Vízi közlekedés

A vízi közlekedés (hajózás) személy-, áru-, valamint postaforgalomnak vízi úton való lebonyolítása; tanulmányozásával a közlekedéstudomány foglalkozik.

A vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok (például hidak alkotóelemei) közúton, vasúton vagy légi úton egy darabban nem is szállíthatók, ellenben a hajókkal, amelyek mérete, illetve hordképessége sokkal nagyobb. Másrészt a vízi közlekedés a leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (ömlesztett áruk, mint például a gabona): közúton 35, vasúton 13, míg a belvízi hajózásnál 10 euró az 1 tonnakilométer költsége.^[1] Ezenkívül környezetkímélőbb is.

A vízi közlekedés a személyszállításban is részt vesz, elsősorban kompszolgáltatásként olyan folyószakaszok vagy kisebb tengerek áthidalásában, ahol nem épült híd vagy alagút. A turizmusban a kisebb sétahajóutak és a nagy felszereltségű óceánjáró hajók a jelentősek.

Története szerkesztés

Bővebben: A közlekedés története

Az egyik legrégebbi szállítási forma, eredete az emberiség történelmének homályába vész. Először a folyók, majd a tengerek lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé.

A 19. századig a leggyorsabb közlekedési forma volt,

Csoportosítás szerkesztés

Egy konténerszállító hajó

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A hajózás körzete szerint létezik:

A vízi közlekedés eszközei a hajók, melyek méretük szerint lehetnek:

csónakok,
kishajók,
nagyhajók, illetve a hajókkal együtt szoktuk tárgyalni a vízi közlekedést közvetlenül kiszolgáló
úszóműveket, továbbá
úszómunkagépeket.

Az összes kategória lehet

belvízi és
tengeri, míg a nagyhajóknál megkülönböztetünk még
folyam-tengeri hajókat is.

A vízi közlekedés főbb útvonalai szerkesztés

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A kereskedelmi hajózás útvonalai

A legfontosabb tengeri útvonalak:

Jóreménység foka, Dél-Afrika: Atlanti-óceán ↔ Indiai-óceán Európa és Dél-Ázsia közötti klasszikus tengeri útvonal;
Szuezi-csatorna, Egyiptom: Atlanti-óceán és a Földközi-tenger ↔ Vörös-tenger, Arab-tenger, Indiai-óceán;
Északnyugati átjáró, Jeges-tenger: Csendes-óceán ↔ Atlanti-óceán
Északkeleti átjáró, Jeges-tenger: Bering-tenger (Csendes-óceán) ↔ Fehér-tenger (Atlanti-óceán)
Malaka-szoros, Délkelet-Ázsia: Andamán-tenger (Indiai-óceán) ↔ Dél-kínai-tenger (Csendes-óceán)
Panama-csatorna, Panama: Csendes-óceán ↔ Atlanti-óceán
Horn-fok és a Magellán-szoros, Chile: Csendes-óceán ↔ Atlanti-óceán

Magyarország vízi közlekedése szerkesztés

Bővebben: Magyarország vízi közlekedése

A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadósság törlesztéseként kapott.^[2]

Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1600 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna vízi út rendszer teljes hajózható hossza Rotterdamtól Szulináig 3505 km.

A magyarországi hajózható víziutak felsorolását, a víziutakat a rajtuk közlekedtethető hajók mérete alapján 10 osztályba sorolását Magyarországon jogszabály tartalmazza.^[3]