Tarnaörs

Tarnaörs község Heves vármegye Hevesi járásában.

Tarnaörs
Homokpusztai kápolna
Tarnaörs címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Hevesi
Jogállás	község
Polgármester	Almádi János (független)
Irányítószám	3294
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	1788 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	59,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	93 m
Terület	30,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 35′ 53″, k. h. 20° 03′ 22″47.598, 20.056
Tarnaörs Pozíció Heves vármegye térképén
Tarnaörs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnaörs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A vármegye déli szélén fekszik, a Tarna két ága között, Hevestől 21, Gyöngyöstől pedig 28 kilométer távolságra.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Erk, kelet felől Jászszentandrás, délkelet felől Jászapáti, dél felől Jászdózsa, északnyugat felől pedig Jászárokszállás és Visznek.

Megközelítése

Közúton három irányból közelíthető meg: Jászárokszállás és Tarnaméra-Erk felől a 3205-ös úton, Jászdózsa felől pedig a 3229-es úton.

Délnyugati határszálét érinti a Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonal, de annak nincs megállási pontja a területén. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Jászdózsa megállóhely kínálja, mintegy 4 kilométerre délre, vagy Jászárokszállás vasútállomás, mintegy 11 kilométerre északnyugatra.

Története

Első írásos említése egy 1264-ben kiadott oklevélben történik T.Wrs névalakban Ekkor nyerte adományul a települést az Aba nemzetségből való II. Kompolt, kinek Péter és Pál nevű fiait 1291-ben III. András király is megerősítette Tarnaörs, valamint Vámosgyörk, Detk és Domoszló birtokában.
1522-ig az Aba nembeli Kompolti családé, ekkor a kölcsönös örökösödési szerződés értelmében Országh Mihályé lett. Az Országh család fiúágának kihalásával 1606-tól a Nyáryak leszármazottai, főleg a Hallerek bírták.
Eger visszafoglalásának idején, 1687-ben a falu elpusztult, és 20 éven át néptelen volt. 1710-ben a Nyáry-örökösök majorsági birtokot létesítettek itt. A tarnaörsi táborban halt meg Vak Bottyán, Rákóczi tábornoka.
A 18. század közepén az Orczyak fölvásárolták a részbirtokokat, és 1770-ben már az egész falu az Orczy családé. A falu lélekszáma 1787-ben 901 fő, 1869-ben majdnem duplája, 1602 fő.

Lakói ma is hozzáértéssel művelik földjeiket, gazdálkodással teremtve meg anyagi biztonságukat.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Papp István (független)
• 1994–1998: Nyúl György (független)
• 1998–2002: Nyúl György (független)
• 2002–2006: Almádi János (független)
• 2006–2010: Almádi János (független)
• 2010–2014: Almádi János (független)
• 2014–2019: Almádi János (független)
• 2019-től: Almádi János (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1812	1797	1822	1841	1837	1788
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 16%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 24,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 1,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,5% (24,9% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 36,5% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, horvátnak és szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,4% volt római katolikus, 0,9% református, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (31,8% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Római katolikus templom. Egyhajós, egy homlokzati tornyos, barokk stílusú. Szent Miklós tiszteletére felszentelt. Oldalkápolnája a régi kora gótikus stílusú 15. századi templom szentélye volt.
• Orczy-kastély. Az 1700-as években épült, összekapcsolva egy középkori eredetű épületkomplexummal. 1784-től ebben a kastélyban élt Orczy Lőrinc. A kastély egy udvar köré épült. Északi oldalán egyemeletes barokk főépület található, hozzá csatlakozó földszintes, klasszicista házakkal. A déli oldalon klasszicista lovarda áll. 1980 körül elbontották, ma egy 2001-ben épített óvoda áll az alapjain, és egy orvosi rendelő, amelyek az eredeti kastély és lovarda mására épültek. * Homokpusztán a Szent Anna kápolna egyhajós barokk stílusú épület, az 1700-as években épült.

Ismert emberek

Tarnaörsön születtek

• Itt született 1718. augusztus 9-én Orczy Lőrinc báró, költő, főispán.
• Itt született 1865. szeptember 27-én báró Orczy Emma (1865–1947), a kisgyermekkorától Angliában élő, angolul alkotó írónő, A Vörös Pimpernel című regény alkotója. A Vénusz bolygón kráter is őrzi a nevét.

Források

• Tarnaörs honlapja

További informácuók

• Tarnaörs az utazom.com honlapján