Főmenü megnyitása

Seregháza (korábban Szerdicsa, szlovénül: Serdica, vendül Serdiča, németül: Saldinhof) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.

Seregháza (Serdica)
Seregháza látképe
Seregháza látképe
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSzarvaslak
Rang falu
Alapítás éve1366
Polgármester Edvard Mihalič
Irányítószám 9262
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség528 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület4,99 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Seregháza (Szlovénia)
Seregháza
Seregháza
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 49′ 00″, k. h. 16° 01′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 00″, k. h. 16° 01′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Seregháza témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Muraszombattól 30 km-re, Felsőlendvától 4 km-re északnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ mellett a Lendva partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1366-ban "Villa seu poss. Saldinhowf prope caput fluvii Lindua" alakban említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Seregházával együtt ekkor kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

Vályi András szerint "SZERDICZA. Magyar falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Györgyhöz közel, mellynek filiája; határja középszerű, javai jelesek."[3]

Fényes Elek szerint "Szerdicsa, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 328 kath., 48 evang. lak. Savanyuvizzel. Ut. p. Radkersburg."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Seregháza, régi nemesi község a Lendva patak mentén. Házainak száma 115, lélekszáma 665. Lakosai vendek és németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Szarvaslak, távírója Szt-Gotthárd. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat."[5]

1910-ben 737, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 528 lakója volt a falunak.

 
Seregháza

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Fartek-malom ma már nem működik. A vízlendvai iskola tengeri fosszília gyűjteménye látható benne.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés