Szeptencújfalu

	Szeptencújfalu (Hajná Nová Ves)
	; Szeptencújfalu zászlaja
	; Szeptencújfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Nagytapolcsányi
Rang	község
Első írásos említés	1358
Polgármester	Ľuboš Koma
Irányítószám	956 03
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	TO
	Népesség
Teljes népesség	345 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	52 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	197 m
Terület	6,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 32′, k. h. 18° 02′48.533333°N 18.033333°EKoordináták: é. sz. 48° 32′, k. h. 18° 02′48.533333°N 18.033333°E
	Szeptencújfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szeptencújfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szeptencújfalu (szlovákul Hajná Nová Ves, korábban Hajnovejsa, vagy Zahajnovejsa) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

Nagytapolcsánytól 10 km-re délnyugatra található.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban és a vaskorban éltek emberek. A mai település eredetileg két falu volt: Szeptenc és Újfalu, melyeket 1358-ban és 1381-ben említenek először. A divéki Korosi család birtoka, később a Szerdahelyi, Ocskay és Steiger családoké. A Szerdahelyiek 1609-ben reneszánsz várkastélyt építettek ide, melyhez Szent Imre tiszteletére szentelt kápolnát építettek. 1715-ben szőlőskertje, 11 jobbágy és 5 zsellérháza volt. 1783-ban 35 család élt a faluban. 1828-ban 42 házában 292 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint " ÚJFALU. Sz. Újfalu. Nyitra Várm. földes Urai Szerdahelyi, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Bajnához nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."^[2]

Fényes Elek szerint "Ujfalu, (Szeptenecz) (Hajnovegsza), Nyitra m. tót falu, Bajna fil. 210 kath., 45 evang., 15 zsidó lak. F. u. Zerdahelyi, s mások. Ut. p. Nagy-Ripény."^[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szeptencz-Ujfalu, Sarluskától északra. Tót falu, 327 túlnyomóan r. kath. és kevés ág. ev. és izr. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Ludány. Itt van báró Steiger Albertnénak gyönyörü várkastélya és remek parkja. E kastélyt még a Zerdahelyiek építtették, ezektől az Ocskay-család örökölte és az Ocskayaktól került a jelenlegi tulajdonos birtokába. A kastélyt, mely várszerűen van építve, csak nemrég renoválták stilszerüen. Különösen szép belső udvara, olasz renaissance stilü boltívsorával. A községben dextringyár is van. E falu hajdan két külön álló hely volt: Septencz (Septench) és Ujfalu (Vyfalu) elnevezéssel. Még a XV. század elején is, amikor a Divék-nemzetségből származó Korosiak voltak a földesurai, külön említtetnek. A későbbi földesurak voltak a Zerdahelyiek és az Ocskayak, jelenleg pedig br. Steiger Albertné, szül. Zamojszky Mária grófnőnek van itt nagy birtoka."^[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. A háború után a báró Steiger család birtokolta. 1924-ig téglagyár működött a községben.

Népessége

1910-ben 494, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 357 lakosából 350 szlovák volt.

2011-ben 332 lakosából 324 szlovák volt.

Híres személyek

Itt szolgált Sághy Vendel (1810-1890) római katolikus plébános.

Nevezetességei

Pompás várkastélyát 1609 körül építtette a Szerdahelyi család. 1816-ban és 1924-ban átépítették. A kastélyt angolpark övezi értékes fafajtákkal.
Késő román stílusú kápolnája sírbolttal a 19. század végén épült.
Nepomuki Szent János szobra 1776-ban készült.

Jegyzetek

↑ https://mojaobec.statistics.sk/html/sk.html?obec=SK0236542881
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

Források

Egon Wiedermann 2013: The Prehistoric Multicultural Settlement of Hajná Nová Ves (Slovakia). Oxford.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[5d855d1bb8f81237be689210c9abdfe5b3ab4683-1] ttps://mojaobec.statistics.sk/html/sk.html?obec=SK0236542881

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]