San Daniele del Friuli

város Olaszországban, Friuli-Venezia Giulia régióban

San Daniele del Friuli (friuli nyelvjárásban San Denêl)[3] város (comune) Északkelet-Olaszországban, a Friuli-Venezia Giulia régióban, Udine megyében, a Tagliamento folyó bal (keleti) partján. Lakóinak száma kb. 8160 fő (2013), elnevezésük olaszul: sandanielesi.

San Daniele del Friuli
(San Denêl)
San Daniele látképe
San Daniele látképe
San Daniele del Friuli címere
San Daniele del Friuli
címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióFriuli-Venezia Giulia
MegyeUdine (UD)
Rangcomune
KerületeiCimano, Villanova, Aonedis, Soprapaludo[1]
PolgármesterPaolo Menis (2013 óta)
VédőszentMihály arkangyal
Irányítószám33038
Körzethívószám0432
Forgalmi rendszámUD
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség7914 fő (2023. jan. 1.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252 m
Terület34.7 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 09′, k. h. 13° 01′Koordináták: é. sz. 46° 09′, k. h. 13° 01′
Elhelyezkedése Udine térképén
Elhelyezkedése Udine térképén
San Daniele del Friuli
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz San Daniele del Friuli
témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A város fő nevezetessége az itt készített, kiváló minőségű San Daniele-i nyers, szárított sonka (prosciutto crudo di San Daniele), amely védett eredetnév. A kézműves módszerrel készített világhírű termék ismertsége a spanyol Serrano sonkáéval vetekszik.

Fekvése szerkesztés

San Daniele del Friuli helyzete (Udine megyén belül)
San Daniele, Villanova felől

San Daniele del Friuli a Tagliamento és a Torre folyók közötti területen fekszik, a Karni-Alpok déli, és a Júliai-Alpok nyugati előterében, a síkság közepéből kiemelkedő magányos domb, a Colle Massimo tetején, 252 méter tszf. magasságban. Fekvése révén uralja a környező síkságot. A várost számos műemlék, értékes műalkotás díszíti. A várost környezetének fizikai jellemzői egészen egyediek, ennek köszönhető az itt helyben gyártott élelmiszerek kiemelkedő és semmivel össze nem téveszthető zamata. A közeli Tagliamento folyó kristálytiszta vizében élő pisztrángfajtát Regina di San Danielé-nek nevezik. Az Adriai-tenger felől fújó szél sós párát hoz, amely keveredik a Júliai-Alpok felől érkező tiszta, száraz és hűvös levegővel, ez a speciális légkör hozza létre a San Danielé-i szárított nyers sonka különleges ízvilágát. A kézműves technikával készülő helyi termék világhírt hozott a városnak.

San Daniele a megyeszékhelytől, Udine városától 25 km-re északnyugatra fekszik. A környező nagyobb városokhoz képesti helyzete: Tolmezzótól 38, Pontebbától 67 km-re délre, Pordenone várostól 40 km-re északkeletre helyezkedik el. Velencétől 140 km-re van, északkeleti irányban.

A várossal szomszédos települések: Udine megyében Dignano (10 km-re délre, a Tagliamento bal partján), Forgaria nel Friuli (15 km-re északnyugatra, a Tagliamento túlsó, jobb partján), Majano (6 km-re kelet-északkeletre), Osoppo (15 km-re északra, a Tagliamento bal partján), Ragogna (5 km-re nyugatra, a folyó innenső, bal partján) és Rive d’Arcano (5 km-re délre). Pordenone megyében Pinzano al Tagliamento (10 km-re nyugatra, a folyó túlsó, jobb partján) és Spilimbergo (18 km-re dél-délnyugatra, a Tagliamento túlső, jobb partján).

A várost alkotó résztelepülések szerkesztés

Borgo Sacco zászlaja
  • „Borgó”-k, olaszul: borghi (eredetileg várak, őrtornyok köré települt, fallal körített kisvárosok, nagy területen szétszórva, északról dél felé): Borgo Soprapaludo, Borgo Chiamanis, Borgo Sopracastello, Borgo Zulins, Borgo Sottoagaro, Borgo Centro, Borgo Picaron, Borgo Ripudio, Borgo Pozzo, Borgo Sacco, Borgo San Luca és Borgo Nuovo.
  • „Frakciók”, olaszul: frazioni: Cimano, Villanova.
  • „Helységek” olaszul: località: Aonedis, Soprapaludo.

Közlekedése szerkesztés

San Daniele alapvetően az SS463 sz. országos főúton, vagy SP5, SP66 és SP116 sz. megyei utakon közelíthető meg.

Cimano „frakció” a Gemona–Pinzano regionális vasútvonalon fekszik, vasútállomása is van, de használaton kívül helyezték.

1889–1955 között San Danielét helyi érdekű villamos vasútvonal kötötte össze Udinével (Tranvia Udine–San Daniele). Tervbe vették a vonal meghosszabbítását Pinzanóig, de a munkákat félbeszakították, a részlegesen kiépített vonalat teljesen használaton kívül helyezték.

Történelme szerkesztés

1348-ban földrengés rázta meg a várost, súlyos károkat okozva.[4]

1797-ben a város (Friuli tartománnyal együtt) a Campo Formió-i békeszerződés értelmében a Habsburg Birodalomhoz került. Az ötödik koalíciós háború során, 1809. május 11-én a János főherceg által vezetett osztrák birodalmi hadsereg San Daniele mellett megütközött Eugène de Beauharnais marsall nyugatról előnyomuló francia csapataival. Az osztrákok vereséget szenvedtek. Ezt további vereségek követték (Gemonánál, Venzonénál), emiatt a Habsburg haderő Friuli és Tirol feladására kényszerült. Az 1815-ös bécsi kongresszus Friulit ismét Ausztriának ítélte. A tartomány nagy része (a Kanal-völgy kivételével) 1866-ban, a porosz–osztrák–olasz háború nyomán, a maradék 1918-ban, az első világháború után került az Olasz Királysághoz.

A második világháborúban súlyos bombatámadásokat szenvedett, a környéken található ipari és közlekedési létesítmények miatt. Mussolini leváltása után a Salói Köztársaság toborzóközpontot működtetett itt, a környék a német csapatok fontos utánpótlási útvonalán feküdt. 1976. június 6-án nagy erejű, 6,4–es fokozatú földrengés rázta meg Észak-Friulit, amely San Danielében és a környező városokban is súlyos rombolást végzett (csaknem 1000 ember veszítette életét). Az elpusztult műemlékeket nemzetközi segítséggel sikerült helyreállítani.

Nyelvek, nyelvjárások szerkesztés

San Daniele del Friuli lakossága az olasz államnyelv mellett elterjedten használja a friuli nyelv közép-keleti nyelvjárását (friulano centro-orientale). A község területén érvényes a 2007. december 18-án elfogadott, 29. sz. regionális törvény „A friuli nyelv tanításának, érvényesítésének és előmozdításának normarendszeréről.” Friuli-Venezia Giulia régió kormányzata ebben rögzítette a „standard” és a helyi friuli nyelvjárást ténylegesen használó települések, közösségek hivatalos elnevezéseit mindkét nyelvjárásban.[5]

A friuli nyelvet beszélő lakosság úgy tekint a városra, mint nyelvük „székvárosára”. Úgy tartják, a városban a „tökéletes” friuli nyelvet beszélik, San Daniele városát büszkén Friuli tartomány Siena-jának „(la Siena del Friuli”) nevezik.

 
A Szent Mihály-dóm
 
A „Trecento-ház”

Műemlékek, látnivalók szerkesztés

  • Guarnerio-könyvtár (Biblioteca Guarneriana): Itália egyik legrégebben fennálló nyilvános közkönyvtára, amelynek alapját Guarnerio d’Artegna (1410 k. – 1466) humanista tudós, diplomata magánkönyvtára képezte. Guarnerio San Danielében hunyt el, könyvtárát végrendeletileg a város tanácsára és polgáraira hagyományozta. Az eredeti gyűjtemény, amelyet a Szent Mihály-templom őriz, 173 kéziratos, illusztrált kódexből áll, köztük Dante Pokol c. művének egy igen ritka, 14. századi kiadása, a Bibbia Levantina egy példánya, amelynek miniatúrái nyugati és levantei (keleti) stílusjegy sajátos keverékét mutatják. A könyvtár régi anyagához tartoznak azok a 16. századi nyomtatott művek, amelyet Giusto Fontanini érsek hagyott városára.[6]
  • A Szent Mihály arkangyalnak szentelt dóm (Duomo di San Michele Arcangelo).
  • Helytörténeti múzeum (Museo del territorio), a régi ispotály kerengőjében (Via Umberto I).
  • A Trecento-ház (Casa del Trecento): 14. századi műemlék ház (Via Roma), amely túlélte a második világháborús bombázásokat, de az 1976-os földrengésben elpusztult. Teljesen helyreállították, ma az olasz hegyivadászok egyesületének (Associazione Nazionale Alpini) ad otthont.
  • Remete Szent Antal-templom (Chiesa di Sant’Antonio Abate): 1308-ban felszentelt középkori templom. Csodálatos falfestményeit 1497–1522 között Pellegrino da San Daniele (1467–1547) a város szülötte. A freskókról a templomot „Friuli Sixtus-kápolnájának” is nevezik.
  • A Gemonai-kapu (Porta Gemona), amelyet Andrea Palladio tervezett 1579-ben a középkori várkastélyhoz.

Képgaléria szerkesztés

Társadalmi intézmények, kapcsolatok szerkesztés

A helység közúti névtáblája

Az 1976-os friuli földrengés a városban és környékén nagy pusztítást végzett. A mentés és helyreállítás erőfeszítéseiből San Daniele népe is kivette részét. Az újjászületett város lakossága megkapta az Olasz Köztársaság Polgári Helytállás rendjének aranyérmét (medaglia d’oro al merito civile).

A város tagja a Cittaslow (Città Slow) elnevezésű szövetségnek, melyet olyan városi elöljáróságok hoztak létre, amelyek az emberbarát városi életminőségre törekednek.

San Daniele del Friuli testvérvárosai: Altkirch (Elzász, Franciaország, 1985 óta), Millstatt am See (Karintia, Ausztria, 1994 óta), Hersbruck (Frankföld, Bajorország, 2008 óta).

A lakosság legnagyobb része, Itália más vidékeihez hasonlóan a római katolikus egyházhoz tartozik, ők a Szent Mihály plébániatemplom (San Michele Arcangelo) gyülekezetét alkotják. A plébánia az Udinei Főegyházmegyén belül, a San Daniele di Fiuli-i székhelyű helyettes megyés püspökséghez (forania) tartozik, amely 20 plébániát foglal magába.[7]

A város védőszentjei Szent Mihály arkangyal és Dániel próféta (utóbbi a város névadója is). Ünnepnapjukat augusztus 28-án tartják.

Kulturális események szerkesztés

 
Aria di Festa
 
A San Daniele-i sonka
  • Pignarul: nagy szabad téri máglyatűzgyújtás, vízkereszt estéjén
  • Kerékpáros felvonulás minden év június 2-án, a városon keresztül.
  • Aria di Festa: 1985-ben a San Daniele-i sonka ünnepeként indult, azóta átalakult nemzetközi kulturális, gasztronómiai és turisztikai fesztivállá. A négynapos eseményt 2005 óta június utolsó hétvégéjén rendezik meg, mindig péntektől hétfőig.
  • Szent Dániel-ünnep (Festa di San Daniele): a város védőszentjének ünnepe augusztus utolsó hétvégéjén.
  • Giochi di Madonna di Strada: játékos hagyományőrző verseny, alapvetően San Daniele lakói számára. A várost alkotó borgók lakói versenyt és színes felvonulást tartanak, régi hagyományok és szokások alapján. Időpontja szeptember második vasárnapja (rossz időjárás esetén egy héttel később). A programot tűzijáték zárja.
  • „Friuli ősz San Danielében” (Autunno Friulano a San Daniele): a helyi vendéglátóipari szövetség rendezvénye 2011 óta, november utolsó hétvégéjén. Az akcióban részt vevő vendéglőkben jellegzetes helyi ételeket kínálnak.

A város híres szülöttei szerkesztés

  • Martino di Udine, más néven Pellegrino di San Daniele (1467–1547) reneszánsz festő
  • Renato Biasutti (1878–1965) földrajztudós, etnológus, antropológus
  • Teobaldo Ciconi (1824–1863) újságíró, költő, drámaíró, San Daniele színházának névadója
  • Lodovica Comello (* 1990) énekesnő, színésznő, balett-táncosnő
  • Daniele Farlati (1690–1773) jezsuita szerzetes, egyháztörténész
  • Dario Floreano (* 1964) pszichofizikus, a mesterséges intelligencia kutatója
  • Giusto Fontanini (1666–1736) püspök, kuriális bíboros

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz San Daniele del Friuli témájú médiaállományokat.

Jegyzetek szerkesztés

  1. San Daniele del Friuli város statútuma
  2. https://demo.istat.it/?l=it
  3. Toponomastica: denominazioni ufficiali in lingua friulana. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 9.)
  4. Christa Hammerl: The earthquake of January 25th, 1348: discussion of sources#Conclutions. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)
  5. Denominazioni ufficiali in Lingua Friulana. [2013. szeptember 27-i dátummal az lista ufficiale eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 9.)
  6. A Guarneriana könyvtár honlapja.. [2009. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 9.)
  7. Diocesi di Udine, forania di San Daniele del Friuli. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 9.)