Somosi János, névváltozatok: Somossi, Somossy, korábbi családneve: Ködöböcz (Bodzásújlak, 1783. május 24.Sárospatak, 1855. augusztus 21.) református teológiai tanár, a Tiszáninneni Református Egyházkerület esperese, héber nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1834).

Somosi János
Magyarország
19. század
Somosi János.png
Élete
Született 1783. május 24.
Bodzásújlak
Elhunyt 1855. augusztus 21. (72 évesen)
Sárospatak
Pályafutása
Iskola/Irányzat református teológia
Fontosabb művei Keresztyén hittudomány
A Wikimédia Commons tartalmaz Somosi János témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Bodzásújlakon született, ahol apja Somosi István református lelkész volt. 1791 szeptemberében a sárospataki református gimnáziumba vitték, 1798 júliusában az akadémiai pályára lépett. 1803 augusztusától 1804. július 10-ig Lőcsén az evangélikus gimnáziumban tanulta a német nyelvet. Hallgatott metafizikát és alkalmazott mennyiségtant; megkezdte a francia nyelv tanulását. Visszatérvén a Szepességről, még két évet töltött az akadémiai pályán és elvégezte a hittant. 1806 első felében a költészeti osztálynak helyettes oktatója lett, a második félévben már a grammatika rendes tanítója volt és tanítványainak szinte a bölcseleti előtanokat oktatta. 1808-ban alkönyvtárnoknak nevezték ki, 1809-ben a humaniorák professzora lett. 1813-ban a külföldi egyetemekre ment és különösen Göttingenbe vette útját, ahova 1814. március 30-án érkezett meg és április 14-én az egyetemi tanulók közé felvették. 1815-ben a waterlooi csata idején tért vissza hazájába; Frankfurt am Main és Ulm felé vette útját, majd Bécsbe ment, és itt kapta Vay József sárospataki főgondnok meghívó levelét egy humaniora iskolai osztály tanári székének elfoglalására. Három évig vitte hivatalát, amikor 1818. augusztus 8-án az egyházkerületi gyűlésen teológiai tanárrá választották. Szeptember 7-én kezdte meg tanítását, székfoglalója: De cognitionis linguarum sacrarum in explicatione scripturarum sacrarum utilitate et necessitate. Nem készült tüzetesen a teológiára, mert történelmi és klasszikus irodalmi tanulmányokat folytatott ifjúkorában, s inkább csak nyelvészeti jártassága miatt lett teológiai tanár. De 1819-ben az egyháztörténet és újszövetség magyarázatára új tanszéket hoztak létre. Somosi kedvelt szaktárgyait, a görög nyelvet oda helyezték, s az ő filológiai leckéi a héber nyelvre szorítkoztak. 1820. október 9-én a tornallyai egyházkerületi gyűlésén pappá avatták, 1823. október 5-én a könyvtár gondjait is rá bízták. Hasonlóképpen felügyelése alá került a nyomda. 1834. november 8-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, 1845-ben az alsó-zempléni egyházmegye esperessé választotta. 1848-ban részt vett a pesti protestáns értekezleten. Még ugyanebben az évben püspöknek is jelölték, azonban a harmadszori szavazást követően még a szavazatok felbontása előtt kijelentette, hogy nem semmiképpen sem fogadja el a hivatalt, ezért a szavazatokat nem is bontották fel. Esperesi hivataláról 1854-ben lemondott, de az akkor rendesen ezzel járó főiskolai algondnokságot 1855. augusztus 21-én történt haláláig megtartotta. Zemplén- és Torna megye táblabírája is volt.

Cikke a Tudományos Gyűjteményben (1834. VIII. Néhai Kövy Sándor felett tartott beszédnek biographiai része). Kazinczy és S. közti levelezést közli a Sárospataki Füzetek (I. 1857. S.-tól két levél 1818. dec. 1. és 1826. jan.; Kazinczytól tíz levél) és a Váczy János Kazinczy Ferenc Levelezése XVI. kötetében (1818. dec. 1-ről).

Arcképe, festmény, a sárospataki könyvtárban van, 71 éves korában ábrázolja. (Az 1871. Protestáns Naptárban lévő arckép nem az övé, hanem Futó Sámuel református esperesé.)

MunkáiSzerkesztés

 
Keresztyén hittudomány (1836)
  • A dogmatika theologiának első vonásai. Kezdő tanítványainak számára. Sárospatak, 1827. (2. kiadás. U. ott, 1835. Ujabb kiadása ezen czímmel: A hittan első vonásai. U. ott, 1843.)
  • 'Sidó grammatika. Hálai professor Gesenius Wilhelm után tanítványai számára. Buda, 1832. (Ezen külön czímlappal is: A 'sidó nyelv kezdetei. 1. rész 'sidó grammatica, 2. rész. 'Sidó olvasókönyv jegyzésekkel és szótárral ... U. ott, 1833.)
  • Keresztyén hittudomány. Az egyházi tanítói hivatalra készülő tanítványainak számokra. Sárospatak, 1836-38. Két kötet.
  • A hittan vázlata. U. ott, 1854. (Előbbi munkának vázlata.) Két kötet.
  • Ő adta ki a szent Bibliát Sárospatakon 1835-ben; részt vett a Görög-magyar szótár készítésében.

Kéziratban maradt utána egy héber-magyar szótár az R betűig összehasonlításokkal. Tartott halotti beszédet Köves Sámuel fölött.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Ferenczy JakabDanielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény I–II. Pest: Szent István Társulat. 1856–1858.   →elektronikus elérhetőség
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Strbik Andrea: Héber nyelvtanok Magyarországon. Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport-Osiris Kiadó, 1999.
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8