Gaznavidák

A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században. Nevüket központjukról, az afganisztáni Gazna (ma Gazni) városáról kapták. Uralmuk törzsterülete a mai Afganisztán volt, de fénykorukban fennhatóságuk alá tartozott a mai Pakisztán nagy része és India több északi területe, illetve Horászán és Transzoxánia déli vidékei. 1040-ben a szeldzsukok kiszorították őket Horászánból, de a keleti területeken 1187-ig megőrizték hatalmukat.

Gaznavidák
962
Vallás	iszlám szunnita iszlám

Arab

غزنويون

Tudományos átirat

Ġaznawiyyūn

Történetük

A kezdetek

Minaret Gazni városában, III .Maszúd idejéből (1099–1115)

A dinasztiát Alptegin (vagy Alptigin), a transzoxániai Számánidák egyik befolyásos tisztje alapította 961-ben, miután I. Abd al-Malik halálát követően nem az ő jelöltje szerezte meg az emírséget. Ekkor Alptegin jobbnak látta elvonulni, és magát a félreeső, csak részben iszlamizált gaznai fejedelemség élén álló emírnek kinevezni. A Számánidák elfogadták döntését, és elismerték alattvalójuknak, noha nem sok beleszólásuk volt Gazna életébe.

Alptegint a veje, Szabuktegin (Szebüktegin, Szabuktigin, Szubuktegin) követte a trónján 977-ben, aki jelentős keleti hódításokat hajtott végre, és még II. Núh, a Számánida emír hatalmának restaurálásban is segédkezett, miután a Karahánidák egy időre elfoglalták fővárosát, Buharát.

Mahmúd al-Gaznavi

Szubuktegin utódja a Gaznavidák dinasztiájának legkiemelkedőbb alakja, Mahmúd volt. A fiatal és rendkívül vallásos emír, miután az általa támogatott transzoxániai II. al-Manszúrt meggyilkolták 999-ben, kiegyezett a Karahánidákkal, és elragadta a Számánidák déli területeit, míg azok meghódították az emírség Amu-darjától északra eső vidékét. A Gaznavidák így Horászánt és Transzoxánia déli részét is ellenőrzésük alá vonták.

A szultáni címet felvevő Mahmúd 998–1030 között tartó uralma nagy részét fosztogató, de térítéssel nem járó indiai háborúk töltötték ki. 1001–1026 között mintegy 17 hadjáratot vezetett keletre, melyek során Pandzsábot sikerült megszereznie. 1029-ben az egymással viaskodó iráni Buvajhidáktól sikerült elragadnia a dzsibáli térséget, Kermán meghódítására irányuló törekvései azonban kudarcot vallottak.

Visszaszorulás és bukás

Már Mahmúd idején, 1025-től kezdve nagyszámú oguz török települt be Horászán területére, és a hódító emír is kénytelen volt utolsó éveiben harcolni azért, hogy megőrizze tőlük birodalma egységét. Fia, I. Maszúd bele is bukott az ellenük folytatott harcba. 1037-ben ugyanis egy Szeldzsuk nevezetű oguz vezető fellázadt ellene, elragadva Nisápur városát, és az 1040-es dandánkáni ütközetben fényes győzelmet aratott hadai felett, elhódítva tőle Irán nagy részét. A Lahor felé menekülő szultánt útja során megölték, és fia, Maudúd csak a mai Afganisztán délkeleti részét, valamint a pakisztáni hódításokat tudta megőrizni. Utódai közül egyedül Ibráhím (1059–1099) idején jutott komolyabb szerephez a Gaznavidák állama.

A Gaznavidák hatalmát a Gúridák (vagy Góridák a Gúr nevű hegyvidékről) buktatták meg. 1160-ban Gaznit hódították el tőlük, így székhelyüket Lahorba tették át, de ellenfeleik ide is követték őket, és 1187-ben bevették a várost. A Gaznavidák utódai Gazniban maradtak, feltehetően az ő leszármazottjaik voltak a 17. században felemelkedő gizlai törzs tagjai.

Államberendezkedés, kultúra

A Gaznavida Birodalom volt az első egyértelműen mamlúk-rétegre (katonai rabszolgákra) támaszkodó államalakulat. A meghódított területeken az uralkodó elitet lecserélték a központhoz lojális, zömmel török származású, iktá-rendszerben jutalmazott vezetőkkel, mindemellett az államigazgatás egységének megőrzése érdekében a Számánidáktól örökölt adminisztrációt továbbra is fenntartották.

A Gaznavidák meggyőződéses szunniták voltak, ezért mindig is igyekeztek elismertetni hatalmukat a kalifákkal, és nagy hangsúlyt helyeztek a vallásos oktatás támogatására. Ez azonban nem jelentette, hogy arabizációs törekvéseik is lettek volna. Épp ellenkezőleg, bőkezűen támogatták a perzsa nyelvű irodalom újjáéledését.

Uralkodók

Uralkodó	Születési idő	Halálozási idő	Élethossz	Uralkodási idő	Uralkodási évek	Megjegyzés
Alptigin	?	963	?	király: 961 – 963	2 év
Iszhák	?	977	?	szultán (?): 963 – 977	14 év
Szubuktigin	942	997 augusztusa	55 év	szultán: 977 – 997	20 év
Iszmáíl	?	998 márciusa	?	szultán: 997 – 998	1 év
Mahmúd	971. november 2.	1030. április 30.	58 év	szultán: 998 – 1030	32 év
Muhammad	997	1041. április 8.	44 év	szultán: 1030 – 1031	1 év
I. Maszúd	998	1041. január 27.	43 év	szultán: 1031 – 1041	10 év
Muhammad (2x)	997	1041. április 8.	44 év	szultán: 1041	1 év
Maudúd	1011 körül	1049. december 18.	kb. 38 év	szultán: 1041 – 1049	8 év
II. Maszúd	?	1049. december 29	?	szultán: 1049	néhány nap
Ali	?	1050 után	?	szultán: 1050	1 év
Abd ar-Rasíd	1024	1052	28 év	szultán: 1050 – 1052	2 év
Tugril	?	1052 után	?	szultán: 1052	1 év
Farruhzád	1025 körül	1059. április 4.	kb. 34 év	szultán: 1052 – 1059	7 év
Ibráhím	1032 körül	1099. augusztus 25.	kb. 67 év	szultán: 1059 – 1099	40 év
III. Maszúd	1061 körül	1115 februárja/márciusa	kb. 54 év	szultán: 1099 – 1115	16 év
Sírzád	?	1116	?	szultán: 1115 – 1116	1 év
Arszlán Sáh	1091 körül	1118 szeptembere/októbere	kb. 27 év	szultán: 1116 – 1118	2 év
Bahrám Sáh	1084	1157 eleje	73 év	szultán: 1118 – 1157	39 év
Huszrau Sáh	?	1160	?	szultán: 1157 – 1160	3 év
Huszrau Malik	?	1191	?	szultán: 1160 – 1186	26 év
1186 után az állam beolvadt a Gúridák birodalmába

Kapcsolódó szócikkek

• Perzsiai muszlim uralkodók listája
• Az iszlám története
• Az iszlám művészete