Szentkirályszabadja

	Szentkirályszabadja
; Szentkirályszabadja címere	; Szentkirályszabadja zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Gyarmati Katalin (független)
Irányítószám	8225
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	2017 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	84,54 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	22,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 03′ 26″, k. h. 17° 58′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 26″, k. h. 17° 58′ 16″
	Szentkirályszabadja Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Szentkirályszabadja weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkirályszabadja témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Szentkirályszabadja község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése szerkesztés

A település központja Veszprémtől délkeletre, a Veszprém és Vörösberény közt húzódó 7217-es számú út mentén fekszik.

Közigazgatási területének nyugati szélén, már a 73-as főúthoz közel fekszik Meggyespuszta nevű külterületi településrésze.

Története szerkesztés

Szentkirályszabadja

Szentkirályszabadja ősi település, melynek területén és környékén már a újkőkorszak óta megtelepedtek az emberek, melyet az itt talált újkőkorszaki, bronzkori leletek bizonyítanak.

Később a Római Birodalom idejéből is kerültek elő kisebb villamaradványok.

Árpád-kori település. Nevét az oklevelekben már 1269-ben említették. Neve korábban Szabadi volt, mivel a hagyományok szerint Szent István király adta a község nemesi kiváltságát. Később Urszabadi, majd Szentkirályszabadi néven nevezték.

1785-ben végzett népszámláláskor 1595 lakosa volt, 1848 után, nemesi kiváltságait elvesztve a népesség növekedése megtorpant.

1910-ben 1479 lakosából 1472 magyar volt. Ebből 500 római katolikus, 932 református, 23 izraelita volt.

A 20. század elején Veszprém vármegye Veszprémi járásához tartozott.

1970-től a község területén épített repülőtéren állomásozott a MH 87. Bakony harci helikopter ezred, Mil Mi–8, Mi–17 és Mi–24 típusú helikopterekkel. 2004 nyarán a légibázist bezárták, és az alakulat Szolnokra települt át. Az egykori légibázis mellett áll a mára teljesen lepusztult és kifosztott állapotú egykori szovjet laktanya, amit még a rendszerváltást követő 1990-es kivonulás során hagytak itt az orosz és ukrán alakulatok. A hely azóta népszerűvé vált az urbex-elő turisták körében.^[3]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

1990–1994: Iványi András (független)^[4]
1994–1998: Iványi András (független)^[5]
1998–2002: Iványi András (független)^[6]
2002–2006: Iványi András (független)^[7]
2006–2010: Iványi András (független)^[8]
2010–2014: Iványi András (független)^[9]
2014–2019: Gyarmati Katalin (független)^[10]
2019-től: Gyarmati Katalin (független)^[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1920	1878	1845	1945	2013	2017
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 1,1% németnek, 3,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,1%, református 14%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,9% (24,8% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei szerkesztés

Radnóti Miklós meggyilkolása előtt egy héttel itt írta utolsó versét,^[12] a községben emlékmúzeuma van.
Általános iskolája az egykori Talián–Horváth-kastélyban (Tallián-kastélyban) működik.
A régi Alsóörs–Veszprém-vasútvonalhoz tartozó állomásépület, jelenleg lakóház
Egy élő helyi szájhagyomány szerint a Szent István király és Koppány vezér között lezajlott sólyi csatát követően, a falu keleti szélén négyelték fel Koppány testét, azon a kis magaslaton, ahol ma a település római katolikus temploma áll. A község tagja a Szent Király Szövetségnek. A szövetség azokat a Kárpát-medence területén lévő településeket tömöríti, amelyek neve utal Szent István királyra.^[13]^[14]^[15]
A szentkirályszabadjai szellemváros és magyar Csernobil néven elhíresült egykori szovjet laktanyaváros