Gergelylaka
Gergelylaka (szlovákul: Gregorovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
| Gergelylaka (Gregorovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1248 |
| Polgármester | Slavomír Verčimák |
| Irányítószám | 082 66 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 898 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 82 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 319 m |
| Terület | 9,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 04′ 07″, k. h. 21° 12′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 07″, k. h. 21° 12′ 21″ | |
| Gergelylaka weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gergelylaka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Eperjestől 10 km-re északnyugatra, a Tarca bal oldalán fekszik.
Története szerkesztés
A település területén már az újkőkorban éltek emberek. A vonaldíszes kerámia, a bükki és a lengyeli kultúra népeinek leletei kerültek itt elő. Később a hallstatt korban is lakott volt, a római korban pedig barbár település állt a helyén.
A mai falu a 13. században keletkezett, 1248-ban „Gregorfalva” néven említik először. Egykori birtokosáról kapta a nevét, aki a monda szerint II. Endre számára megszöktette Tarkő urának Szabina nevű lányát és ezért kapta birtokát. A sárosi vár uradalmához tartozott, majd 1278-ban nemesi birtok. 1278-ban „Geredurfelde”, 1340-ben „Gergellaca” néven bukkan fel. 1427-ben az adóösszeírásban 8 portát számláltak a faluban. 1739-ben egy tűzvészben a falu leégett. 1787-ben 70 házában 454 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GERGELYLAKA. Tót falu Sáros Vármegyében, lakosai leg inkább ó hitüek, fekszik az ország úttyában, Nagy Sároshoz közel, ’s ennek filiája, Eperjestől mint egy mértföldnyire, határja jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája alkalmatos, Eperjesen piatzozása közel, első Osztálybéli.”[2]
1828-ban 70 háza és 534 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gergelaka, tót falu, Sáros vmegyében, Nagy-Sáros fil.: 403 kath., 87 ev., 2 ref., 17 zsidó lak. F. u. Kapy, Schuller, s m.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 480, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 766 lakosából 757 szlovák volt.
2011-ben 806 lakosából 787 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Római katolikus temploma 1775-ben épült klasszicista stílusban, részben a korábbi, 15. századi templom átépítésével.
- Nemesi kúriája a 19. század első felében épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források szerkesztés
- Marián Čurný - Juraj Timura - Marián Uličný - Mário Comisso 2020: Archeológia Gregoroviec. In: Čriepky - Zborník Martine Kušnírovej in memoriam
