közötti hossz18 400 mm
Magasság4 500 mm
Szélesség2 970 mm
Üres tömeg
  • 120 t
  • 124 t
t
Szolgálati tömeg120 (Prototípus: 124) t
Villamos vontatás
Áramnem15 kV 16,7 Hz AC
Áramellátásfelsővezeték
A Wikimédia Commons tartalmaz SBB Ae 6/6 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
SBB Cargo festéssel

Építésükkor minden mozdony az SBB egyen zöld színét viselte, melyet a nyolcvanas években az új SBB vöröse váltott fel, a gépet egyik része a régi színében másik az újabb vörösben pompázik. Minden mozdony az oldalán króm oldalanként eltérően az SBB-CFF vagy SBB-FFS feliratot hordja magán. A mozdonyok legújabban a SBB Cargo színterve szerint kék-vörösre vannak festve.

Kialakulásának története szerkesztés

Érkezésük előtt a Gotthard vonalon Ae 4/6, Ae 4/7 és Ae 6/8 (krokodil) sorozatú mozdonyok voltak az általánosan elterjedt járművek. Jellemző volt ekkoriban, hogy ezen vontatójárműveknek a teljesítménye nem bizonyult elegendőnek, ezért sokszor csatolva vagy ún. kapcsolt tolómozdonnyal kellett a vonatokat továbbítaniuk. Ennek a rendkívül gazdaságtalan módszernek szerettek volna véget vetni az új gépek érkezésével. Ezért az SBB-nek szüksége volt egy jóval erősebb mozdonyra, amit 1949 kezdtek el tervezni. Az új járműveknek meg kellett felelniük olyan követelményeknek, mint 600 tonna tömegű vonatok továbbítása 26‰ emelkedőn 75 km/h sebességgel. Az első prototípus 1952-ben érkezett az SBB-hez 11401 pályaszámon.

Tapasztalatok a prototípus járművekkel szerkesztés

Az érkezésük után a prototípus mozdonyok egy nagyon hosszú és kemény tartampróbának lettek kitéve. A mozdonyban a vontatómotorok két háromtengelyes forgóvázban lettek elhelyezve monómotoros elrendezésben, így tengelyelrendezése Co'Co'. A kerekek csapágyvezetése merev kivitelű volt, melyek az idő múlásával a mozdony legsérülékenyebb, legnagyobb karbantartásigényű elemei lettek. Ezen hátrányos tulajdonságai ellenére is ezt az szerkezetet találta az SBB továbbfejlesztésre alkalmasnak, így a sorozatgyártás 1954-ben megkezdődhetett. Az első szériamozdonyok 1955 érkeztek meg az SBB-hez.

Különbségek a sorozatjárműveken szerkesztés

Az Svájcban jellemző szűk ívek miatt a pályára gyakorolt kedvezőtlen hatása és a kerekeinek kopásának csökkentése érdekében a futóműveket áttervezték a sorozatjárműveken. A forgóvázakban lévő középső kerékpár csapágyvezetékét rugalmas, oldal irányban kimozdulni képes szerkezetre cserélték, a további kopáscsökkentés elérése érdekében ezen kerékpárok módosított, vékonyabb nyomkarimákat kaptak.

A mozdonyok fénykora szerkesztés

Az 1950-es-1960-as években az Ae 6/6-os mozdonyok mind személy, mind tehervonatok vontatásában jeleskedtek. A mozdonyok karbantartására kijelölt telephely Bellizona volt. A prototípus mozdonyok már a '60-as években nyugdíjba vonultak a Gotthard vonalról. Ezt követően a többi gép is lassan kiszorultak a Gotthárd-vasútvonalról, de jelentős részük a mai napig szolgálatban maradtak. Az SBB új járművének az Re 6/6 érkezése után a gépek működési területük a Svájci Fennsíkra korlátozódott. Ettől az időtől kezdve a teherszállításra kezdték használni a mozdonyokat az alacsony megengedett legnagyobb sebességük miatt, kivéve a BLS által bérelt mozdonyok, melyek gyakran InterCityket továbbítottak a Lötschberg vonaton.

A prototípus 11401 1952-ben a 11402 1953-ban érkezett tartampróbára. Általános volt, kétnapos fordulóban tesztelték a prototípusokat, melyek futásteljesítménye meghaladta a 900 km naponta. A nyúzópróba alatt megsérült vontatómotorok pótlására nem volt lehetőség cserealkatrészek hiánya miatt, ezért azok sérülésekor a vontatómotorok helyére ballasztot építettek be a tengelynyomás kiegyenlítése végett. Ilyenkor a kisebb teljesítményű Ae 4/7-es villamos mozdonyok fordáját járták a gépek.

A sorozatjárművek 11403-11520 1955 és 1966 között folyamatosan érkeztek, ezáltal kiváltották az öregebb Ae 4/7 és Ae 4/6 mozdonyokat. Megközelítőleg húsz éven keresztül minden személy- és tehervonatot a Gotthard vonalon Ae 6/6-os járművek továbbították.

Hetvenes évektől a kilencvenes évekig szerkesztés

Habár a hetvenes években a 11401 és 11402 járművek is megkapták a sorozatra jellemző módosításokat, de azok teljesítőképességeit sohasem érték el. Az egyeduralkodó trakció kiváltása 1971-ben jött el, mikor megjelentek az Re 4/4 III sorozat mozdonyok. Valódi leváltásukra azonban 1975-ig várni kellett a legújabb Re 6/6-os mozdonyok megérkezéséig, melyek azonnal átvették szerepüket közel kétszer akkora teljesítményükkel. Ekkor kerültek át a sokkal "lejtősebb" Svájci Fennsíkra.

Moduláris felépítés szerkesztés

A sorozatjárművek már moduláris felépítési rendszerrel készültek, ezáltal a fő szerkezeti elemek cseréje rendkívül gyorssá és megbízhatóvá vált.

A Winterthur-i baleset szerkesztés

1989. április 12-én a 11401 pályaszámú «Ticino» mozdony összeütközött egy Re 4/4 II mozdonnyal. A mozdony egyharmada megsemmisült a balesetben, de Bellinzonában a mozdonyt újraépítették. Így lett ez a legújabb építésű Ae 6/6-os, de rendkívül magas költségekkel kapott egy második esélyt az első és egyben utolsó Ae 6/6-os.

A XXI. században szerkesztés

1990-ben az összes mozdony átkerült az SBB-Cargohoz, egy nagyon megbízható tehervonati mozdonyhoz juttatva a teherszállító céget.

Tény, hogy az Ae 6/6-os mozdonyok háromtengelyes forgóvázaik kiérdemelték a "sínek gyilkosa" nevet, összehasonlítva a kéttengelyes forgóvázakkal. Mégis legnagyobb hátrányának a "multiple unit train control" (távvezérlés) hiányát róják fel neki, ami miatt nem lehet más mozdonyokkal csatolva közlekedtetni. Ezek miatt a mozdonyok felújítása igen kétséges.

Elhatározták a vezetőállás ismétlőjelző felszerelését is a mozdonyokban, hogy a jelfeladással rendelkező vonalakon is használható legyen a típus. Az első ilyen mozdony amit kísérletképpen átalakítottak a 11512 «Horgen».

A megmaradt mozdonyokat teherszállításra alkalmazzák, bár ezek általában csak magukban állnak egy-egy rendezőpályaudvaron, ahol az őket díszítő kanton pajzsokat lelopták róluk, mivel azok igazi relikviák voltak.

2005 márciusában az SBB-Cargo ezeket a megmaradt díszeket átadta az SBB-Historicnak.

2009. április 6. - az SBB 65 mozdonyt kivont a forgalomból a gazdasági világválság miatt, 53 mozdonynak kétes a jövője, 12 pedig szét fognak bontani alkatrészeiért.

Nevek szerkesztés

Az összes mozdony nevet kapott:

Svájci kantonokról
11401–11425
Svájci kanton-fővárosról
11425–11450
Egyéb svájci régióról
11451–11520
11401   Ticino 11426   Zürich város 11451   Winterthur 11486   Burgdorf
11402   Uri 11427   Bern város 11452   Baden 11487   Langenthal
11403   Schwyz 11428   Luzern város 11453   Arth-Goldau 11488   Mendrisio
11404   Luzern kanton 11429   Altdorf 11454   Yverdon 11489   Airolo
11405   Nidwalden 11430   Schwyz 11455   Biel / Bienne 11490   Rotkreuz
11406   Obwalden 11431   Sarnen 11456   Olten 11491   Wohlen
11407   Aargau 11432   Stans 11457   Romanshorn 11492   Emmen
11408   Solothurn 11433   Glarus 11458   Rorschach 11493   Sissach
11409   Basel Land 11434   Zug 11459   Chiasso 11494   Schlieren
11410   Basel Stadt 11435   Fribourg 11460   Lugano 11495   Bülach
11411   Zug kanton 11436   Stadt Solothurn 11461   Locarno 11496   Stadt Wil
11412   Zürich 11437   Stadt Basel 11462   Biasca 11497   St.Margrethen
11413   Schaffhausen 11438   Liestal 11463   Göschenen 11498   Buchs SG
11414   Bern/Berne 11439   Schaffhausen 11464   Erstfeld 11499   Sargans
11415   Thurgau 11440   Herisau 11465   Oerlikon 11500   Landquart
11416   Glarus 11441   Appenzell 11466   Sursee 11501   Renens
11417   Fribourg/Freiburg 11442   St.Gallen 11467   Zofingen 11502   Nyon
11418   Sankt Gallen kanton 11443   Chur Coire 11468   Lenzburg 11503   Payerne
11419   Appenzell I.R. 11444   Aarau 11469   Thalwil 11504   Le Locle
11420   Appenzell A.R. 11445   Frauenfeld 11470   Brugg 11505   Lyss
11421   Grischun / Graubünden 11446   Bellinzona 11471   Pratteln 11506   Grenchen, Granges (Soleure)
11422   Vaud 11447   Lausanne 11472   Brig 11507   Wildegg
11423   Valais/Wallis 11448   Sion 11473   Saint-Maurice 11508   Wettingen
11424   Neuchâtel 11449   Neuchâtel 11474   Vevey 11509   Gossau (Saint-Gall)
11425   Genève 11450   Ville de Genève 11475   Vallorbe 11510   Rheinfelden
11483   Jura 11482   Delémont 11476   Les Verrières 11511   Dietikon
11477   Martigny 11512   Horgen
11478   Sierre 11513   Wallisellen
11479   Visp 11514   Weinfelden
11480   Montreux 11515   Kreuzlingen
11481   La Chaux-de-Fonds 11516   Baar
11482   Delémont 11517   Brunnen
11483   Porrentruy 11518   Flüelen
11484   Romont 11519   Giubiasco
11485   Thun 11520   Langnau i.E.

Források szerkesztés

  • Vasúti vontatójárművek Svájcban

Irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés