Soria város Észak-Spanyolországban, Kasztília és León autonóm közösségben, az Ibériai hegységrendszer nyugati oldalán a Duero folyónál. 2023-ban mintegy 40 000 lakosa volt.

Soria
A Plaza Mayor Soriában
A Plaza Mayor Soriában
Soria címere
Soria címere
Soria zászlaja
Soria zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
TartománySoria
Rangspanyol község
SzékhelySoria city
PolgármesterCarlos Martínez Mínguez
Irányítószám42001–42005
Körzethívószám975
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség40 096 fő (2023)[1]
Népsűrűség147,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1063 m
Terület272 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 46′, ny. h. 2° 28′41.766667°N 2.466667°WKoordináták: é. sz. 41° 46′, ny. h. 2° 28′41.766667°N 2.466667°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Soria témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sokan állítják, hogy a római időkben volt itt egy Oria nevű kastély, mely Doricus görög lovagról kapta a nevét. E népi etimológia alapján pár történész feltételezte, hogy a város első lakói esetleg dórok vagy más görögök lehettek. Az archeológusok inkább azt sejtették, hogy a szvébek, akik királyai (Tutor és Malo Compedio historial de las dos Numancias leírása szerint) alapították egyik udvarukat Soriában. E két feltételezésnek nem akadt bizonyítéka. Valószínűbb, hogy a Soria szó eredeti inkább a dauria a római kori Durius névből, mely a Duero folyót jelenti.

Soria az Ibériai-hegység déli oldalában, a Duero folyó jobb partján fekszik, 1063 m-es magasságban.

Éghajlata

szerkesztés

Soriában a telek spanyol mértékkel mérve hidegek: a napi középhőmérséklet 2,9 °C januárban, legalább 90 fagyos nappal. A nyarak szárazak és melegek (átlagosan 20 °C júliusban és augusztusban) napközben a hőmérséklet 28 °C körül mozog (majd rendszerint 35 °C-ra emelkedik a legforróbb napokon), de néha éjszaka egészen 10 °C-ig zuhan. Szűkös csapadékban (570 mm/év), legcsapadékosabb évszaka a tavasz. Ez Spanyolország leghidegebb megyeszékhelye.


Története

szerkesztés

Soria területének első ismert lakói az ibérek a kelták érkezésekor a keltibérek népet hozták létre a Gergely-naptár előtti 4. században.

Ibéria római hódításakor népe öngyilkos lett a szolgaság elől. A Nyugatrómai Birodalom vége után a szvébek költöztek ide. A Duero partja az arab hódítás után az arab és keresztény világ határa volt, a 12. században I. Alfonz hódította vissza. Kasztília, Aragon, Navarra és León határaként számos konfliktus helyszíne volt. VIII. Alfonz számos kiváltságot adott a városnak, mely ezután nagyrészt zsidók által működtetett kereskedelmi központ volt.

 
Galambház az Alameda de Cervantes parkban

Aragón és Kasztília 1479-ben történt egyesítése és a spanyolországi zsidók 1492-ben történt elűzése után Soria egészen Franco haláláig fél évezredes hanyatlásnak indult.

Mivel közel van Zaragozához, (Valladolid felé) és Madridhoz és természeti adottságai is jók, jelenleg ismét fejlődik.

Gazdasága

szerkesztés

Gazdasági fejlődésének első csúcsát VIII. Alfonz kasztíliai király uralkodása (1158–1214) idején érte el. Ekkor a gyapjútermelés fontos központja volt.[2]

Közlekedése

szerkesztés

A városba vonat és több busz is jár. Madrid felé vezető útján a felújítás után Soriától Madrid kevesebb mint két óra alatt elérhető lesz.

Főbb látnivalók

szerkesztés
 
Szent Klára-kolostor, 1224-ből
  • A reneszánsz Ayuntamiento (Városháza, 16. század) a Plaza Mayoron (Főtér)
  • A Palacio de la Audiencia színház 1739-ből
  • Nuestra Señora de la Mayor (16. század) román kori bejárattal
  • A város történelmi központjában áll a 12. században épült Szent Dominik-templom (Santo Domingo) román stílusú homlokzata különlegesen szép.[2]
  • A várostól keletre, a Duero folyó mellett áll a Szent Péter-katedrális. A templom mellett alapított karmelita kolostort Ávilai Szent Teréz 1581-ben[3] Ezután a 12. században épült templomot átépítették; szerkezetében jelenleg főleg gótikus és reneszánsz elemeket különböztethetünk meg. A kolostor jelenleg nemzeti műemlék. Közelében, a folyó bal partján áll a 18. században a sziklából kifaragott, barokk oltárral díszített, nyolcszög alaprajzú San Saturio-kápolna — San Saturio a város védőszentje.[2]
  • az 1725-ben épült Ermita de Nuestra Señora del Mirón ugyancsak védett műemlék. 2024-ben nagy botrányt kavart, hogy ennek ellenére bárminemű előzetes kutatás-egyeztetás nélkül újították fel. A templombelső barokk díszítéseit jellegtelen geometrikus mintázattal váltották fel, a homlokzat kerubszobrait környezetükhöz nem illeszkedően fehérre mázolták ls kifestették. A spanyol restaurátorok szövetsége szerint ez nem restauráció, hanem egy szakmaiatlan támadás a műemlék ellen.[4]


A mai várostól északra vannak a keltibér Numantia romjai. A sokáig hősiesen tartott erődítményt védői végül leromboltak, hogy ne jusson Scipio kezére. A leleteket a Numantino Múzeumban őrzik.

Kultúrája

szerkesztés
 
Szent János ünnepnapja Soriában

Bár a várost a 15. századtól elég sok baj érte, V. Fülöp alatt 1739-ben épült a Palacio de la Audiencia színház, amely ma is a város egyik fő látnivalója és nevezetessége.


Soria legismertebb hagyománya a mellette, Pedro Manrique faluban a júniusi Szent János-fesztiválon tartott tűzjárás, mely nemzetközi figyelmet kapott néprajzi és tudományos tanulmányokban és a médiában.[5][6]


Testvérvárosai

szerkesztés

Népessége

szerkesztés

Lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között
Lakosok száma
34 640
35 769
38 205
39 528
39 987
39 516
39 171
39 112
39 695
40 096
2001200420072009201120142016201820212023
Adatok: Wikidata

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Soria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. Municipal Register of Spain of 2023
  2. a b c d e f Navicup
  3. Hungaria Sacra: Október 15. Vasárnap, Pünkösd utáni 20. vasárnap — Nagy Szent Teréz
  4. Molnár Réka: Spanyolországban lecsapott a majom Krisztus II.
  5. Konvalinka, I., Xygalatas, D., Bulbulia, J., Schjoedt, U., Jegindø, E-M., Wallot, S., Van Orden, G. & Roepstorff, A. 2011. “Synchronized arousal between performers and related spectators in a fire-walking ritual”, ‘’Proceedings of the National Academy of Sciences 108’’(20): 8514-8519
  6. Xygalatas, D., Konvalinka, I., Roepstorff, A., & Bulbulia, J. 2011 "Quantifying collective effervescence: Heart-rate dynamics at a fire-walking ritual",Communicative & Integrative Biology 4(6): 735-738

Navicup: Navicup: Soria

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Soria témájú médiaállományokat.