Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal
A Nyírséget és a Szatmári-síkság-ot átszelő Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal a MÁV 113-as számú, egyvágányú, nem villamosított 101 km hosszú vasútvonala.
Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-
vasútvonal | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám: | 113 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 101 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 60 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Története szerkesztés
1886. évi november hó 12-én a 43 540 sz. okirattal herceg Odescalchi Gyula, gróf Tisza István és Mandel Pál engedélyt kaptak a Mátészalka—Nyíregyháza vasútvonal megépítésére. Az 56,9 km hosszú vasútvonal építési költségét 1 385 000 Ft-ban állapították meg, amelyből Mátészalka 10 000 Ft, Nyíregyháza 20 000 Ft hozzájárulást vállalt. Az építkezés többi költségét 3/4 részben az építő vállalkozás, a Szabolcs vármegyei HÉV társaság, 1/4 részben az állam vállalta. A vasútvonal 1887. augusztus 20-án nyílt meg. A MÁV 1929-ben I/b osztályú pályává építette át, ezzel a 3 órás menetidő Mátészalka és Nyíregyháza között felére csökkent.[1][2] A síkvidéki jellegű vonalszakaszon jelentéktelen mennyiségű földmunkát végeztek, a pálya 22,7 kg/fm tömegű, „l” jelű sínekből épült.
Mátészalka vasútállomása eredetileg a város központjában volt. Az 1900-as évek elejére a Nagykároly-Mátészalka-Csap HÉV tervezésekor nyilvánvalóvá vált ennek hátránya, mivel a vasút innen nem volt tovább építhető, viszont az új vasútvonal észak-dél irányú átmenő forgalmat kívánt meg. Ennek érdekében 1905-ben új vasútállomást építettek a régitől délre, amelyben a nyíregyházi, csapi, nagykárolyi és az 1908-ban megépülő csengeri vonalak csatlakozni tudtak. A régi állomásépületet nem bontották el, így az ma is látható a városban.
A vasútvonal Szatmárnémeti és Fehérgyarmat közötti másik szakaszát, a Szatmár–Fehérgyarmati HÉV társaság építette. A 39 km hosszú, 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült vasútvonalat 1898. augusztus 25-én adták át.[3]
A vasútvonal elsősorban a Szamos és Felső-Tisza vidéke mezőgazdasági áruinak szállítását szolgálta.
A trianoni békeszerződés a Szatmárnémeti és Fehérgyarmat közötti vonalat Zajtánál kettévágta, így az ország területén maradt vonalszakasz teljesen elszakadt a békeszerződés utáni magyar vasúthálózattól. Az 1925 végére elkészült Fehérgyarmat-Kocsord–Mátészalka összekötő szakaszon – amely Kocsord alsó állomásnál csatlakozik a Mátészalka–Csenger-vasútvonalba – csak 1926. január elsején indult meg a közlekedés.[4] Észak-Erdély 1940-es visszatérésével a határátmenet visszaépült, a forgalmat 1940. december 11-én vették fel. A szintén újranyitott csengeri útiránnyal együtt így négy éven keresztül két vasútvonal is összekapcsolta Mátészalkát Szatmárnémetivel. A második világháború után azonban újra felbontották a vasúti kapcsolatokat, amikor Szatmárnémeti visszakerült Romániához.
Pálya állapota szerkesztés
Az alább látható táblázat, a VPE (Vasúti Pálya kapacitás Elosztó Kft.) kimutatása a menetvonalak kiadásához. Az itt megjelölt távolság a rendes távolság (tiszta) méterre pontosan.
| Kezdőpont | Végpont | km/h | Távolság | Tartam |
|---|---|---|---|---|
| Nyíregyháza | Nagykálló | 60 | 13,544 km | 13,544 km |
| Nagykálló | Nyírbátor | 50 | 37,766 km | 24,222 km |
| Nyírbátor | Mátészalka | 80 | 57,178 km | 19,412 km |
| Mátészalka | Zajta | 50 | 100,145 km | 42,967 km |
Alább a vonal tengelyek által történő maximális terhelhetősége látható. Az itt jelölt táv a díjszabási táv.
| Kezdőpont | Végpont | Szakasz (km) | Tengelyterhelés (t) |
|---|---|---|---|
| Nyíregyháza | Nagykálló | 13,6 | 18,5 |
| Nagykálló | Nagykálló elágazás | 1,9 | 16 |
| Nagykálló elágazás | Nyírbátor | 22,3 | 14 |
| Nyírbátor | Mátészalka | 19,3 | 21 |
| Mátészalka | Zajta | 42,6 | 18,5 |
Közelmúlt szerkesztés
(Debrecen)-Mátészalka-Fehérgyarmat szakaszon M41 vontatta személyvonatok és Desiro-k járnak. A Fehérgyarmat-Zajta szakaszon Bzmot motorkocsik járnak, kivéve a közvetlen Zajta-Budapest vonatokat, melyeket M41-es mozdony vontat. Fehérgyarmat–Zajta között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltással megszűnt,[5] azonban a 2010/2011. évi menetrendváltással 2010. december 12-én újraindult.[6][7] A 2009-es vonalbezárással tervben volt a Nyíregyháza–Nyírbátor szakasz bezárása is, de ez a vonalszakasz kikerült a végleges listából.[8]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Csomár 185. o.
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 236. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 268. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegyék (1924-1938), 92. és 178. oldal (Budapest, 1939.)
- ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
- ↑ Újranyíló vonalak – Indóház Online
- ↑ Az Indóház Online tudósítása az újranyitásról
- ↑ Hárommal kevesebb vasútvonalat zárnak be
Források szerkesztés
- ↑ Csomár: Dr. Csomár Zoltán: Mátészalka. Dr. Dömötör Sándor (lektor). 1968. 1–420. o. Hozzáférés: 2021. május 5. (fizetős hozzáférés)
