Szerkesztő:Szente/jó szócikk terv

A Jó szócikk célja szerkesztés

A jó szócikk jelölés kettős célt szolgálna. Elsődlegesen minőségjelző és biztosító szerepe lenne a Wikipédiát látogató laikus olvasók felé. A jelenlegi rendszerben a szócikk főlapján csak a kiemelt szócikk ad minőség támpontot. Az átlagolvasó a vitalapot nem látogatja, így az ott elhelyezett esetleges értékelést sem látja. A másik cél a szerkesztők munkájának elismerése és ösztönzése a minőségi munka felé. Többször, több fórumon elhangzott, hogy motiváló lenne a szerkesztők számára, ha több elismerést kapnának.

A Jó szócikk kritériuma szerkesztés

1, Forma és stílus

  • A szócikk felépítése megfelel a Wikipédia által támogatott szócikk szerkezetnek és elvárásoknak.
  • Stílusa enciklopédikus, de laikus számára érthető.
  • Helyesírása színvonalas.
  • Nincs a szócikken tartalmi vagy formai hiba sablon.

2, Tartalom

  • Laikusoknak megfelelő mélységben a téma egészét lefedi. A tartalmát tekintve kiegyensúlyozott.
  • Az adott témáról egy enciklopédia keretein belül elvárt szinten kifejti. Vagyis áttekintést ad a témáról, de nem túl terjedelmes, nem veszik el a részletekben és a csatlakozó témákban.
  • A szócikk tartalmazhatja a mellék- és altémák említését valamint rövid kifejtését, definícióját.
  • Előfordulhat, hogy egyik-másik szakmai mélységű kérdés csak megemlíti, de nem mélyed el benne.
  • Tartalma stabil, nem változik jelentősen napról napra. Nincs a témáról folyamatban nagyobb vita.
  • Gazdagon illusztrált, amennyiben rendelkezésre áll szabad tartalom.

3, Források

  • Forrása megbízható és nem vitatott
  • Ideális esetben legalább két független forrás erősíti meg a tartalmat.

További előnyt jelent ha a téma a fellelhető on-line forrásokat lehetőség szerint feldolgozta és a témát magyar nyelven a legrészletesebb és legjobb minőségben állította össze.

Bürokrácia szerkesztés

A szavazás és elbírálás hasonló mechanizmussal működne, mint a törlési megbeszélések. Egy az erre a célra létrehozott lapon bármely regisztrált tag ajánlhatna szócikket egy rövid indoklással. A szócikknek meg kell felelnie a "jó szócikk" kritériumának, de más feltétel nincsen. Az a szócikk akkor kapja meg a státuszt, ha az ajánlón felül legalább 3 szerkesztő támogatja (nevét adja hozzá). Ha van ellenszavazat akkor pedig a +3 legyen meg az összesítésben. A szavazás minimum 1 hétig tart. A megvonás hasonló elven működne, de az korábbi ajánlót értesíteni kell az eljárásról.

A megszavazott szócikkeket pedig egy admin heti egyszer ellátja a "jó szócikk" jelzéssel vagy visszavonás esetén elveszi a státuszt.

Egyéb szerkesztés

Mivel a jó szócikk státusz elnyerésének feltétele egy minőség ellenőrzési folyamat, így minden olyan szócikk megkapná a kitüntetést, amely más okból átesik egy ilyen ellenőrzésen és azon elnyeri az elsőbbséget. Ilyenek a különböző szócikk író verseny győztes szócikkei. A további helyezettek, pedig egy plusz jelöléssel indulnak a jó szócikk ajánláson.

Próbaszavazás szerkesztés

Serpák szerkesztés

Kezdete: 2013. július 23., vége: 2013. július 30.

Ezennel javaslom jó szócikk státusz elnyerésre a Serpák szócikket. --Szente vita 2013. július 23., 23:24 (CEST)

  megjegyzés Bővíteném a bevezetőt, a Kultúra fejezet elé tenném a Gazdaságot. - Tündi vita 2013. július 24., 13:40 (CEST)

  megjegyzés Már egyszer leírtam, szerintem aránytalanul nagy a vallási rész, ráadásul több pontatlansággal (röviden: a serpák vallása a tibeti buddhizmus, nem kell ezt itt kifejteni, mintha ez kifejezetten csak a serpák vallása lenne, valamiféle kuriózum, van ennek cikke, lehet bővebbenezni. Ogodej   vitalap 2013. július 24., 22:55 (CEST)

  megjegyzés Hiányolok olyan szakaszt, vagy legalább infót, ami a demográfiai változásokat mutatná. Az infoboxban az áll, hogy 150 000 ember az összlélekszám, amiből 55 ezer él Nepálban. Hol él a többi? A cikk tagolását is átvariálnám, a Lakhely belefér(het) a Kultúrába. A Kultúrán belül nem a jetivel kezdeném, mert nem ez a legfontosabb, amit a serpákról tudni kell... Az Oktatást és a Nyelvet kivenném a Kultúrából. Összességében kis hiányérzetem van. Bár mondjuk az enwiki cikkénél hosszabb a miénk, mégis - ha lenne ilyen kategóriánk - B-class article-nek jelölném inkább. Persze, ha a tagolás át lenne variálva, a bevezető bővítve, akkor elolvasnám még egyszer-kétszer, hátha változna a véleményem. - Tündi vita 2013. július 25., 13:48 (CEST)

Az Oktatást és a Nyelvet kivenném a Kultúrából.?? Indoklás kellene ehhez, mivel a logikával ellenkezik a javaslatod.
Hol él a többi? - Nem tudjuk biztosan, azért nincs benne a cikkben. Egyébként: külföldön. misibacsi*üzenet 2013. július 26., 06:53 (CEST)

Johannes Hertelius szerkesztés

Kezdete: 2013. július 23., vége: 2013. július 30.

Javaslom a Johannes Hertelius szócikket. --Hkoala   2013. július 23., 23:40 (CEST)

  támogatom Hkoalát nagyon szeretem. Támogatok minden cikket, amit ő jelöl. --Malatinszky vita 2013. július 24., 00:08 (CEST)

Tudom, hogy ez teszt, de azért kedves tőled, hogy ezt mondod :) --Hkoala   2013. július 24., 07:51 (CEST)
Félő, hogy inkább ez egy fricska volt nekem, "szavazás vs. megbeszélés" témában, nem pedig őszinte érzelmi megnyilvánulás. Ez esetben intő példája, hogy érzelmekkel nem játszunk nem poénkodunk. :) --Szente vita 2013. július 24., 22:48 (CEST)
Nincs itt semmi fricska. Egyrészt tényleg szeretem Hkoalát, másrészt nem ártana foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy mit kezdünk a hibás indoklású szavazatokkal. --Malatinszky vita 2013. július 25., 15:39 (CEST)

  támogatom Malatinszky +1. Erős érv. Ogodej   vitalap 2013. július 24., 22:35 (CEST)

  megjegyzés A pontosított tervezet szerint nem kell a támogatást indokolni, hiszen ilyenkor azt igazoljuk, hogy a szócikk megfelel a kritériumoknak. --Szente vita 2013. július 24., 22:48 (CEST)

  megjegyzés Na most ez a szócikk egy nagyon furcsa helyzetet teremt. Az a baj, hogy volt több vita a fordításokról és habár kevesen tudják (aki tudják azok közül nem mindenki akarja tudomásul venni), hogy a jelenleg érvénybelévő szabályzás szerint ha egy fordítás készül, akkor a szócikk tartalmát a fordítónak ellenőrizni kell a forrásokban. Ha ez nem tudja megtenni a fordító, akkor megy rá a "nincs forrás" sablon. Sablonos szócikk pedig nem lehet jó szócikk. Voltak is ilyen sablonozások miatt komoly sérelmek. Én magam részéről tettem már javaslatot a fordítási paradoxonok rendezésére, de nem sikerült anno így nem is sablonozok. --Szente vita 2013. július 24., 00:12 (CEST)

Pont erre való a tesztszavazás, hogy a problémákra mutasson rá, ne a megszavazott éles rendszerben kelljen vitatkozni.Egyébként honnan tudod, hogy ellenőriztem vagy sem? --Hkoala   2013. július 24., 07:51 (CEST)
Vannak a cikkben források is. Vagy azok csak át lettek másolva a dewiki cíkkből? - Tündi vita 2013. július 24., 08:11 (CEST)

  megjegyzés Van a cikkben az a mondat, ami úgy kezdődik, hogy "Johannes Hertelius feltehetőleg 1584–85-ben tért vissza Erdélybe". Szerintem ott egy évtizeddel el van írva az évszám, mert nem lehetett egyszerre külföldön tanulni és odahaza udvari orvos. - Tündi vita 2013. július 24., 08:09 (CEST)

egyértelműen elgépelés, javítottam. Az eredeti forrást nem találom a neten, de itt van róla egy recenzió, a helyes évszámokkal, úgyhogy javítottam. --Hkoala   2013. július 24., 08:41 (CEST)

  támogatom Miután egy középkori-újkori emberről szól a cikk, ezért valószínűleg sok újat már nem tudunk meg róla. Amit tudunk, az pedig benne van a cikkben. Vannak források, megfelelően tagolt, kép is van, rendesen be is van kategorizálva. Miután vannak források feltüntetve, nem tudom, szükséges-e még jelezni, hogy a cikk fordításon alapszik, de ezzel együtt is megfelelőnek találom. - Tündi vita 2013. július 24., 10:11 (CEST)

  megjegyzés Szente: A fordításoknál a forrásokkal szembeni követelmény annyi, hogy nem elég ráírni a cikkre hogy fordítás innen és innen, a forrásokat, refeket is át kell hozni. Tehát csak akkor kerül rá a cikkre a sablon, ha a források hiányoznak. Annak ellenőrzésére, hogy a fordító tételesen ellenőrizte-e a források tartalmát, vagy csak egyszerűen átmásolta a forrásokat, az az egy mód van, hogy tételesen lefordítjuk a forrásokat, és összevetjük a cikkel. Ez egy több száz forrással ellátott cikk esetében meglehetősen sziszifuszi munka, főleg akkor, ha a források nem lelhetők fel a neten. Természetesen szúrópróba alapján ellenőrizhetünk, de az egész cikk esetében az még kiemelt cikkeknél sem követelmény, hogy minden forrásnál a tanúsító nézze meg, hogy valóban alátámasztja-e az adott állítást, mégpedig fordításhelyesen. Ogodej   vitalap 2013. július 24., 22:35 (CEST)

Sajnos (mint sokan mások) rosszul tudod: "...Ha másik nyelvű Wikipédiából fordítunk szócikket, nem elegendő jelölni, hogy a szócikk fordítás. Át kell venni – alapos ellenőrzés után – az eredeti idegen nyelvű szócikk forrásait is...." Mint mondtam volt erről már több vita és bizony kocsmafali megbeszélés után volt olyan, hogy valaki szócikkén a sablon ezért maradt fent. Nem ártana amúgy rendezni a dolgot, de az erre tett kisérletem hatástalan maradt anno. --Szente vita 2013. július 24., 23:49 (CEST)
Ajánlott vita: "Fordításkor nincs forrás", de itt már beszéltünk róla.--Szente vita 2013. július 25., 00:21 (CEST)

Persze, hogy alapos ellenőrzés után teszi be a fordító a forrásokat, ez természetes, vakon ne forrásoljunk, én nem is erről beszélek, hanem ugye itt a fordítás tanúsításáról beszélünk. Azaz azt tanúsítjuk, hogy a fordító csakugyan ellenőrizte-e a forrásokat, azt meg úgy tudjuk, ha szúrópróba alapján belenézünk a forrásokba. Tehát nem arról beszélek, mi a teendője a fordítónak a forrásokkal, hanem mi a teendője a tanúsítónak a fordítóval. 100%-os biztonsággal csak akkor tudjuk leellenőrizni azt, hogy a források ellenőrzötten kerültek át a cikkbe vagy sem, ha gyakorlatilag a forrásokat (mindet) egyenként leellenőrizzük. (Utalnék Hkoala kérdésére: "Egyébként honnan tudod, hogy ellenőriztem vagy sem?")Ogodej   vitalap 2013. július 25., 06:33 (CEST)

Nem véletlen került elő most és akkor a téma. Ebben a szócikkben részben külföldi, részben antik off-line források vannak. Eleve feltételeztem ezért, hogy ellenőrizhetetlen volt a szócikk fordítójának. Ha nem így van akkor persze tévedtem nincs igazam, de ha tényleg nem ellenőrizhető még a fordító számára se (99,99%), akkor ez elvileg az a kategória, ami a mostani szabályozás szerint sablont kapna.
Amúgy lehet többféle módon értelmezni a "alapos ellenőrzés után" szöveget, de az egészen biztos többet fog jelenteni, mint "a forrásokat, refeket is át kell hozni..... szúrópróba alapján ellenőrizni". Pont ettől válnak problémássá az olyan szócikkek fordítása, amik csak (elérhetetlen) off-line anyagot dolgoznak fel. --Szente vita 2013. július 25., 15:11 (CEST)
Még egyszer: nem kapna sablont a mostani szabályozás szerint se. A fordító ellenőrzésére, azazhogy ellenőrzés után hozta-e át a forrásokat, vagy sem, elvileg nincs mód, csak ha konkrétan rákérdezel minden egyes (esetleges offline) forrásra, vagy rámutatsz valamilyen hibára, amit az adott forrás nem támaszt alá. Ne menjünk ilyenekbe bele, mert nagyon messzire vezetne. Azt hiszem nem az a cél, hogy megakasszunk egy kiemelést, vagy egy „jó cikk” megbeszélést azzal, hogy egyenként kiszőrözzük a forrásokat, majd közöljük, hogy haha, ez offline, ezt te nem is ellenőrizhetted, sablont rá. Meg nem is az a cél, hogy eltiltsuk a szerkesztőket az offline források használatától, gondolj bele, hova vezetne ez? Egyébként meg továbbolvasásra innen: "Az ellenőrizhetőség azt jelenti, hogy bárki utánanézhet az adott cikkben használt forrásoknak, hogy ellenőrizhesse a cikkekben leírt állításokat. Ellenben ez nem jelenti azt, hogy erre bárki rögtön képes minden erőfeszítés nélkül vagy ingyen." Ogodej   vitalap 2013. július 25., 18:13 (CEST)
Messzire vezet, de a lényegen nem változtat elvileg ez nem járható út, hogy vakon veszünk át forrásokat és nem építünk rá szócikket, ezt nem lehet kimagyarázni. Az más, hogy ezt ellenőrizni macerás, de a lényegen nem változtat. DE hagyjuk most. Akkor volt egy hatalmas vita, utána is, nem is értek egyet a dologgal így megvédeni se akarom a mostani problémát. Most nem is ez a téma.--Szente vita 2013. július 25., 19:09 (CEST)
Egy dologról elfelejtkeztek, mert leragadtok a "fordítás" sablonnál. Arról felejtkeztek el, hogy mi van akkor, ha a fordító átveszi a forráslistát, de nem teszi ki a fordítás sablont. Ebben az esetben honnan jössz rá, hogy az illető csak fordított vagy hogy nem a megadott források alapján dolgozott? És mi van akkor, ha tényleg csak offline - és nem széles körben elérhető - forrást használt? - Tündi vita 2013. július 25., 19:18 (CEST)
Ez egy átlagos cikknél is elő szokott fordulni, pl. többször találkoztam ilyenekkel a szócikkíró versenyek alatt is. Ha tudom, hogy más wikiből fordított (néhány kattintás), akkor kiteszem a sablont. Ha csak kis rész fordítás a cikkben, a többi önálló munka, akkor is. Ogodej   vitalap 2013. július 25., 19:30 (CEST)

Re:Szente: Szerintem is hagyjuk, annál is inkább, mert azzal kezdtem, hogy az természetes, hogy vakon nem veszünk át forrásokat. DE meglátjuk élesben, van-e, lesz-e olyan cikk, ami tele van forrásokkal, és sablon van rajta, miszerint nincs forrás. Szerintem nincs, és nem is lesz. A probléma inkább ott van – és ez akasztott már meg kiemelést (így inkább ide tartozik) –, hogy egy-két forrásba beleolvasva kiderül, hogy nem is az van odaírva, ami a cikkben van, ekkor azonban a megszövegezés miatt bukik el a kiemelés. Ezt viszont itt a jó cikk megbeszélésen is jelezni kell, hogy félrefordítások vannak a szövegben pl. itt és itt, emiatt a jó cikk minősítést nem kaphatja meg. Ekkor nem is lenne szerencsés, ha tíz támogató meg mégis átpaszírozná a cikket, szóval erre kellene kitalálni valamit, vagy a kiírás szövegében jelezni, hogy egy ilyen észrevétel esetén mi legyen a követendő eljárás. Ogodej   vitalap 2013. július 25., 19:30 (CEST)

Megbeszélve. :) --Szente vita 2013. július 25., 19:32 (CEST)

  támogatom Malatinszki + Ogodej + 1. --Ronastudor a sznob 2013. július 25., 16:42 (CEST)

Ezennel Ronastudor igazolta, hogy a Johannes Hertelius szócikk megfelel a "jó szócikk" kritériumának. :)--Szente vita 2013. július 25., 19:09 (CEST)

Azért írtam fel ezt a cikket példának, mert szerintem nem érdemel "jó cikk" minősítést, de a kritériumoknak megfelel. A témáról vannak magyar források is, méghozzá az interneten könnyen hozzáférhetők, ez a cikk mégis csak a német fordítás nehezen hozzáférhető forrásait tüntette fel. --Hkoala   2013. július 25., 20:47 (CEST)

Akkor ezek szerint igencsak beletaláltam, az első megjegyzésemmel, hogy elvben ez miért nem lehet jó szócikk. :) Na most mint itt jeleztem már elvben sablonosnak kellene a szócikknek lenni, de ebből már korábban is és most is vita volt. Ez nem az eljárás hibája azt hiszem. --Szente vita 2013. július 25., 21:48 (CEST)
Persze, mert fordítás. Egyébként nem tudok olyan szabályról (bár lehet, hogy van), hogy kötelező felkutatni és használni a magyar nyelvű forrásokat is, vagy hogy ha nincs magyar nyelvű forrás, akkor nem lehet a témáról cikket írni. Tehát az nem lehet akadály, ha egy cikk alatt csak idegen nyelvű vagy nehezen hozzáférhető források díszelegnek. Ami pedig a tartalmi ellenőrzést illeti, ha nem csalódom, az enwikin is volt egy botrány, amikor kiderült, hogy kiemelt lett egy cikk, ami teljes egészében koholmány volt. Nem hiszem, hogy bármit lehet tenni ezek ellen, még a mi kiemelt cikkeink esetében is előfordulhat egyszer. Szóval nem hiszem, hogy pont a Jó cikk-rendszer bevezetése kapcsán fogjuk megtalálni az egyetlen üdvözítő megoldást a probléma orvoslására. Viszont úgy érzem, egyesek anélkül nem akarják bevezetni a Jó cikk-rendszert, hogy megoldanánk ezt az összwikiszinten 12 éve létező tartalmi ellenőrzés-problémát. Ezt a sok kötözködést már "kákán is csomót keresésnek" érzem. A szimpátia szavazásokról pedig annyit, hogy a TMB-t sem szüntetjük meg azért, mert lehet, hogy valakik szimpátiaszavazásra használják, és - hálistennek - javarészt olyanok látogatják, akik értelmes érveket keresnek egy-egy cikk ellen vagy mellett. Miből gondoljátok, hogy ebben az esetben másképp lenne? Ha mindenhol a szimpátiaszavazás menne, meg kellene szüntetni az összes szócikkíró versenyt, élén az Év szócikkével. - Tündi vita 2013. július 25., 21:19 (CEST)
A mostani kritériumokban, mint a mérleg nyelvét szolgáló előnyként van feltüntetve vitás esetekre a felelhető források teljes feldolgozottsága, de egyenlőre nem kötelező. Az legyen? "...További előnyt jelent ha a téma a fellelhető on-line forrásokat lehetőség szerint feldolgozta és a témát magyar nyelven a legrészletesebb és legjobb minőségben állította össze...." --Szente vita 2013. július 25., 22:02 (CEST)
Mit értünk a "fellelhető források teljes feldolgozottsága" alatt? Ha egy borzasztóan híres emberről (pl. Kossuth Lajos nagyságú személy) akarok írni, akkor az összes létező könyvet, tanulmányt, cikket, filmet meg kell néznem, el kell olvasnom róla? Mert hátha lesz valaki, aki a Jó cikk szavazáson éppen azt az egyet fogja hiányolni, amit nem láttam, nem olvastam? Már a kiemelteknél is nonszensz minden fellelhető forrás számonkérése, hát még a többi cikknél. És ki mondja meg, hogy fel van-e dolgozva az összes forrás? - Tündi vita 2013. július 25., 22:50 (CEST)
Közben én is újra gondoltam, és szerintem se lenne jó megkötésnek, maradjon csak előny. --Szente vita 2013. július 25., 23:08 (CEST)
Nagyon aktív résztvevője vagyok a TMB-knek és elég sok negatív tapasztalatot szereztem ahhoz, hogy úgy gondoljam a javaslat szövegén lévő minden hézagot be kell tömni, ehhez pedig nagyon jó eszköz az, hogy mesterségesen kreálunk ilyen konfliktushelyzeteket és aztán megpróbáljuk átfogalmazni a javaslat szövegét úgy, hogy hézagmentes legyen. Az elrettentő példa a zászlócskás szavazás, ahol hónapokkal a szavazás után is megy még a veszekedés, mert a javaslat megszövegezője nem fogalmazott eléggé precízen. --Malatinszky vita 2013. július 25., 21:27 (CEST)
És milyen az új szövegezés? --Szente vita 2013. július 25., 21:48 (CEST)

A vélemények alapján ez eddig egy jó cikk, de hol található meg ez a cikk főcíménél és a vitalapján? Ja, és egyáltalán mi lett végül az eredmény? Ez most akkor egy jó cikk? Mert akkor a szükséges logót is meg kellene kapnia.Porbóllett vita 2013. augusztus 4., 19:57 (CEST)

Wolphard–Kakas-ház szerkesztés

Kezdete: 2013. július 24., vége: 2013. július 31.

Javaslom a Wolphard–Kakas-ház szócikket. --Hkoala   2013. július 24., 08:06 (CEST)

  megjegyzés A szöveg közepe táján van egy mondat, amiben kétszer szerepel az "utóbb" szó. Stilisztikai okokból javaslom a mondat átfogalmazását. Amit én még szívesen vennék (pláne, hogy a navbox szerint egy csomó koloszvári látnivalóról van már cikk), az az, hogy az infoboxban Románia pozíciós térképe helyett Kolozsvár pozíciós térképe szerepeljen. De persze azt előbb még meg kell csinálnia valaki hozzáértőnek. - Tündi vita 2013. július 24., 10:16 (CEST)

Illetve még annyi kiegészítésem van, hogy a "Kolozsvár építményei" kategóriát nem lehetne finomítani? - Tündi vita 2013. július 24., 10:19 (CEST)

  megjegyzés Még egy... a bevezetőben azt olvasom, hogy a város legjelentősebb reneszánsz műemléke, de a szövegben az áll, hogy az eredeti reneszánsz házat lebontották és a mai épület eklektikus, csak az udvari rész maradt reneszánsz. Erre szerintem utalni kellene a bevezetőben is. - Tündi vita 2013. július 24., 10:22 (CEST)

Az ötleteid egy része túlmutat magán a cikken (kategóriák átszervezése, pozíciós térkép készítése); ilyenek nincsenek a kritériumok között. A bevezetővel kapcsolatban még gondolkozom. Viszont tettem fel egy általános kérdést a javításokkal kapcsolatban a szavazási javaslaton. --Hkoala   2013. július 24., 10:52 (CEST)

Éppen ezért tettem fel ezeket a kérdéseket, hogy kiderüljön, lehet-e ilyen és ehhez hasonló javítási kérésekkel kezdeni valamit. Mivel 2 hetesnek tervezzük a szavazás időtartamát, szerintem belefér(het). Ha a kategória és térképkészítés talán túl sok kérés is, a bevezető kismértékű kiegészítésének a kérése szerintem mindenképpen bele kell férjen. - Tündi vita 2013. július 24., 10:59 (CEST)

  támogatom Nekem egyébként tetszik a szócikk. Tetszik, hogy arra is odafigyel, hogy némelyik esetben a dőlt betűnek is szerepet jutatott a szöveg belsejében is (ez nem automatikus minden szócikknél, nálam sem), idézetet is használ, de nem viszi túlzásba (vagyis nem a szakasz kilencven százaléka lesz egyetlen kötet idézete) és számomra áttekinthető maga a szöveg is. Halkan jegyzem meg - mivel ismerem mások véleményét arról, hogy a zöld linkek a légynek se ártanak - annak is örülök, hogy nincsenek benne zöld linkek, mivel a Serpák szócikkében még vannak.

Számomra megfelel jó (szó)cikknek. Apród vita 2013. július 24., 14:51 (CEST)

  megjegyzés A További információk harmadik linkjén (Mihály Melinda-féle) olvastam még pár apró infót, de nem tudom, érdemes-e ezekkel kiegészíteni a cikket. (Pl. csak a linkelt cikk címében szerepel, a törzsszövegben nem, hogy nem csak bank, de képzőművészeti egyetem is székel az épületben, illetve igen részletes leírás van a mai épület külleméről és belleméről is.) Az infoboxban esetleg fel lehet tüntetni az épület pontos címét? (utca, házszám). - Tündi vita 2013. július 25., 14:01 (CEST)

  ellenzem Ez a magyar Wikipédia, itt semmiféle román vagy tót dolgot ne minősítsünk jó cikknek! Malatinszky vita 2013. július 25., 15:44 (CEST)

Egy ilyen szavazattal mit kezdünk: az ellenszavazat meg van indokolva, de az indoklás abszurd. Elfogadjuk vagy nem? És kinek a hatásköre ezt mérlegelni? Malatinszky vita 2013. július 25., 15:44 (CEST)
Hogyhogy mit kezdünk? Ugyanazt, mint a TMB-n, ha valaki a Pokémon-tesztel jön. Az admin mérlegel, (meg a közösség). - Tündi vita 2013. július 25., 16:44 (CEST)
Talán el kellene újra olvasni a javaslat bürokrácia részét, amit tegnap már átírtam: "....Az ellenvéleményeket jelöléskor indokolni kell. Ha nem sikerül indokolni, hogy a szócikk miért nem felel meg a kritériumoknak, akkor az ellenvetés érvénytelen..."
Malatinszky már egy letisztázott dolgot ironizál. --Szente vita 2013. július 25., 18:53 (CEST)
Nem ironizálok, hanem szándékosan belekötök a javaslat olyan részeibe, amikről a TMB-ken szerzett tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy bele fognak kötni. Örülök, hogy ezt a részt átírtad a javaslatban, és úgy gondolom, hogy ez már rendben lesz. A szememben a kulcsmondat az, hogy „A végső döntést az eljárásnál született megjegyzések alapján a bürokráciát végző adminisztrátor hozza meg.” Malatinszky vita 2013. július 25., 21:20 (CEST)

Szerintem ezt nyugodtan lehetett volna ellenezni a kritériumok alapján is, t.i. még laikus szinten sem nevezhető teljesnek. Egy műemlékről szóló cikk esetén a "története" szakasz mellett kell egy "leírása" szakasz is, ami ebben a cikkben sem önálló szakaszként, sem más szakasz részeként nincs benne. Tündi valamennyire megközelítette a kérdést, de megállt azzal, hogy "nem tudom, érdemes-e ezekkel kiegészíteni a cikket." (Ezt a cikket azért írtam ki próbára, hogy azt nézzem meg, ki mennyire veszi figyelembe a kritériumokat.) --Hkoala   2013. július 25., 20:52 (CEST)

Kérdés, hogy bár hiányoltam a mai ház leírását, le kell-e minden kövét külön írni, tekintve, hogy bár Kolozsvár legjelentősebb reneszánsz emléke (volt), azért mégsem egy párizsi Notre-Dame? Nem lehet-e az, hogy a minden kövének leírása már csak a kiemelt szinthez kellene? (Egyébként nem véletlenül nem írtam mellé egy határozott támogatomot.) - Tündi vita 2013. július 25., 21:29 (CEST)
Nem mondtam, hogy "minden kövét" le kellene írni, de leírás kell. Más szóval, egy műemlék épület esetében (még ha nem is a párizsi Notre-Dame), nem lehet a művészettörténeti vonatkozásait kihagyva csak a ház történetéről írni. --Hkoala   2013. július 25., 21:35 (CEST)
Előfordulhat-e (jó-e) ha a leírás hiányára ráhúzzuk a javaslat "Előfordulhat, hogy egyik-másik szakmai mélységű kérdést csak megemlíti, de nem mélyed el benne." kitételét? Alkalmazható-e ez ebben az esetben, és milyen esetekben lenne alkalmazható egyáltalán? - Tündi vita 2013. július 25., 21:43 (CEST)

Szerintem az épület leírása nem "szakmai mélységű" kérdés. Az idézett részre szerintem az lehetne példa, ha mondjuk vita lenne a művészettörténészek között, hogy valamelyik ablakkeret faragványa tényleg 16. századi-e avagy 19. század végi hamisítvány, a polémiáról köteteket írtak volna össze pro és kontra; a fenti szabály azt mondja, hogy nem baj, ha a cikk nem taglalja az érveket és ellenérveket, csak megemlíti a vita lényegét. --Hkoala   2013. július 26., 17:15 (CEST)

Oké, a kérdésem elméleti volt, mert ahogy írtam, nem véletlenül nem tettem ki a támogatom-gombot. Most már biztosan nem hogy nem támogatom, de   ellenzem - Tündi vita 2013. július 26., 17:55 (CEST)

Az ókori rómaiak földrajzi felfedezései szerkesztés

Kezdete: 2013. július 24., vége: 2013. július 31.

Javaslom a fenti cikket (én írtam). A 2012-es Év szócikke versenyen 3. lett történelem kategóriában. - Tündi vita 2013. július 24., 08:13 (CEST)

  támogatom --Szente vita 2013. július 24., 22:44 (CEST)

A szócikk előnyének mondható, hogy ötletes.

Pl. a térkép, amelyen nyomon lehet követni a római köztársaság, az ebből kinövő Római Császárság, majd a szétesés utáni Nyugatrómai és Keletrómai Birodalom területi változásait, bár ebből hiányolom azt, hogy aki nem ismeri a mai Európa országhatárait, nem fogja érzékelni azt, hogy egy-egy mai ország esetében mikor lépték át a rómaiak a mai országok területét; tehát "foltok" mellett jó lett volna a térképen úgy városneveket látni, hogyha a képre rákattintok, akkor ki tudjam venni a városok latin neveit, zárójelben a mai nevükkel (régen az iskolás gyerekek se nagyon szerették a vaktérképet órai feladatként, talán ma se).

Szerencsére lejjebb felhasznált ugyan részlettérképeket, amelyeken a földrajzi nevek kivehetők, viszont balszerencsére ehhez angol nyelvű térképrészleteket használt fel, holott ez nem magyarázható se azzal, hogy a magyarok angolul beszélnének, se azzal, hogy az egykori rómaiak angolul társalogtak volna egymással.

A cikk végén "Római hajó modellje" fájl is található, itt hiányolni tudom, hogy nem derül ki belőle, hogy milyen hajótípusé (lásd a római hajótípusokról: Római hajótípusok linkszakaszt). Egyébként kapcsolódó szócikkekből is csak egy van és az se a hajó szóé, pedig mivel földrajzi felfedezések a szócikk témája és a felfedezések egyik alapja a hajózás, így jó lett volna akár a hajó szót kapcsolódó szócikként látni vagy a hajó szót Hajó#Rómaiak szakaszhivatkozásként vagy pedig hajó linkként látni a szócikk belsejében, mert a hajó szó egyetlenegyszer sem lett belinkelve.

Bizonyos földrajzi nevek esetében pedig maradtak még olyan helyesírási hibák, amik nem lettek kijavítva (az olyanoknál biztosan, ahol az égtájak előtagként szolgálnak és kötőjel plusz tulajdonnév alapformájában kapcsolódnak hozzájuk a földrajzi nevek, mivel némelyik égtáj kisbetűvel kezdődik ezeknél a földrajzi neveknél, pedig nincs -i képzős formában). A szócikket ilyen állapotában   ellenzem. Apród vita 2013. július 29., 23:46 (CEST)

Mókásak az ellenvetéseid.   Azért, mert az ember olyan képeket használ fel, amilyeneket a Commonsban talál. Egyik képet sem én csináltam, az elején lévő animált vaktérképet pláne nem. A Commonsban pedig inkább angol nyelvű térképek vannak. Persze jó lenne, ha lenne belőlük magyar változat is, de nincs. Illetve ha mégis van, és te megtalálod, akkor nyugodtan cseréld le őket. A kapcsolódó szócikkek közé szerintem semmiképpen nem illik a hajó cikk. Vagy ha beleillik, akkor be kellene írni a földrajz, felfedezés, Római Birodalom, ókor cikkeket is. A kapcsolódó cikk szakasznak szerintem az a lényege, hogy olyan cikkekre, illetve inkább témákra is felhívja a figyelmet, amikről a cikkben nem volt szó, de kapcsolódnak a cikk a témájához. Ezért írtam be a római provinciákat. Sem a provinciák kialakulása, sem a puszta létük nem szerepel a cikkben, de nyilvánvaló, hogy provincia csak ott, azon a vidéken alakulhatott ki, amit már földrajzilag felfedeztek, ráadásul a provincia, mint olyan, igen fontos képződménye a Római Birodalomnak, és maguknak a provinciáknak a léte ill. a birodalom nagysága is valamilyen képet ad a rómaiak földrajzi ismereteiről. A földrajzi neves megjegyzésed nem pontosan értem. Azért használtam kisbetűvel az égtájakat a földrész neve előtt, mert szerintem az ókorban nem földrajzi tulajdonnevet takartak, hanem pusztán a földrész keleti/nyugati/északi/déli részét. A római hajóknak utána nézek, és megnézem, hogyan tudom elhelyezni őket a cikkben- Tündi vita 2013. július 30., 08:39 (CEST)

Minden technikai újítás vagy újabb hajótípus átvétele távolabbi utazási lehetőségeket teremt meg: azzal kezdted a földrajzi felfedezések bemutatását, hogy a rómaiak először Afrika partmenti vidékeit keresték fel. Ezt viszont nem tudták volna megtenni mindaddig, amíg állítólag az első pun háború kitörésének évében egy öt evezősoros karthágói hajó nem sodródott volna Itália partjaira, amelynek alapján egy egész flottát képesek lettek előállítani. I. 228-ban pedig amikor legyőzték a rómaiak az illír kalózokat, akkor megint egy újfajta hajótípus került a kezükbe, a liburna, amely az eddigi hajóikhoz képest is még gyorsabb volt. A Római Birodalom keleti kapcsolatai hatására pedig átvették a parti hajózásra használt hajókon és a halászhajókon használt négyszögletű lugger- és az indiai-óceáni eredetű háromszögletű latinvitorlákat (itt segédeszközként Marjai Imre "Nagy hajóskönyv"-ét használtam).

Vagyis a földrajzi felfedezésekhez és katonai terjeszkedéshez részben olyan szerencse is lehetőséget nyújtott, mint bizonyos hajók és vitorlák mintájának a lekoppintása, mert nem mindegy, hogy mely vizeken milyen hajótípussal mentek, mennek előre.

Égtájak+földrajzi nevek írásáról pedig részben az alábbi vita erősített meg: Köztes égtájak helyesírása és a beszélgetésben mint láthatod, Pasztilla megragadta az alkalmat, hogy minél több helyesírási bölcsességet átadjon a köztes égtájak helyesírásáról. Egyébként a sok változtatást megélt Mezopotámia szócikkben is - amin egyébként utoljára végeztél apró változtatást - nagybetűs pl. Észak-Mezopotámia neve, pedig az tényleg történetinek tekinthető: „Asszíria ókori történelmi régió volt Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.” Vagy talán itt is rosszul lett írva, amikor nagybetűvel kezdődött a köztes égtáj neve? Egyébként pedig melyik helyesírási szabályzatban szerepel az, hogy kisbetűvel kell írni az égtájakat a földrész neve előtt, ha nem földrajzi tulajdonnevet takartak régen, hanem a földrész keleti/nyugati/északi/déli részét?

A térképek esetében a magyar Wikipédia magyar nyelvű részlettérképeket is szokott használni az általuk tárgyalt területről (Ókori Egyiptom, Mezopotámia, Etiópia, Sierra Leone stb.), nem csupán a Wikimédia Commons anyagából merítenek, igaz olyan földrajzi szócikkek is vannak, amelyek a szócikkhez részlettérképet csak a Wikimédia Commonsból társítottak. Én ritkán merülök képek feltöltésével kapcsolatos dolgokba, mivel látom, hogy aki nem ismeri ki magát a képfeltöltés rendszerében, azt kellemetlen meglepetések érhetik, ha "csak úgy" feltölt, mivel a képfeltöltést törvények szabályozzák.

Elnézést, hogy egész nap nem szóltam hozzá, ügyeket intéztem. Apród vita 2013. július 30., 22:22 (CEST)

Én úgy gondolom, hogy ez a cikk Jó cikk akarna lenni. Ha Kiemelt akarna lenni, akkor talán (talán!) beleférne a hajótípusokról az értekezés, de azt is inkább egy bővebben-sablonnal oldanám meg, mivel a cikk témája a földrajzi felfedezések és nem a római hajóhad fejlődése, bár tény, hogy van köze hozzá. A helyesíráshoz nem tudok hozzászólni, biztos Pasztillának van igaza meg az OH-nak. Én kisbetűvel írtam, és ha megint meg kellene írni a cikket, újra kisbetűvel írnám, de ha te kijavítod, azt is túlélem.   A képekről viszont csak azt tudom mondani, amit eddig: a térképek igen nagy százalékáról NINCS magyar nyelvű változat. Azt ugyanis külön meg kell csinálni, én pedig nem tudom, hogyan kell (valami spéci szoftver kell hozzá állítólag). Ha szerinted pusztán a képek miatt nem lehetne ez a cikk Jó cikk, akkor ellenezd, és a Szavazás a Jó cikkekről oldalon majd felvetem ezt a problémát (azaz, hogy lehet-e Jó cikk az a cikk, amihez csak idegen nyelvű térképek találhatóak?) - Tündi vita 2013. július 31., 07:19 (CEST)

Ha megkérdezed, hogy Jó cikk az a cikk, amihez csak idegen nyelvű térképek találhatóak, nem bánom. Ha én kérdezném meg, miért nem magyar nyelvű részlettérkép van sok szócikkben, valószínű, hogy azt fogják mondani, hogy próbálkozzak én behelyezni ilyen térképfájlt, ha énbennem vetődött fel a dolog, ne másoktól várjak el ilyesmit (annak ellenére, hogy Jules Vernétől se kérdezte senki, hogy miért nem ő valósítja meg gyakorlatilag, amit papíron elképzel). Ha elvetik és azt mondják, attól még lehet jó szócikk, akkor az marad nekem vigaszképp, hogy elképzelem, hogy a Wikipédia magyar nyelvű változata 2050-re magyar nyelvű térképrészletekkel lesz teletűzdelve, amit a mostani szerkesztők utódnemzedéke valósít meg majd a magyar nyelvű térképészet megteremtőinek tiszteletére.

A szócikkben egyenlőre még nem javítok helyesírást, inkább csak felvettem a szerkesztői lapom várólistájára, hogy majd kijavítsam őket, ha más nem teszi meg közben helyettem.

A hajózás és felfedezés kapcsolatáról fentebb elmondottakat pedig csak bizonyításnak szántam, úgyhogy megelégedtem azzal, hogy a hajó szót link formába helyeztem el egy helyen a folyószövegben. Apród vita 2013. július 31., 23:13 (CEST)

Fürstenberg-topológia szerkesztés

Kezdete: 2013. július 25., vége: 2013. augusztus 1.

Javaslom a fenti cikket. A téma ugyan túlmutat a laikus olvasó érdeklődési körén, és emiatt szükségképpen vannak olyan részek, amelyeket a matematikát csak érettségi szinten ismerő olvasó nem érthet meg, de a cikk lényegét közérthető módon összefoglalja a bevezető. --Malatinszky vita 2013. július 25., 16:06 (CEST)

Nem értem, mit kell azon bizonyítani, hogy végtelen számú prímszám van. Ha a számok száma végtelen, akkor nyilván a prímszámoké (meg a párosaké, páratlanoké, stb.) is az. Minek egy ilyen evidenciáról cikk?   - Tündi vita 2013. július 25., 16:47 (CEST)

  támogatom Arra gondoltatok már, hogy a nem magyar egyetemen tanuló magyaroknak milyen nagy segítség lehet egy-egy ilyen cikk a szaknyelv elsajátításához? --Hkoala   2013. július 25., 20:57 (CEST)

A nem magyar egyetemen tanuló magyar nem magyarul fog azon a nem magyar egyetemen szaknyelvet tanulni. De értem, amit felvetsz, csak kérdés, hogy feladata-e a Wikipédiának a nem magyar egyetemek szaknyelve megtanulásának a támogatása.   - Tündi vita 2013. július 25., 21:33 (CEST)
Nem vagyok biztos abban, hogy tényleg érted-e, amit Hkoala felvet. Képzeld el, hogy Lajos, egy marosvásárhelyi magyar fiatal elmegy Bukarestbe matematikát tanulni. Az egyetemen a tanítás nyelve román és Lajos szépen meg is tanulja, mi az hogy funcție continuă, punct de acumulare, mulțime închisă, raport anarmonic, csak éppen nem tudja, hogy ezeket magyarul úgy mondják, hogy folytonos függvény, torlódási pont, zárt halmaz és kettősviszony. Lanț Markov - ezt tényleg Markov-láncnak hívják magyarul, vagy ki fognak röhögni a magyarországi kollégák, ha ezt mondom? Lajos ezt nem tudja, mert az édesanyja, aki megtanította magyarul, ezeket a szavakat nem ismeri. Úgyhogy szegény Lajos, aki valahol mégiscsak a vérünk, nem tud az anyanyelvén beszélni a szakmájáról. Szerencsére ott a huwiki, amin ki lehet keresni ezeket a témákat, és meg lehet tanulni a magyar szaknyelvet. Ha szerinted ez nem feladata a Wikipédiának, és ha úgy gondolod, hogy Lajos magyar létére nyugodjon csak bele, hogy a munkájáról csak románul tud beszélni, akkor nem sok közös van a céljainkban. --Malatinszky vita 2013. július 26., 03:59 (CEST)
Köszönöm, hogy ilyen szépen (példákkal) leírtad. Én balgán úgy gondoltam, példák nélkül is nyilvánvaló a mondanivalóm lényege, de ezek szerint nem volt az. --Hkoala   2013. július 26., 07:45 (CEST)
Sajnálom Hkoala, de nekem tényleg eszembe se jutottak a határontúliak. Amikor azt olvastam, hogy "nem magyar egyetemen tanuló magyarok", rögtön azok a fiatalok ugrottak be, akik az osztrákoknál vagy Angliában vagy Amerikában tanulnak, és nem értettem, hogy ők, ott külföldön, miért a magyar szaknyelvet akarják megtanulni (eleve fel se vették volna őket, ha valamilyen szinten nem ismerik). - Tündi vita 2013. július 26., 10:08 (CEST)
Én kérek elnézést, mert nekem bizony eszembe se jutottak a határontúli magyarok problémái, és hogy Hkoala se írta bele, hogy őrájuk gondol. Lajost meg sajnálom, hogy csak a Wikipédiából tudja megtanulni a szakszavakat. - Tündi vita 2013. július 26., 07:31 (CEST)

@Hkoala: Arra már gondoltál ha valaki ilyen színvonalon van, hogy ezt értelmezze az már nem a wiki szócikkből fejleszti magát hanem szakkönyvekből. Pont azzal ellenérveltem korábban, hogy félő, hogy az ilyen szócikkek senkinek se szólnak. Ha valaki érti akkor az már vagy tudja, vagy ha nem tudja, akkor meg nem innen fogja elsajátítani hanem egy szakkönyvből inkább. Bár kíváncsi lennék több matematikus beállítottságú ember véleményére is, hogyan működik a gyakorlatban. --Szente vita 2013. július 26., 16:13 (CEST)

Nekem egyetemista koromban biztosan jól jött volna egy-egy ilyen cikk, igaz, hogy akkor még nem volt internet. Vagy legalábbis nálunk nem volt. Visszakérdezek: Úgy gondolod, hogy a témának egyáltalán nem kellene szerepelnie a lexikonban? Az összes ilyent törölni kellene? Nyilván nem; a nevezetességéhez nem fér kétség, az interwikik is ezt mutatják. Ha viszont a lexikonban szerepelhet, akkor a jó cikk cím elnyerésének lehetőségéből miért zárnánk ki egyes témaköröket? És miért pont azokat? Ha én a kémiai cikkekből már az infobox adatait sem szoktam érteni (nem foglalkoztat a téma annyira, hogy utánanéznék), és feltételezem, hogy más így így van vele, akkor javasolhatom, hogy kémiai cikk ne lehessen kiemelt, mert a laikusok amúgy sem értik? --Hkoala   2013. július 26., 17:09 (CEST)

Na azért várjunk csak! Igen is van olyan, hogy valami nem való Wikipédiába hiába nevezetes. Nem kell drámázni. Itt egy idézet: "...A szócikk nem szótári definíció – mivel a Wikipédia nem szótár, ezért nem tartoznak bele olyan bejegyzések, amik csak egy definíciót tartalmaznak...." Na most kérdem én a szimpla "Fürstenberg-topológia" definicióján felül van lényegi tartalom? --Szente vita 2013. július 26., 20:28 (CEST)
Van: tulajdonságai, illetve a bizonyítás. Ne mondd, hogy a szakaszcímek sem érthetők a laikusok számára  --Hkoala   2013. július 27., 07:32 (CEST)
Amúgy csak tényleg annyi kellene, hogy a bevezetőben egy kis bővebb kiegészítő infó. Pl. az illető mikor alkotta meg, miért volt fontos, mire van kihatással, stb. A szócikk méretéhez viszonyítva 4-5 mondat és máris nem 10.000-ből 1 ember számára szól a szócikk hanem 50-ből 1-nek és mellesleg rögtön megfelel a kritériumoknak és a gyanúja se áll fent, hogy ez csak alig több, mint szimpla definíció. Ennyire nagy kérés ez? – Szente vita 2013. július 26., 20:51 (CEST)
Az égvilágon senki nem mondja, hogy ilyen témájú cikkek nem lehetnek Jó cikkek vagy Kiemeltek. A vita csak azon van, hogy a laikus számára is érthetőnek kell-e lennie egy ilyen cikknek, függetlenül a besorolásától. Szerintem nem árt, ha értik.   Azért annak utánajárok, hogy az enwikin hogyan és kik ellenőrzik, értékelik az ilyen témájú cikkeket. Meg annak is, hogy itt nálunk van-e hasonló témájú kiemelt. (Sajnos csak angolul tudok annyira, hogy utána tudjak olvasni, ha valaki más nyelvű wikiket át tud böngészni ez ügyben, ne fogja vissza magát.) - Tündi vita 2013. július 26., 17:58 (CEST)

Példa más wikiből: az "olvasásra érdemes" (Lesenswerte Artikel, ez az angol GA megfelelője náluk) cikkekről szóló német útmutató szerint

Welche Artikel sind zur Wahl zugelassen?

  • Alle Artikel aus allen Fach- und Lebensbereichen. Darunter fallen auch Artikel, die von der Mehrheit der Nutzer als unverständlich angesehen werden, aber fachlich korrekt und fundiert ein spezielles Thema behandeln.

magyar fordításban:

Milyen cikkek jelölhetők?

  • Minden cikk az élet minden területéről és minden szakterületről, beleértve az olyan szócikkeket is, amelyeket a felhasználók többsége érthetetlennek tekint, ámde szakmailag helyes és megalapozott módon egy-egy speciális témát tárgyalnak. --Hkoala   2013. július 26., 18:15 (CEST)
Tehát akkor már csak egy kérdés maradt: van-e magyar wikin Malatinszkyn kívül olyan szerkesztő, aki érti ezeket ÉS hajlandó részt venni az értékelésükben? Merthogy 3 pozitív szavazat kell. - Tündi vita 2013. július 26., 19:26 (CEST)

Miért Malatinszkyn kívül? (Ha jól értettem, a cikkírón illetve a jelölőn kívül csak kettő kell.) Van, és ha nem is lenne, bármikor jöhet új szerkesztő. Más témáknál miért nem kérdezed ugyanezt? Az arab nyelvhez ki ért Mathaén kívül? Hát a hettita íráshoz L. András szintjén? --Hkoala   2013. július 27., 07:37 (CEST)

"... Más témáknál miért nem kérdezed ..." Talán azért, mert az arab és hettita szócikkenél fel se merült bennem eddig (pedig olvastam párat), hogy a lényege nem értelmezhető a laikusnak. --Szente vita 2013. július 27., 14:53 (CEST)

Szeretném, ha nem keletkezne az a benyomás, hogy ez a cikk valamilyen elérhetetlenül nehéz matematikát tartalmaz. Az érettségi anyagán túlmutató részt különösebb nehézség nélkül el lehet sajátítani fél óra alatt, a cikk tartalmát pedig a törzsszerkesztők közül minden további nélkül megértené Hkoala, Tgr, Bináris, Gubbubu, Szalakóta, hogy csak az első néhány eszembe jutó nevet említsem. Malatinszky vita 2013. július 27., 10:00 (CEST)

És ezen szerkesztők közül Gubbubu és Szalakóta kapásból olyanok akinek a szócikk sok újat nem mond meglátásom szerint. Hangsúlyozom ismét: Nem zárjuk ki a szakmai szócikkeket, csak elvárt egy laikus összefoglaló (szöveget finomítottam a kritériumoknál). Ez már csak azért is lényeges, mert ha egy szócikk egy szimpla kifejtés (definíció), akkor az a meglévő wiki szabályzás szerint se jó szócikk. Szerintem abszolút túllihegitek ezt a kérdést.--Szente vita 2013. július 27., 14:53 (CEST)

  megjegyzés Én nem vagyok nagy matekos, de a szócikkből ránézésre leesik nekem, hogy ez részben a halmazelmélet, részben a számelmélet ismeretének birtokában érthető szócikk. Én csak a komplementer kifejezésen akadtam fel, mint laikus, hogy mit jelent, de ez nem a szócikk hibája, mert a wikiszótár magyar értelmező szótárán belül megtalálható, hogy kiegészítőt. Apród vita 2013. július 27., 19:30 (CEST)

  megjegyzés Mindenképpen amellett vagyok, hogy olyan szócikkek is lehessenek Jó szócikkek, amelyek olyan témát taglalnak, amelyek laikusok számára érthetetlenek, s Malatinszky és Hkoala véleményeivel teljesen egyetértek. Tanultam én is egyetemen, s emlékszem rá, hogy minden apró, máshonnan vett információmorzsa (ami esetleg első látásra csak abban különbözött más információktól, hogy másképpen volt megfogalmazva, más szövegkörnyezetbe volt téve... a macska meg fel van mászva a fára :-)) képes volt segíteni nekem abban, hogy valami, számomra addig érthetetlen dolgot jobban megértsek. Ettől függetlenül támogatom azt az igényt is, hogy néhány mondatos tájékoztató szöveget lehetne az ilyen szakszócikkekben elhelyezni, leginkább a bevezetőben, ami jelen esetben a Fürstenberg-topológia kialakulásáról, alkalmazásáról, matematikában vett szerepéről szól pár mondatban. Ez, szerintem, a jelen szócikk bevezetőjében levő mondatokkal lényegében teljesül: A Fürstenberg-topológia egy Hillél Fürstenberg által konstruált topológia az egész számok halmazán. A konstrukció révén topológiai eszközökkel bizonyítható, hogy végtelen sok prímszám létezik.. Nem tudom, ki lehetne-e még egészíteni annyival, hogy milyen alkalmazási köre, jelentősége van a Fürstenberg-topológiának, mert ez talán a laikusok számára is mutatja fontosságát. A kiegészítésre a példát hasra ütve mondom, mert nem értek a témához: „Mivel a Fürstenbeg-topológia is bizonyítja, hogy végtelen sok prímszám létezik, ezzel a prímszámokhoz kötődő alkalmazások (biztonsági kódok gyártása, titkos üzenetek írása stb.) léte még inkább megalapozott, ami egyúttal megerősíti a matematika alkalmazhatóságát is.” ). A szócikk szakmai minőségét pedig a szakik tudják ellenőrizni. --Sphenodon vita 2013. július 31., 11:47 (CEST)

"...támogatom azt az igényt is, hogy néhány mondatos tájékoztató szöveget lehetne az ilyen szakszócikkekben elhelyezni, leginkább a bevezetőben, ami jelen esetben a Fürstenberg-topológia kialakulásáról, alkalmazásáról, matematikában vett szerepéről szól pár mondatban...." - Igen erről van szó. Nem el tiltani akarjuk az ilyen témákat csupán azt, hogy minimál szinten informatív legyen laikusnak is. Ezért is írtam, hogy túl van reagálva és nem állja meg a helyét a teljes eltiltás vélelmezése.
"... Ez, szerintem, a jelen szócikk bevezetőjében levő mondatokkal lényegében teljesül..." - Csak részben, mert erről azért lehetne egy picivel többet írni ahogy te is javaslod: "...ilyen alkalmazási köre, jelentősége van a Fürstenberg-topológiának, mert ez talán a laikusok számára is mutatja fontosságát..." - Ennyi, nem több. Szerintem ez nem nagy kérés a jó szócikk státuszért cserében. Ha én hobby fizikusként a Higgs-bozonnal megtudtam csinálni, hogy ebből ez legyen, akkor szerintem mástól is elvárható ennek töredéke. --Szente vita 2013. július 31., 15:33 (CEST)

A Fürstenberg-topológia alkalmazása az, hogy e konstrukció révén topológiai eszközökkel bizonyítható az, hogy a prímszámok száma végtelen. Ez mutatja a fontosságát a téma iránt érdeklődő laikusok számára is. Malatinszky vita 2013. augusztus 1., 01:21 (CEST)

És ez azért nagyszerű dolog, mert....? :-) --Szente vita 2013. augusztus 1., 03:37 (CEST)
Mielőtt futunk még néhány felesleges kört, az tök érdekes, hogy azért amiért mi laikusok rimánkodunk az a németeknél sikerült beleírni a szócikk bevezetőjébe, de mi magyar matematikusaink valahogy nem tudunk túllépni a két mondaton. --Szente vita 2013. augusztus 1., 03:51 (CEST)

Én is támogatnám, hogy legyen érthetően megfogalmazva olyanok számára is, akik nem ezzel foglalkoznak egész életükben. Aki ezzel foglalkozik, az nem a Wikipédián fog tájékozódni róla. Ugyanez a helyzet az orvosi témájú cikkekkel pl. A Wikipédia egy általános enciklopédia, nem szaklexikon. Aki ezt felüti, azért üti fel, mert nem ismeri vagy nagyon kicsit ismeri az adott témakört. Pláne ha természettudományokról van szó. Én pl. akkor szoktam, amikor mondjuk hírben olvasok egy kifejezést, és nem teljesen tiszta, hogy mi az, vagy pedig érdekes. Így voltam mondjuk a szupercella jelenséggel. Az enwiki cikke például laikusok számára is érthetően leírja, mi az és hogy keletkezik. Xiaolong   Üzenő 2013. augusztus 1., 09:58 (CEST)

Automatikusan Jó cikk-státuszt kapó cikkek szerkesztés

A javaslat értelmében automatikusan Jó cikk besorolást kapnának a szócikkíró-versenyek győztesei. Ezek az alábbiak (amik már kiemeltek, azok nem szerepelnek ebben a felsorolásban):

Statisztikai szócikkíró verseny, 2013:

A kiértékelés folyamatban (vagy legalábbis a verseny már lezajlott, június 30. volt a határidő)

A Búr műhely versenye, 2011:

Év szócikke-versenyek:

A legtöbb győztes már kiemelt cikk. A maradék az alábbi:

Megjegyzés: Több olyan verseny volt, ahol nem a született cikkeket, hanem a cikkek íróit jutalmazták, így a cikkek sorrendjéről nincs információ.