Wikipédia

Szerkesztő:Kismenők/Nők választójoga

< Szerkesztő:Kismenők

A nők választójoga fontos téma először a 18. század elején volt. Általában liberális pártok adták meg a nőknek szavazati jogukat, ezzel lényegében megnövelve saját szavazótáboruk számát. Nemzetközi szervezetek is létrejöttek a cél megvalósításának érdekében.[1]

Gyakran megesett, hogy országokban egyes nőknek megadták, majd elvették szavazati jogát (például Svédország és New Jersey).[2] Az első terület, ahol napjainkig megszakítás nélkül szavazhattak nők, a Pitcairn-szigetek voltak, ahol 1838 óta tehetik le voksukat választásokon. A Hawaii Királyság területén 1840-től volt általános szavazójoga minden polgárnak, de ezt később, 1852-ben visszavonták. 1869-et követő években a Brit és az Orosz Birodalmak több területén is megkapták a szavazati jogukat a nők, amik közül sok később független állam lett, mint Ausztrália, Finnország és Új-Zéland. Egyes amerikai államokban, mint Wyoming (1869) és Utah (1870), szintén az nemzet többi területe előtt kaptak szavazójogot a nők. 1881-ben a Man-szigeten minden nő, akinek volt tulajdonában föld, szavazati jogot kapott, míg a Dél-Ausztrália kolóniában 1894-ben szavazhatott minden nő, egy évvel később pedig parlamenti pozícióért is indulhattak. Szövetségi szinten Ausztráliában erre csak 1902-ben került sor.[3][4]

Sok helyen a nagy változást a nők szerepe az első világháborúban hozta. A két világháború közötti időszakban többek között Ausztria, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hollandia, Kanada és Németország is szavazati jogot adott nőknek,[5] jelentős kivételek Franciaország, Görögország és Svájc voltak. Magyarországon ugyan egyes nők már 1918-ban is kaptak jogot szavazásra, az ország minden női polgára csak 1945-ben kapta meg ezt a lehetőséget.[6] Az utolsó európai területek, amik megadták a nőknek szavazati jogukat Liechtenstein (1984) és a svájci Appenzell Innerrhoden kanton voltak,[7][8] míg a Vatikánban napjainkig is csak férfiak szavazhatnak (hiszen egy csak férfiakból álló abszolút választásos monarchia).

Kronologikus lista

szerkesztés
Év Ország/Terület Megjegyzés
1689   Frízföld Csak földtulajdonosok.[9]
1718   Svédország Adófizető céhtagok helyi (1758-ig) és országos (1772-ig) választásokon.[2]
1734 Adófizető felnőtt nők, akik földtulajdonosok is, csak helyi választásokon.[2]
1755   Korzikai Köztársaság Az országgyűlésben (1769-ig, Franciaország része lett).
1776   New Jersey Csak földtulajdonosok (1807-ig).
1832   Pitcairn-szigetek Általános szavazatjog.[10]
1840   Hawaii Királyság Általános szavazatjog (1852-ig).[11][12]
1848   Toszkánai Nagyhercegség Általános szavazatjog.[13]
1853   Új-granadai Köztársaság Általános szavazatjog (nőktől pár évvel később megvonják).[14]
1856   Norfolk-sziget Általános szavazatjog.
1861   Dél-Ausztrália Csak ingatlantulajdonosok.
1862   Svédország Csak helyi választásokon, a szavazat adózástóé függött.[15]
1862   Argentína Csak helyi választásokon, és csak írástudóknak.
1863   Finn Nagyhercegség Csak vidéken és csak helyi választásokon.[15]
1864   Cseh Királyság Csak adófizető és tanult nők.[15]
1869   Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága Csak adófizető nők és csak helyi választásokon.[16]
1869 Wyoming terület Általános szavazatjog.[17]
1870   Utah terület Általános szavazatjog (1887-ig).[18]
1872   Finn Nagyhercegség Országszerte, de csak helyi választásokon.[15]
1881   Horvát-Szlavónország Csak adófizető nők és csak helyi választásokon (1895-ig).[19]
1881   Man sziget Csak ingatlantulajdonosok.[20]
1884   Ontario Csak özvegyek, nem házasodott idős nők, és csak helyi választásokon.[21]
1887   Kansas Csak városi választásokon.[22]
1893   Új-Zéland Általános szavazatjog. Az első kolónia, amelyben szavazatot kapnak nők.[23]
1893   Cook-szigetek Általános szavazatjog.[23]
1893   Colorado Általános szavazatjog.[24]
1895   Dél-Ausztrália Általános szavazatjog.[3][25]
1895   Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága Nem házasodott és egyes házasodott nők, de csak helyi választásokon.[16][26]
1896   Utah Általános szavazatjog.
1896   Idaho Általános szavazatjog.
1899   Nyugat-Ausztrália Csak fehér nőknek, színesbőrű nők közül csak ingatlantulajdonosoknak.[27]
1919   Man sziget Általános szavazatjog.
1919   Svédország Általános szavazatjog.[15]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Sneider, Allison (2010. július 1.). „‘The New Suffrage History: Voting Rights in International Perspective’” (angol nyelven). History Compass 8 (7), 692–703. o. DOI:10.1111/j.1478-0542.2010.00689.x. ISSN 1478-0542.  
  2. ↑ a b c Karlsson Sjögren, Åsa. Männen, kvinnorna och rösträtten: medborgarskap och representation 1723–1866. Stockholm: Carlsson (2006) 
  3. ↑ a b Documenting Democracy. web.archive.org, 2010. december 3. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
  4. ↑ Christine Lindop: Australia and New Zealand. Bookworms edition. 2008. = Oxford bookworms, ISBN 978-0-19-423390-3 Hozzáférés: 2024. augusztus 25.  
  5. ↑ Antje: Essential Elements for Turning a Cause into a Movement: Lessons from the Suffrage Struggle for Today’s Activists (ausztrál angol nyelven). The Commons, 2024. január 22. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
  6. ↑ Suffrage, gender and citizenship: international perspectives on parliamentary reforms. 2009. ISBN 978-1-4438-0162-1 Hozzáférés: 2024. augusztus 25.  
  7. ↑ „Naked Swiss hikers must cover up”, 2009. április 27. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.) (brit angol nyelvű) 
  8. ↑ Wyl, Benjamin von: Appenzell Inner Rhodes: the last Swiss canton to give women the vote (brit angol nyelven). SWI swissinfo.ch, 2021. február 2. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
  9. ↑ Petrus Wierdsma Schik: De staatsregtelÿke geschiedenis der staten van Friesland van 1581 tot 1795. 1857. 18. o. Hozzáférés: 2024. augusztus 25.  
  10. ↑ The Anglo American. 1847. Hozzáférés: 2024. augusztus 25.  
  11. ↑ Hawaiian Kingdom - Suffrage of Female Subjects. web.archive.org, 2017. október 21. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
  12. ↑ J. Kēhaulani Kauanui: Paradoxes of Hawaiian sovereignty: land, sex, and the colonial politics of state nationalism. 2018. ISBN 978-0-8223-7049-9 Hozzáférés: 2024. augusztus 25.  
  13. ↑ La Toscana festeggia 70 anni di voto alle donne con Irma, 108 anni - Intoscana.it (it-IT nyelven). intoscana. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
  14. ↑ Mirrow, M. C.. Latin American Constitutionalism: The Constitution of Cadiz and its legacy 
  15. ↑ a b c d e Ray, P. Orman (1918. augusztus 25.). „Woman Suffrage in Foreign Countries”. The American Political Science Review 12 (3), 469–474. o. DOI:10.2307/1946097. ISSN 0003-0554.  
  16. ↑ a b Kennedy, Rita: Which Act Gave Women the Right to Vote in Britain? | Synonym (angol nyelven). classroom.synonym.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
  17. ↑ Right Choice, Wrong Reasons: Wyoming Women Win the Right to Vote | WyoHistory.org. www.wyohistory.org. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
  18. ↑ Gaining, Losing, and Winning Back the Vote: The Story of Utah Women’s Suffrage (angol nyelven). Better Days Curriculum, 2018. február 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
  19. ↑ Položaj i ustroj hrvatskih gradova prema Zakonu o uređenju gradskih opc'ina iz 1881. godine. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  20. ↑ General History of Women’s Suffrage in Britain (angol nyelven). The Independent, 2013. május 24. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
  21. ↑ Bélanger, Claude: Quebec History. faculty.marianopolis.edu. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
  22. ↑ Kansas State Historical Society: Collections of the Kansas State Historical Society. 1912. Hozzáférés: 2024. augusztus 25.  
  23. ↑ a b New Zealand women and the vote - Women and the vote. NZHistory. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  24. ↑ Chapin, Laura: Colorado Led the Way on Women's Suffrage. usnews.com, 2010. augusztus 21. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  25. ↑ Alan Fenna – Jane Robbins – John Summers: Government Politics in Australia. 2013–09–05. ISBN 978-1-4860-0138-5 Hozzáférés: 2024. augusztus 25.  
  26. ↑ Derek Heater: Citizenship in Britain: A History. 2006–04–24. ISBN 978-0-7486-2672-4 Hozzáférés: 2024. augusztus 25.  
  27. ↑ Curthoys, Ann; Mitchell, Jessie.szerk.: Bashford, Alison; Macintyre, Stuart: The advent of self-government, The Cambridge History of Australia, Indigenous and Colonial Australia, 1, Cambridge University Press, 168. o. (2013). ISBN 978-1-1070-1153-3 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Kismenők/Nők_választójoga&oldid=27395647”