Főmenü megnyitása

Szászlekence

falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében

Szászlekence, 1910-ig Lekence (románul: Lechința, románul: Lechnitz, szászul Lachenz) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Szászlekence (Lechința, Lechnitz)
Evangélikus erődtemplom
Evangélikus erődtemplom
Szászlekence címere
Szászlekence címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang községközpont
Irányítószám 427105
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 33444
Népesség
Népesség2702 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság68 (2011)[3]
Népsűrűség20,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság302 m
Terület133,26 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászlekence (Románia)
Szászlekence
Szászlekence
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 57′ 36″, k. h. 24° 21′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 36″, k. h. 24° 21′ 19″
Szászlekence weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászlekence témájú médiaállományokat.
A községháza

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve víznévből való, amely Kiss Lajos szerint szláv eredetű és töve a cseh lekno ('tündérrózsa') szóval lehet párhuzamos. Először 1285-ben említették, Lekicencha, Lekencha és Lekenche alakban.

FekvéseSzerkesztés

Besztercétől 22 km-re délnyugatra, a Mezőségen fekszik.

NépességeSzerkesztés

A népességszám változásaSzerkesztés

Népessége az elmúlt 160 év folyamán népszámlálásról-népszámlálásra nőtt, csupán az első világháború idején torpant meg a növekedés.

Etnikai és vallási megoszlásSzerkesztés

  • 1850-ben 1514 lakosából 1249 volt szász, 194 cigány és 64 román nemzetiségű; 1438 evangélikus, 69 görög és hét római katolikus vallású. Amint látható, a cigány közösség is az evangélikus egyházközséghez tartozott.
  • 1910-ben 2355 lakosából 1360 volt német, 562 román, 225 cigány és 208 magyar anyanyelvű; 1432 evangélikus, 502 görögkatolikus, 161 zsidó, 110 református, 97 unitárius és 49 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 2795 lakosából 2119 volt román, 566 cigány, 97 magyar és kilenc német nemzetiségű; 2561 ortodox, 83 református, 40 pünkösdi és 35 baptista vallású.

TörténeteSzerkesztés

Középkori szász telepítés. 1332-ben 69 tűzhelyet számlált. 1453-ban vásártartási, 1474-ben pallosjogot kapott. Beszterce vidékéhez tartozott.

1602-ben Basta katonái teljesen elpusztították és még 1642-ben is csak nyolc család lakta. 1713-ban 28 szász és 5 román, 1750-ben 64 szász, 30 román és négy cigány családot írtak össze benne. A románokat a határőrség felállításakor Naszód vidékére telepítették. 1800-ban kapott szabadalmat országos állat- és kirakodóvásár tartására minden év május 30-a és június 1-je között, 1821-ben pedig hetivásár tartására.[4] Az 1850-es években és 1934 után járási székhely volt. 1866-ban gyógyszertár létesült benne.[5] 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták, a vármegye legnépesebb, szász többségű községe volt. Zsidók is letelepültek benne, akik az 1880-as években építettek maguknak zsinagógát. A közösségnek 1906-tól 1944-ig saját rabbija volt.[6] Szász lakosságát a Wehrmacht 1944. szeptember 17-én evakuálta a közeledő front elől. Egy részüket a szovjet csapatok visszatelepítették, ők és utódaik a század utolsó harmadában hagyták el Romániát. A szászok többsége 1946-ban Rothenburg ob der Tauber környékén települt le. 1944. október 11-én a falu mellett heves csata zajlott le a szovjet és a Sebő Ödön vezette magyar utóvédek között.[7]

LátnivalókSzerkesztés

GazdaságaSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. [1]
  4. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  5. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 45. o.
  6. Diana Medan – Viorica Medan: Evreii someșeni (București: Hasefer, é. n.. [2012]), 128. o.
  7. Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 15.)
  8. A lekencei borvidék mint ellenőrzött minőségű borvidék leírása és a bortermesztés kritériumai [2] Archiválva 2014. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF (románul) és Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 227–28. o.
  9. www.oniv.ro Archiválva 2014. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben és Adevărul 2013. június 28.
  10. www.agriculturae.ro, www.timponline.ro és www.eco-ferma.ro[halott link]
  11. bistritaonline.ro Archiválva 2013. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben és www.agrias.ro

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés