Közgazdasági Nobel-emlékdíj

A közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Nemzeti Bank (Sveriges Riksbank) alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából, 1968-ban. Célja a közgazdasági tudományok terén elért eredmények elismerése volt, és mindezt a Nobel-díjak kiegészítéseként kívánták elérni. A Nobel Alapítvány végül támogatta ezt a kezdeményezést, bár a döntés jogosságát sokan vitatják.

Közgazdasági Nobel-emlékdíj (Sveriges Riksbank Prize)
Díjazotta közgazdaságtan tudományának kiemelkedő művelői
Szervezet neveSvéd Nemzeti Bank
SzékhelyStockholm
NévadóAlfred Bernhard Nobel
Alapítás éve1968
Országsvéd Svédország
Díjátadás
Első díjátadás1969
Legutóbbi díjátadás2022
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Közgazdasági Nobel-emlékdíj témájú médiaállományokat.

A díjat első ízben 1969-ben ítélték oda.

A díj hivatalos neve: Sveriges Riksbanks pris i ekonomisk vetenskap till Alfred Nobels minne (a Svéd Nemzeti Bank Közgazdaságtudományi Díja Alfred Nobel emlékére), de röviden közgazdasági Nobel-emlékdíjnak szokás nevezni.

A díjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda, összege 10 000 000 svéd korona, ami körülbelül 1 000 000 eurónak felel meg.

Díjazottak listája szerkesztés

1969–1979 szerkesztés

Év Személy
1969 Ragnar Frisch (Norvégia)
Jan Tinbergen (Hollandia)
a gazdasági folyamatok elemzését segítő dinamikus modellek kifejlesztéséért és alkalmazásáért
1970 Paul Samuelson (USA) tudományos munkájáért, amellyel egy statikus és dinamikus közgazdasági elméletet fejlesztett ki és aktívan hozzájárult a közgazdasági elemzés színvonalának emelkedéséhez
1971 Simon Kuznets (USA) a gazdasági növekedés empirikusan megalapozott értelmezéséért, amely a gazdasági–társadalmi struktúrák és a növekedési folyamat új és mélyebb megértéséhez vezetett
1972 John Hicks (Nagy-Britannia)
Kenneth Arrow (USA)
a gazdasági egyensúly általános elméletével és a jólét elméletével kapcsolatos úttörő munkájukért
1973 Wassily Leontief (USA) az input–output módszer kidolgozásáért és alkalmazásáért fontos gazdasági problémák vonatkozásában
1974 Gunnar Myrdal (Svédország)
Friedrich August von Hayek (Ausztria)
a pénz- és konjunktúraelmélet területén kifejtett úttörő tevékenységükért és a gazdasági, társadalmi és intézményi jelenségek összefüggéseinek mélyreható elemzéséért
1975 Leonyid Vitaljevics Kantorovics (Szovjetunió)
Tjalling Koopmans (USA)
az optimális erőforrás-felhasználás elméletéhez való hozzájárulásukért
1976 Milton Friedman (USA) a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért
1977 Bertil Gotthard Ohlin (Svédország)
James Meade (Nagy-Britannia)
a nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi tényezőmozgások elméletének területén végzett úttörő munkájukért
1978 Herbert Simon (USA) a gazdasági szervezetekben zajló döntési folyamatok úttörő jellegű kutatásáért
1979 Theodore Schultz (USA)
William Arthur Lewis (Nagy-Britannia)
a gazdasági fejlődés kutatásával kapcsolatos úttörő tevékenységükért, különös tekintettel a fejlődő országok problémáira

1980–1989 szerkesztés

Év Személy
1980 Lawrence Klein (USA) ökonometriai modellek megalkotásáért és ezeknek a gazdasági ingadozások és a gazdaságpolitika elemzésében való felhasználásáért
1981 James Tobin (USA) a pénzpiacokra, valamint ezen piacoknak a kiadási döntésekkel, a foglalkoztatással, a termeléssel és az árakkal kapcsolatos viszonyára irányuló elemzéséért
1982 George Stigler (USA) a piacok működésével és szerkezetével, továbbá az állami szabályozás okaival és hatásaival kapcsolatos úttörő tanulmányaiért
1983 Gerard Debreu (USA) új elemzési módszereknek a közgazdasági elméletbe való bevezetéséért és az általános egyensúlyelmélet precíz újrafogalmazásáért
1984 Richard Stone (Nagy-Britannia) a nemzetgazdasági elszámolási rendszerek kifejlesztéséhez való jelentős hozzájárulásáért, amellyel az empirikus gazdaságelemzés alapjait nagymértékben fejlesztette
1985 Franco Modigliani (USA) a pénzpiacok és a megtakarítási magatartás úttörő elemzéséért
1986 James M. Buchanan (USA) a gazdasági és politikai döntéshozatal szerződéselméleti és alkotmányos alapjainak kifejlesztéséért
1987 Robert Solow (USA) a gazdasági növekedéselmélethez való hozzájárulásáért
1988 Maurice Allais (Franciaország) a piacok elméletéhez és az erőforrások hatékony felhasználásának elméletéhez való úttörő hozzájárulásáért
1989 Trygve Haavelmo (Norvégia) az ökonometria valószínűségelméleti alapjainak tisztázásáért és a szimultán gazdasági struktúrák elemzéséért

1990–1999 szerkesztés

Év Személy
1990 Harry Markowitz (USA) a portfoliókiválasztás elméletének kifejlesztéséért
Merton Miller (USA) a vállalati pénzügyek elméletéhez való alapvető tudományos hozzájárulásáért
William F. Sharpe (USA) az ármeghatározódás tudományos elméletéhez való alapvető hozzájárulásáért pénzügyi kérdésekben
1991 Ronald Coase (Nagy-Britannia) a tranzakciós költségeknek és a tulajdonjogoknak az intézményi rendszerrel, valamint a gazdaság működésével kapcsolatos szerepének felfedezéséért és tisztázásáért
1992 Gary Becker (USA) a mikroökonómiai elemzésnek az emberi viselkedés és együttműködés, többek között a nempiaci magatartás széles területeire való kiterjesztéséért
1993 Robert Fogel
Douglass North (USA)
a gazdaságtörténeti kutatás gazdaságelméleti és kvantitatív eszközök alkalmazásával történő megújításáért, a gazdasági és intézményes változások magyarázatának céljából
1994 Reinhard Selten (Németország)
John Forbes Nash (USA)
Harsányi János (USA/Magyarország)
a nemkooperatív játékelmélet egyensúlyainak úttörő elemzéséért
1995 Robert Lucas, Jr. (USA) a racionális várakozások hipotézisének kifejlesztéséért és alkalmazásáért, amellyel megváltoztatta a mikroökonómiai elemzést és lehetővé tette a gazdaságpolitika mélyebb megértését
1996 James Mirrlees (Nagy-Britannia)
William Vickrey (USA)
az aszimmetrikus információ melletti ösztönzők gazdasági elméletéhez való alapvető hozzájárulásukért
1997 Robert C. Merton (USA)
Myron Scholes (USA)
a derivatívák értékeinek meghatározására szolgáló új módszerükért
1998 Amartya Sen (India) a jóléti közgazdaságtanhoz való hozzájárulásáért
1999 Robert Mundell (Kanada) a különböző árfolyamrendszerek melletti monetáris és fiskális politika, valamint az optimális valutáris övezetek elemzéséért

2000–2009 szerkesztés

Év Személy
2000 James Heckman (USA) a szelektív minták elemzése elméletének és módszereinek kidolgozásáért
Daniel McFadden (USA) a diszkrét választás elemzése elméletének és módszereinek kidolgozásáért
2001 George Akerlof (USA)
Michael Spence (USA)
Joseph Stiglitz (USA)
a piacok elemzéséért aszimmetrikus információ mellett
2002 Daniel Kahneman (Izrael/USA) pszichológiai kutatási szempontoknak a gazdaságtudományba való bevezetéséért, különös tekintettel a bizonytalanság melletti emberi ítéletekre és döntéshozatalra
Vernon L. Smith (USA) laboratóriumi kísérleteknek az empirikus gazdasági elemzés eszközeként való alkalmazásáért, különösen a különleges piaci mechanizmusok tanulmányozásában
2003 Robert F. Engle (USA) az időben változó volatilitású (ARCH) gazdasági idősorok elemzésének módszereiért
Clive Granger (Nagy-Britannia) az együtt haladó trendű gazdasági idősorok elemzésének módszereiért
2004 Finn E. Kydland (Norvégia)
Edward C. Prescott (USA)
a dinamikus makroökonómiához való hozzájárulásukért, a gazdaságpolitika időbeli konzisztenciájának és a konjunktúraciklusok vezérlő mechanizmusának területén
2005 Robert Aumann (Izrael/USA)
Thomas Schelling (USA)
a konfliktus és kooperáció jobb megértéséért a játékelméleti elemzésben
2006 Edmund Phelps (USA) az intertemporális helyettesítések makrogazdasági elemzéséért
2007 Leonid Hurwicz, (Oroszország)
Eric Maskin, (USA)
Roger Myerson (USA)
lefektették a mechanizmustervezés elméletének alapjait[1]
2008 Paul Krugman (USA) a nemzetközi kereskedelem mozgásainak és a gazdasági aktivitás területi összefüggéseinek elemzéséért
2009 Elinor Ostrom (USA)
Oliver Williamson (USA)
a gazdasági irányításban kifejtett elemzéseikért[2]

2010–2019 szerkesztés

Év Személy
2010 Peter Diamond (USA),
Dale Mortensen (USA) és
Christopher Pissarides (Nagy-Britannia)
„a munkaerőpiacok hatékonyságával kapcsolatos, a munkakeresés költségeire vonatkozó piaci elemzéseikért”[3]
2011 Thomas J. Sargent (USA)
Christopher A. Sims (USA)
„a gazdasági folyamatokban az okok és hatások különválasztásáról szóló elméleteikért”[4]
2012 Alvin E. Roth (USA)
Lloyd Shapley (USA)
„a stabil elosztás elméletéről és a piactervezés gyakorlatáról szóló munkásságukért”[5]
2013 Eugene Fama (USA)
Lars Peter Hansen (USA)
Robert J. Shiller (USA)
„az eszközárak empirikus vizsgálatában elért eredményeikért”[6]
2014 Jean Tirole (Franciaország) „a piaci erőről és piaci szabályozásokról szóló elemzéseiért”[7][8][9]
2015 Angus Deaton (Nagy-Britannia) „a fogyasztásról, jólétről és szegénységről szóló kutatásaiért”[10][11][12]
2016 Oliver Hart (Nagy-Britannia/USA)
Bengt R. Holmström (Finnország)
„szerződéselmélet területén folytatott kutatásaikért”[13][14]
2017 Richard H. Thaler (USA) „a viselkedési közgazdaságtanhoz való hozzájárulásáért”[15][16][17]
2018 William Nordhaus (USA)
Paul Romer (USA)
„a klímaváltozás globális gazdasági hatásait vizsgáló munkájáért illetve az endogén növekedéselmélettel kapcsolatos munkájáért”[18]
2019 Abhijit Banerjee (USA)
Esther Duflo (Franciaország)
Michael Kremer (USA)
„a globális szegénység enyhítésére irányuló kísérleti megközelítésért” [19] [20]

2020–2029 szerkesztés

Év Személy
2020 Paul Milgrom (USA)
Robert B. Wilson (USA)
„Az árverések elméleteiért”[21][22]
2021 David Card (USA/Kanada) "a munka közgazdaságtanához való, empirikus adatok elemzésén nyugvó hozzájárulásáért”[23]
Joshua Angrist (USA/Izrael)
Guido Imbens (USA/Hollandia)
„az ok-okozati kapcsolatok elemzéséhez való módszertani hozzájárulásukért"[24]
2022 Ben Bernanke (USA)
Douglas Diamond (USA)
Philip Dybvig (USA)
„a bankok szerepének és pénzügyi krízishelyzetek kutatásáért”[25]
2023 Claudia Goldin (USA) „a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenség okainak és a nők munkaerő-piaci helyzetének kutatásáért”

Jegyzetek szerkesztés

  1. A 2007-es Nobel-díjasok a HVG.hu-n. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  2. A 2009-es Nobel-díjasok a HVG.hu-n. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  3. A 2010-es Nobel-díjasok a HVG.hu-n. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  4. A 2011-es Nobel-díjasok a HVG.hu-n. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  5. A 2012-es Nobel-díjasok a HVG.hu-n
  6. A 2013-as Nobel-díjasok a HVG.hu-n. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  7. A 2014-es Nobel-díjas a HVG.hu-n. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
  8. A 2014-es Nobel-díjas a Wall Street Journal oldalán
  9. A 2014-es Nobel-díjas a CNN-en
  10. A 2015-ös Nobel-díjas a HVG.hu-n. [2015. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  11. A 2015-ös Nobel-díjas a Wall Street Journal oldalán
  12. A 2015-ös Nobel-díjas az origo.hu-n
  13. Közgazdasági Nobel-emlékdíj (angol nyelven). www.nobelprize.org. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
  14. A 2016-os kitüntetettek a HVG.hu-n. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
  15. A 2017-es Nobel-díjas az index.hu-n
  16. A 2017-es Nobel-díjas az origo.hu-n. [2017. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  17. A 2017-es Nobel-díjas a Bloomberg.com-on
  18. A 2018-as Nobel-díjasok az index.hu-n
  19. A 2019-es Nobel-díjasok a portfolio.hu-n
  20. A 2019-es Nobel-díjasok a NATGEO-oldalán
  21. A 2020-as Nobel-díjasok a HVG.hu-n
  22. A 2020-as Nobel-díjasok az index.hu-n
  23. A 2021-es Nobel-díjasok az Origo.hu-n
  24. A 2021-es Nobel-díjasok az Origon.hu-n
  25. A 2022-es Nobel-díjasok az Origon.hu-n

Források szerkesztés