Főmenü megnyitása

Szarvaszó

falu Romániában, Máramaros megyében

Szarvaszó (románul: Sarasău, jiddisül סאראסאו) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Szarvaszó (Sarasău)
Ortodox (volt görögkatolikus) templom
Ortodox (volt görögkatolikus) templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
Rang községközpont
Irányítószám 437265
SIRUTA-kód 106639
Népesség
Népesség2238 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság7 (2011)
Népsűrűség115 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,52 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szarvaszó (Románia)
Szarvaszó
Szarvaszó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 57′ 42″, k. h. 23° 49′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 42″, k. h. 23° 49′ 16″
Szarvaszó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvaszó témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Máramarosszigettől hét kilométerre nyugatra, a Románia és Ukrajna között határfolyót képező Tisza bal partján fekszik. A község 8523 hektáros területéből 3051 hektár rét, 2168 hektár erdő, 1186 hektár legelő és 1054 hektár szántó.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét patakjáról kapta, az pedig az 'elágazó vízmeder' jelentésű szarv és az 'időszakos vízfolyás' jelentésű aszó szó összetételéből való. 1345-ben Zorwazou, 1360-ban Zarvassov, 1398-ban Zaruaszou alakban írták.

TörténeteSzerkesztés

Lajos király 1345-ben megerősítette kenézségében Erdő vajda fiait, Aprusát és Marust, nagybátyjukat, Sztánt és ennek fiát, Myket. Ők 1360-ra nemességet kaptak és a falut birtokukként kapták. Közülük származott a Máramaros vármegyében gyakran fontos tisztségeket betöltő Gerhes (Görhes), Bank és Birtok család. Máramarosi román kisnemesi falu volt. A Bánk és Girhes családok tagjai részt vettek a Dózsa György-féle parasztfelkelésben.[2] 1720-ban tizenöt nemesi és két jobbágytelket írtak össze benne. Görögkatolikus iskoláját először 1845-ben említették.[3]

1880-ban 692 lakosából 553 volt román, 75 német (jiddis), 28 magyar és 22 ruszin anyanyelvű; 594 görögkatolikus, 75 zsidó és 21 római katolikus vallású.

2002-ben 2416 lakosából 2400 volt román anyanyelvű; 1232 ortodox, 1031 görögkatolikus és 76 baptista vallású.

LátnivalókSzerkesztés

  • Ortodox (volt görögkatolikus) temploma talán a 16. században épült. Narthexét 1699-ben festették ki. 1770-ben újították.
  • A Mihályi-ház (2. sz.) a 18. században, a Iurca- (202. sz.) és a Man-ház (204. sz.) a 19. században épült.
  • A Ciuroi-patak vízesése egy 35–40 méteres, függőleges andezitsziklán zúdul le.[4]
  • A falu patakja mentén forrásirányban, délnyugat felé egy hegyen valószínűleg a 13. században épült, ovális alaprajzú vár szerény nyomai fedezhetők fel.[5]
 
Iosif Man/Mán József

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született 1816-ban Iosif Man (Mán József) 1848-ban máramarosi kormánybiztos, később főispán.
  • Itt halt meg 1875-ben Mihályi Gábor 1848/49-es máramarosi kormánybiztos és főispán.


JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Márki Sándor: Dósa György, 1470–1514
  3. Bökényi Dániel: Máramaros vármegye tanügyének multja és jelene. M.-Sziget, 1894, 184. o.
  4. www.traseemaramures.ro Archiválva 2011. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)
  5. jupiter.elte.hu Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

 
Modern görögkatolikus templom