Szepesalmás
Szepesalmás (szlovákul: Jablonov, németül: Apfelsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Szepesalmás (Jablonov) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Lőcsei |
Első írásos említés | 1235 |
Polgármester | Štefan Blaško |
Irányítószám | 053 03 |
Körzethívószám | 053 |
Forgalmi rendszám | LE |
Népesség | |
Teljes népesség | 987 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 48 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 482 m |
Terület | 20,53 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 01′ 02″, k. h. 20° 43′ 08″49.017222°N 20.718889°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 02″, k. h. 20° 43′ 08″49.017222°N 20.718889°E | |
Szepesalmás weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesalmás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésLőcsétől 14 km-re keletre, Szepesváraljától 2,5 km-re északnyugatra található.
Története
szerkesztés1235-ben „Almas” néven említik először. II. András király még a 13. század elején a szepesi káptalannak adta és egészen 1848-ig a káptalan birtoka volt. A tatárjárás során, 1241-ben elpusztult települést németekkel telepítették újra. A 13. század közepén Mátyás szepesi prépost nemesi jogokkal ruházta fel a települést, 1318-tól pedig már hetivásárokat is tarthatott. 1321-ben már „Jabulanc” alakban szerepel. 1388-ban lakói fellázadtak a robot és az adóterhek ellen, ezért korábban megkapott jogait elveszítette és közönséges jobbágytelepülés lett. A 18. század végén a szepesi püspökség birtoka. 1787-ben 119 házában 739 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ALMÁS. Tót Almás, totúl Jablonov, elegyes falu Szépes Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Kirchdorftól nem meszsze. Határjának egy harmad része sovány, réttye hasonló képen, tekéntvén azonban két harmad részének termékenységét, ’s elegendő legelőjét, mind a’ két féle fáját, és pénzt szerezhető szomszédságait, első Osztálybéli.”[2]
1828-ban 133 háza és 964 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Almás, Jablonov, tót falu, Szepes vármegyében, Szepesvárhoz 1/4 mfdnyire; 968 kath. lak., jó gabonatermő határral. F. u. a szepesi püspök. Ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. Lakói főleg idénymunkákból és erdei munkákból éltek.
Népessége
szerkesztés1910-ben 786, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 995 lakosából 937 szlovák és 51 cigány volt.
2011-ben 980 lakosából 726 szlovák és 219 cigány.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 14. századi gótikus templom helyén 1827-ben épült klasszicista stílusban, 1896-ban renoválták.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1795. február 2-án Kolbay Mátyás bölcseleti, jogi doktor és jogtanár.
- Itt született 1868. április 23-án Teschler Béla plébános, Liptóújvár történetének írója.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.