Erk

Erk község Heves vármegye Hevesi járásában.

Erk
Római katolikus templom
Erk címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Hevesi
Jogállás	község
Polgármester	Pető László György (független)
Irányítószám	3295
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	947 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	42,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erk Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 32″, k. h. 20° 04′ 39″47.6089, 20.0776
Erk Pozíció Heves vármegye térképén
Erk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A vármegye déli szélén helyezkedik el, Hevestől és Detktől egyaránt 19-19 kilométer távolságra.

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Zaránk, kelet felől Tarnaméra, délkelet felől Jászszentandrás, dél felől Tarnaörs, északnyugat felől pedig Visznek.

Külterületeinek egy jelentősebb része – közel 4,5 négyzetkilométernyi terület, a központjától délkeletre – a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet részeként természetvédelmi oltalom alá esik.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Zaránk vagy Tarnaörs érintésével, mindkét irányból a 3205-ös úton.

Az ország távolabbi részei felől az M3-as autópályán közelíthető meg a legegyszerűbben, mely mintegy 18 kilométerre északra halad el a településtől; a sztrádáról (megközelítési iránytól függően) atkári vagy nagyfügedi letéréssel lehet eljutni a faluba.

Története

A terület már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás után Árpád törzséhez tartozó népcsoport telepedett le. A települést először írásban 1331-ben említik, majd 1391-ben, ekkor Ewrk néven. A falu birtokosa 1435-ben Berzeviczki Pohárnok István volt. Halála után a Rozgonyi család kapta meg adományként. A 16. században nem érte jelentősebb pusztítás. 1526-ig a vármegye egyik legnépesebb települése volt. A török uralom alatt fokozatosan elnéptelenedett, 1687-re elpusztult, s csak 1710 után népesült be újra. Kisnemesek népesítették be. A Baratnaky család birtoka lesz, majd a 18. század első felétől a Orczy István, majd Orczy Lőrinc lett az egész település tulajdonosa. A falu lakossága 1786-ban 705 fő volt, az 1900-as évek elején már 1328 fő. Lakói növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Csintalan Györgyné (MDF)
• 1994–1998: Csintalan Györgyné (MDF)
• 1998–2002: Csintalan Györgyné (MDF)
• 2002–2006: Meleghegyi Béla (független)
• 2006–2010: Meleghegyi Béla (független)
• 2010–2014: Meleghegyi Béla (független)
• 2014–2019: Pető László György (független)
• 2019-től: Pető László György (független)

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 68%-a magyar, 32%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 47,6% cigánynak mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,7%, református 2,4%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 10,5% (11,9% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Római katolikus templom. 1796-ban épült késő barokk stílusban, Szent István király tiszteletére felszentelt. Báró Orczy Lőrinc adományából épült. A templom egyhajós homlokzati, órahelyes párkányú tornyos, a Fő téren található.
• I. világháborús emlékmű
• II. világháborús emlékmű
• Szent István király szobra
• Erki szélerőmű
• Második Befogadó falu

További információk

• Földhivatalok