Széprét

község Szlovákiában

Széprét (1899-ig Schönviz, szlovákul: Krásna Lúka, németül: Schönwies) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Széprét (Krásna Lúka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1329
PolgármesterŠtefan Bujňák
Irányítószám082 73
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség655 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság555 m
Terület10,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 37″, k. h. 20° 49′ 29″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 37″, k. h. 20° 49′ 29″
Széprét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Széprét témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Eperjestől 40 km-re, Kisszebentől 24 km-re északnyugatra, a Tarca és a Poprád között található.

Története szerkesztés

A falu a német jog alapján keletkezett a 13. század második felében, amikor szepesi szászokkal telepítették be. 1329-ben „Sonwyz” alakban említik először, de már 1295-ben állt temploma, melyet Szent Márton tiszteletére szenteltek. 1331-ben említik Henrik nevű papját is. Tarca uradalmához tartozott. A 16. század második felében, egy 1570-es feljegyzés szerint a lakosság többsége német volt. Ekkor terjedt el a protestáns hit és a templom is a protestánsok kezére került. 1600-ban 24 ház állt a településen. A 17. század második felében a templom birtokosai ismét katolikusok voltak. Ekkor a harcok és járványok hatására a falu népessége is visszaesett. A 18. század közepén a község is visszatért a régi hitre. 1787-ben 59 háza volt 397 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEMVICZ. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Horváth Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Palocsához 3/4 mértföldnyire; határja középszerű, fája, réttye, legelője elég van.[2]

1823-ban a falu temploma Daróc filiája volt. 1828-ban 60 házát 474-en lakták. Lakói állattenyésztéssel, földműveléssel, erdei munkákkal foglalkoztak, később Poprád, Kassa és Héthárs üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Schönwies, tót falu, Sáros vmegyében, a Fekete hegy alatt, Berzeviczéhez északra 1 mfd. 455 kath., 12 zsidó lak. F. u. b. Palocsai Horváth.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Lakói ma a földművelés mellett főként Poprád és Kassa üzemeiben dolgoznak. A német lakosság száma az 1920-as, 1930-as években esett vissza jelentősen, a második világháború után pedig maradékukat is kitelepítették.

Népessége szerkesztés

1910-ben 461, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 718 lakosából 713 szlovák volt.

2011-ben 727 lakosából 714 szlovák volt.

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 30.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 30.)

További információk szerkesztés