Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna

A Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna Paks egyik legrégibb, ma is álló római katolikus egyházi épülete. A Duna jobb partján húzódó löszfalba vágott, Dunakömlőd felé vezető, egykori országút mentén fekszik, amely a 18. század végén még a Sánc-hegyen vezetett keresztül. Az 1800-as évek óta a népnyelvben egyszerűen Rókus-kápolnának nevezett szentélyben évente többször is mondanak szentmisét a keresztjáró napok másodikán és Szent Rókus ünnepén, augusztus 16-án, valamint Szent Fábián meg Szent Sebestyén napján, január 20-án. A misézéshez szükséges kegyszereket és kegytárgyakat a paksi plébániatemplomból hozzák magukkal.

Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna
2018-ban
2018-ban
Vallás kereszténység
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Pécsi egyházmegye
Egyházközség Paks
Névadója Szent Rókus és Szent Sebestyén
Védőszent
Lelkész Kutas Attila plébános
Segédlelkész Balázs Zoltán
Diakónus Márkus Sándor
Építési adatok
Építése 1781
Rekonstrukciók évei 1830, 1977, 1999
Stílus barokk, klasszicizmus
Építtetője Pummerschein Dávid
Alapadatok
Torony 2x2 m négyzet alaprajzú
Magassága10 m
Belső tér területe35 m2
Elérhetőség
Település Paks
Hely 7030 Paks, Rókus utca 1.
Elhelyezkedése
Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna (Tolna megye)
Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna
Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna
Pozíció Tolna megye térképén
é. sz. 46° 38′ 04″, k. h. 18° 52′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 04″, k. h. 18° 52′ 32″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

 
A kápolna dél felől nézve

A török hódoltság pusztítása után svábokkal betelepített faluban, 1781-ben egy Pummerschein Dávid nevű, módos szőlősjobbágy építtette vályogtéglákból. A kápolna a 19. században családi kripta volt, miután még a 18. században a Vigyázó család megszerezte és 1830-ban a Cseh-Vigyázó család temetkezési helyévé alakíttatta. A kápolna előtt az egykori paksi városbíró, Fughsz (Fuchs) Mihály által adományozott, 1854-ből származó feszület áll. A kápolnát később a Vigyázó család az egyháznak adományozta. Az 1970-es években az épület közben bádogtetővé vált fedését alumíniumra cserélték, freskóit konzerválták. A beázások által tönkretett faszerkezetét 1999 nyarán Várszegi László vezetésével felújították, s kijavították a tetőt és a párkányokat, az alumíniumfedést vörösrézre cserélték. A bádogos munkát Priskin Antal rézműves végezte, aki a sevillai világkiállításon, a Makovecz Imre tervezte épületeken és több paksi templomon is dolgozott. A kápolnabelsőt; freskókat, padlózatot is rekonstruálták.

LeírásaSzerkesztés

 
Barokk kapu…
 
… és kilincse

Paks városának egyetlen tisztán barokk épülete, amelyet csak alig törnek meg klasszicista részletek, főként az oltár. Nyugatra nyíló kapuján autentikus barokk vasalás látható. Az egyhajós épület hét méter hosszú, öt-öt méteres szélességgel-magassággal, az egyetlen, tíz méter magas, falsíkba simuló harangtorony kétszer két méteres négyzet alaprajzú. A tető eredetileg cserepes, míg a torony fazsindelyfedésű volt, benne két kisebb harang lakik.

Lábazata egyszerű, főpárkánya egytagú. Főhomlokzatába süllyesztett faltükrök, főpárkánya felett barokk oromzat látható. Övpárkányzatát kéttagú főpárkány és félköríves ablakok alkotják. A toronysisak alacsony, hajója belül lapos csehsüveg boltozatú. Az apszis félkörös, negyed gömbbel van fedve, félköralakú ablakokkal. Az empire stílusban épült fehér–arany színvilágú oltár alatt sírbolt található. A copf stílusú kék hátterű freskón a négy evangélista és Szent I. Orbán pápa, a borosgazdák patrónusa tiarás képe látható, kezében szőlőfürttel, alatta paksi táj; szőlőskertek présházzal.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés