Wikipédia

Széher Mihály

(1817–1889) magyar ügyvéd, várospolitikus, törvényhatósági bizottsági tag

Széher Mihály (Váradolaszi (Nagyvárad), 1817.[2] – Budapest, 1889. március 23.[3][4]) magyar ügyvéd, várospolitikus, Pest, Buda és Óbuda egyesülésének szorgalmazója, az ezt előkészítő bizottság elnöke, a Széher út névadója.

Széher Mihály
Született1817
Nagyvárad
Elhunyt1889. március 23. (71-72 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
TisztségeBudapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja (1873–1884)
A Wikimédia Commons tartalmaz Széher Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása szerkesztés

1842-ben már hites ügyvédként bukkan fel a neve egy Pesten folyó csődeljárás kapcsán.[5] Korabeli hírlapi tudósítások alapján elsősorban gazdasági ügyekkel foglalkozott: csődeljárások, örökösödési ügyek kapcsán említik a nevét. 1844. október 7-én a pest-belvárosi római katolikus templomban házasságot kötött Thiel (Thill) Jusztinával, ekkor lipótvárosi lakos volt.[6][7] 1859-től a Nemzeti Casino tagja volt.[8] A szakmai közéletnek aktív tagja volt, számos ügyben fejtette ki a véleményét a perrendtartástól kezdve a váltótörvényig. 1861-ben már Pest város képviselője volt,[9] ebbéli minőségében beválasztották abba a három város képviselőiből összeállított bizottságba, mely a városegyesítés előkészítését végezte (a bizottságnak 34 tagja volt, így harmincnégyes bizottság néven emlegették). A bizottság elnöke lett, számos, az egyesítéssel kapcsolatos kérdés mellett szerepe volt Budapest választókörzeteinek, és az erre épülő, a főváros közigazgatási beosztását a mai napig meghatározó kerületek kialakításában.[10] 1870 és 1873 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tagja volt (a másutt közölt életrajzi adatokkal szemben nem volt elnöke a tanácsnak).[11] Budapest 1873-ban történt megalakítása után is törvényhatósági képviselő maradt, igen aktív volt a különböző bizottságok munkájában. 1884-ben romló egészségi állapotára hivatkozással lemondott bizottsági tagságáról.[12] Halála után a közgyűlés méltatta a város szolgálatában végzett érdemeit.

1889. március 25-én délután római katolikus szertartás szerint helyezték örök nyugalomra a Kerepesti úti temetőben.[13]

1877-ben szalóki előnévvel nemességet és lovagi címet kapott.[14] Felesége, Thiel Jusztina 1879. május 13-án hunyt el,[15][16] életének 53., házasságának 35. évében.[17] Fia, a 26 éves korában 1880-ban elhunyt mérnök-költő Széher Árpád emlékére a Kisfaludy Társaságnál díj alapítására 5000 forintot adományozott. Ebből a társaság Széher Árpád-jutalom néven osztott díjat 1884 és 1923 között.[3] Zoltán fia nem sokkal apja halála után, 1890-ben hunyt el, egyetlen lánya lett az örököse: Széher Jolán, aki Navratil Imre felesége volt.

Ügyvédként az Úri utcában lakott, az 1850-es években vásárolt villát a II. Hárshegyi út 20. szám alatt (ma: Dénes utca 4.), ami Széher-villa(wd) néven ismert.[18]

1911-ben nevezték el róla a Széher utat.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  2. ↑ Halálesete a pest-belvárosi r.k. plébánia halotti anyakönyvében 48/1889. folyószám alatt bejegyezve, eszerint 72 éves volt, tehát 1817 körül született, születési helye Nagyvárad.
  3. ↑ a b Kisfaludy-Társaság Évlapjai: 1889/90. (hely nélkül): Franklin Társulat. 1890. 25. o. (fizetős hozzáférés)  
  4. ↑ Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1889. Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyvei 1873–1949, (1889. március 27.) 2. o. 362. pont
  5. ↑ Hivatalos tudósítások. Pesti Hírlap, II. évf. 107. sz. (1842. január 9.) 24. o.
  6. ↑ A pest-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 131/1844. folyószám.
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Szent István-bazilika (lipótvárosi templom) házassági anyakönyvében is, 1844. október 3-ai dátummal.
  8. ↑ A Nemzeti Casino évkönyve: A nemzeti Casino tagjai 1859. Pest: Nemzeti Casino. 1859. 26. o.  
  9. ↑ Pestváros közgyűlése aug. 31-én. Politikai Újdonságok, VII. évf. 36. sz. (1861. szeptember 5.) 567. o. (fizetős hozzáférés)
  10. ↑ "Könnyen hangoznék, mint Bukarest" - 140 éves lett Budapest. HVG (2013. november 17.) (Hozzáférés: 2019. május 17.)
  11. ↑ Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 460. o. ISBN 963 9469 06 8  
  12. ↑ Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884. Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyvei 1873–1949, (1884. október 29.) 224. o. 684. pont
  13. ↑ Gyászjelentése alapján
  14. ↑ Kempelen Béla: Magyar nemesi almanach. Budapest: Pátria Irodalmi Vállalat. 1910. 128. o. (fizetős hozzáférés)  
  15. ↑ A pest-belvárosi róm. kar. plébánia halotti anyakönyve, 155/1879. folyószám.
  16. ↑ Halálozások. Pesti Hírlap, I. évf. 138. sz. (1879. május 20.) 5. o.
  17. ↑ Széher Mihályné Thiel Jusztina gyászjelentése
  18. ↑ Mozaik a főváros múltjából. Budapest, XI. évf. 1. sz. (1973. január 15.) 46. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Széher_Mihály&oldid=25996944”