Szerkesztővita:Amator linguarum/Archív 01

Köszöntünk a magyar Wikipédiában, Amator linguarum/Archív 01! A Wikipédia szerkesztésének fortélyaihoz az első lépések oldalon találsz bevezetőt. Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket. A szerkesztést a homokozóban gyakorolhatod. Ha bármi kérdésed lenne, amire nem találsz választ a segítség lapokon, akkor a kocsmafalon érdeklődhetsz. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a felhasználói lapodon (például érdeklődési körödről, nyelvtudásodról). A személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ezen üdvözlet is példa rá. Kérünk, hogy a vitalapokon így írd alá hozzászólásaidat: ~~~~. Jó szerkesztést és tartalmas szórakozást kívánunk! >Dani<@  2006. október 31., 20:04 (CET)

horvát nyelv szócikk

"nem tartom logikusnak azt, hogy a vonatkozó névmás és ennek állítmánya többes számban legyenek (szerinted "amik ... vannak", miközben az, amire a névmás vonatkozik, egyes számban ("arra")."

hmm... én nem vagyok nyelvtanár, ezért talán nem is tudom jól megindokolni, miért érzem helyesnek, ahogy írtam. Amikor elolvastam a mondatot, azt éreztem, hogy nem jól hangzik úgy. A kérdéses mondat:

"„ez”..., (és) „ezek”..., arra vonatkoznak, amik a beszélő mellett vannak."

Valószínűleg a "vonatkoznak" miatt éreztem úgy, hogy többes számban kell állnia, hiszen ha úgy lenne: "vonatkozik", akkor nem érezném úgy, hogy ide többes szám kell. Átírom egyes számba, és nézd meg, hogy szerinted így elfogadható-e, rendben? A felsorolás sorrendjét megcseréltem, mert szerintem így logikusabb, és az "onaj"-nál egyes számot alkalmaztam (szintén a logika nevében). Nem tudok horvátul, úgyhogy írd meg, ha nem jó így. misibacsi 2006. december 2., 11:19 (CET)

Meglenoromán nyelv

Kedves Nyelvszerető! Nagyon érdekelt a fenti cikked (most írom a holland megfelelőjét). Néhány kérdésem mégis van:

• Megyik forrás alapján jöttek létre a szép tabellák?
• Milyen helyesírást használtál? (legalább nem a Capidan-félét)
• Szerintem a román-meglenoromán szókezdeti "f": fier ~ szókezdeti "f" elhagyása: ier pár nem helyes. Ne legyen inkább szókedzeti fi - i? Vö. (Capidán) fac ~ fac, floári ~ floare, fus ~ fus stb.
• Jó lenne, ha tudnánk, mennyire a meglenoromán sajatosságok kizárólag a meglenorománban találhatóak, vagy pedig az aromunban is (vagyis közös vlach sajátosságokról van-e szó?).

Fransvannes 2007. május 3., 22:19 (CEST)

Ugyanez van a spanyolban is

Szia Nyelvszerető! Épp ezt kommentáltam a keleti újlatin nyelvek vitalapján, a spanyolban is h-vá alakult majd a kiejtésben eltűnt a szókezdő latin f, pl. ferrum > hierro, fabulari > hablar, facere > hacer stb., kivétel a fue-, fui- kezdetű szavaknál. Ott ezt a baszk nyelv hatásával magyarázzák földrajzi kizárásos alapon (mert csak azokban a nyelvjárásokban ment ez végbe, ahol valószínűleg a baszkot is beszélték), de érdekes párhuzamnak tartom az aromun és a meglenoromán nyelvben is ugyanezt, ráadásul a kettőshangzósulást. Van valami információd arról, hogy a keleti román nyelvekben mi volt ennek az oka? Ha bebizonyosodik, hogy ez nem egyedüli jelenség a spanyolban, illetve a gasconban, hanem jelen van a szárdban, és az imént említett román nyelvjárásokban is (akiknek soha nem volt közük a baszkokhoz a történelem során), akkor megdőlhet a spanyol nyelvészek elmélete, akik valamiért nagyon védik a baszk hatást (lassan már ott tartunk, hogy a spanyol nem is újlatin nyelv, hanem a baszkból származik, néha kicsit túlzásba is viszik), mert nem látnak tovább Spanyolország határainál... (néha belemagyaráznak olyan abszurd hülyeségeket is a baszk szubsztrátumba, amelyek amúgy majdnem minden újlatin nyelvvel közösek, csak fogalmuk sincs más újlatin nyelvekről a spanyolon, a katalánon és a galíciain kívül). --TheMexican ^(escríbeme) 2007. május 13., 22:49 (CEST)

Köszönöm a válaszod! Az természetes, hogy nagyon sok egyéb vonás is van a spanyollal, mivel mégiscsak közös őstől származnak (foarte/fuerte, poarta/puerta stb.) és ha már említetted a mai szót, akkor ott van a numai is, spanyolul nomás. --TheMexican ^(escríbeme) 2007. május 15., 16:53 (CEST)

Egy jugoszláv köszönete

Kedves Nyelvszerető!

Köszönöm, hogy összehoztad A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája szócikket. Ezzel nagyon nagy segítséget nyújtottál nekem és ismerőseimnek, akik a két nyelv közti különbségetek kutatják. Köszönöm!

Üdvözlettel: Dzsivan 2007. május 11. 11:58

Válasz:Szerb nyelv

Szia! Azért írtam, mert már többször hallottam, hogy nem ártana egy olyan táblázat, amelyben a szerb betűk magyar megfelelői vannak. Az lj és az ly persze nem tökéletes átírások, de jobbat nem tudok. Remélem nem okoztam gondot azzal, hogy kiegészítettem a cikk táblázatát!

Üdv:--Dzsivan 2007. június 12., 13:19 (CEST)

Román nyelv 1

Kedves Nyelvszerető!

A román nyelv lapon jelentős változtatásokat hajtottam végre. a nyelvtana, hangtana pontokat új, saját oldalakra helyeztem terjedelmességük miatt. Ennek eredményeként most ezen pontok alatt csak a csupasz hivatkozás mutat az őket részletesen tárgyaló lapokra (a román nyelv nyelvtana, a román nyelv hangtana). Meg szeretnélek kérni arra, hogy ha tudnál, írhatnál kisebb összefoglaló leírásokat a fentebb felsorolt két ponthoz a román nyelv lapra, pl. hasonló módon, mint a spanyol nyelv lapon van. Előre is köszönöm.

katonams^{ide írj} 2007. június 18., 13:38 (CEST)

RE: Montenegrói nyelv

Szlovéniai újságokat olvasva találtam rá arra, hogy noha még nincs elfogadva az alkotmány, de már hivatalosan is használni kezdik a nyelvet. Ha jól emlékszem, a Vestnik írta, hogy melyik száma nem tudom, mert nem itt Magyarországon olvastam. Doncsecz 2007. szeptember 13.

A tényekkel nem szállok vitába, kiveszem a táblázatból. Doncsecz 2007. szeptember 13.

Vincent-Marie Viénot de Vaublanc

• Bonjour. J'ai vu sur ta page utilisateur que tu parlais le français. Pourrais tu s'il te plait traduire cet article Vincent-Marie Viénot de Vaublanc du français vers le hongrois, car il s'agit d'un article de qualité en français. Je t'en serais très reconnaissant. D'avance merci.Aymeric78 2007. október 22., 21:28 (CEST)

Re: Vend nyelvjárás

Elfogadom, de most nem tudom azonnal megcsinálni, sőt, mivel holnaptól már elég elfoglalt vagyok, ezért megkérhetnélek, hogy te csináld meg? Remélem nem baj!  – Doncsecz 2007. december 2., 21:20 (CET)Üzenet

Megcsináltam gyorsan, nem kell semmit se tenned. Most már be kell fejeznem, viszlát! – Doncsecz 2007. december 2., 21:27 (CET)

Kedves Amator linguarum!

Dearest Amator linguarum,

Could you please help preparing a brief translation of this wiki article to Magyar (.hu)? If you could, that would be so great! I would really be grateful.

This is the Romanian (.ro) version of the article

(I would be more than happy with whatever translation you could provide, even if it’s a short stub-version that includes only the basic information)

I really look forward to hear from you,

Köszönet! :)

Csodás-általános-Girl ;) ^vita 2007. december 19., 06:24 (CET)

wikitravel

Ajánlom figyelmedbe a {{wikitravel}}^(?) sablont. Kérlek használd ezt. üdv Szajci ^reci 2008. február 2., 21:14 (CET)

A román nyelv

Amikor hallgattam a finnek latin nyelvű rádiójának felvételét, megállapítottam, hogy – legalábbis ahogy ők beszélik – a mai nyelvek közül hangzásában a román hasonlít rá talán a legjobban, illetve a spanyol a sok sz miatt. Nem tudom, hogy neked mi erről a véleményed, de gondoltam, érdekességből felvetem. Üdvözlettel, – Mex ^plática 2008. február 29., 21:17 (CET)

Ebben igazad van, hogy ez teljesen szubjektív. Szerintem objektív módon nem is nagyon lehet megítélni, mert ha megfigyeled minden újlatin nyelvben van valami, amit megőrzött a latinból és a másik nem, illetve fordítva. Ajánlom figyelmedbe meghallgatni ezt a fájlt, latinul mondanak híreket, és a latinos kolléga (Bennó) szerint nagyon hiteles a kiejtés. :) Üdv, – Mex ^plática 2008. március 2., 19:08 (CET)

A román nyelv története

Értesítelek, hogy a szócikk vitalapján tettem néhány észrevételt, amennyiben érdekel, tekintsd meg. Üdvözlettel, – Mex ^plática 2008. március 4., 18:06 (CET)

Vocabularul reprezentativ al limbilor romanice

Elnézést, hogy megint zaklatlak, olvastam A román nyelv szókincse című szócikkedben egy utalást erre a műre, amely elemzi az újlatin nyelvek szókincsét. Ha esetleg megvan neked ez a könyv, megnéznéd nekem, hogy mit ír a spanyol vonatkozásában? Eddig sehol nem találtam rá forrást ebben a lebontásban, hogy mi a spanyol szókincs összetétele, csupán evidencián alapuló statisztikák vannak (ezek alapján az általánosan használt és mindenhol megértett szókincs 90–95%-a latin eredetű), viszont ha erről rendelkezésedre áll egy hiteles forrás vagy kutatás, amelyre lehet ellenőrizhető módon hivatkozni, akkor azt megköszönném. Üdv, – Mex ^plática 2008. március 5., 22:51 (CET)

Én szerintem ez valami szerencsétlen fordítás lehet csak, arra gondolok, hogy valószínűleg az egyes újlatin nyelvek szokincsének jellegzetes összetételére utalhat, pl. arra, hogy a románban van a legtöbb szláv jövevényszó, a franciában a legtöbb germán, és a spanyolban a legtöbb arab. – Mex ^plática 2008. március 6., 18:39 (CET)

Egy kis segítség

• A román nyelv története cikket néhány helyen kicsit átfogalmaztam, kérlek nézd meg, hogy így megállja-e a helyét. Alapvetően a szöveget nem változtattam, csak stilisztikai, fogalmazásbeli javításokat tettem.
• Létrehoztam egy {{Román nyelv}} navigációs sablont és elhelyeztem az összes vonatkozó szócikkekben. Ha új cikket írsz a román nyelvvel kapcsolatban, nem kell tehát az egész táblázatot újból bemásolnod, csak annyit kell betenni, hogy {{román nyelv}}, s így valamennyi cikkben egységesen ugyanaz a táblázat fog megjelenni. Ha a táblázatot bővíteni akarod új hivatkozásokkal, akkor azt a Sablon:Román nyelv lapon teheted, vagy pedig a „szerkeszt”-re kattintva a doboz alján (bármelyik szócikkből).
• A Román ábécé szócikkből töröltem egy mondatot: megítélésem szerint, hogy a moldáviai változat szókincsét mi befolyásolta, az nem oda tartozik.

Üdvözlettel, – Mex ^plática 2008. március 6., 21:05 (CET)

Ezért ne zavartasd magad, hiszen mi is különböző nyelvjárásokat beszélünk, lehet, hogy neked az lenne furcsa, ahogy itt Pesten fogalmazunk, és ahogy te fogalmazol, az a szokványos a romániai magyarban. :) A bevándorolt-ról... hát az a helyzet, hogy ebben a megfogalmazásban, ahogy eredetileg írtad, nekem furcsán hangzik. Itt akkor használjuk a bevándorol igét, ha egy konkrétan meghatározható, megfogható területről van szó, tehát pl. bevándorolt a városba, az országba, de a Dunától északra, az szerintem nem be-. Én azt javasolnám akkor helyette, hogy befejezett aspektus legyen, hogy a Dunától északra fekvő területekre is bevándorolt vagy ...területeken is letelepedett. Így jó lesz? – Mex ^plática 2008. március 7., 15:37 (CET)

Rendben, javítottam. Én csak örülök neki, ha segíthetek nyelvi cikkekben, és annak is, hogy ezt te is segítségnek és nem kritizálásnak veszed. :) – Mex ^plática 2008. március 7., 17:42 (CET)

horvát nyelv

Szia! Gratulálok a szócikk kiemelt lett. Most jöhet a szerb :) Szajci ^reci 2008. március 9., 16:54 (CET)

Én is gratulálok! Végre még egy kiemelt nyelvi cikk! – Mex ^plática 2008. március 9., 16:55 (CET)

Ez inkább a ti érdemetek. Én csak szerencsétlenkedtem. Ti vagytok a nyelvészek :) Grat még egyszer. És akkor most jöhet a szerb. Majd holnap nekilátok. Szajci ^reci 2008. március 9., 17:22 (CET)

Román nyelv és szócikkrendszer

Hogyne volna, lásd pl. a Spanyol nyelvet. Persze ez nem azt jelenti, hogy ha a fő szócikk (itt nevezetesen a Román nyelv) kiemelt lesz, akkor vele együtt automatikusan a többi részletező „alszócikk” is: természetesen mindegy egyes hozzátartozó szócikket teljesen külön kell kezelni és ugyanúgy megszavaztatni. A spanyol nyelvből most a keretcikken kívül az Alaktan, Hangtan, Helyesírás és a Nyelvtörténet kiemelt. Az Ábécé pl. eleve nem lehet az, mert túl rövid ahhoz, hogy kiemelt lehessen, és egy ábécéről meg túl sokat nem is lehet írni. – Mex ^plática 2008. március 9., 17:36 (CET)

Horvát és szerb nyelv

Szia! Nos kijelentő mód van nekem a horvát nyelvkönyvemben. Minden nyelvben van kijelentő mód? meg feltételes mód, stb... El Mexicanoval beszéltem a szókincsről, nos igen, végül is nyelvtani részhez tartozik. Az általános jellemzők meg maradjanak szerintem. Szajci ^reci 2008. március 11., 14:02 (CET)

Átrendeztem a szókincset a horvát nyelvben, és jövevényszavakra írtam át a nevét. Remélem így már jó lesz. Szajci ^reci 2008. március 12., 08:23 (CET)

Jól van, akkor megcsinálod úgy, ahogy mondtad? Szajci ^reci 2008. március 12., 12:17 (CET)

Mit csináltál? miért emelted ki a betűket. Mex épp azért szólt, hogy ne legyenek kivastagítva. Visszacsináltam. Az általános jellemzőket is lehet hagyni. Szajci ^reci 2008. március 14., 21:23 (CET)

Jó, akkor beszéljétek meg. Aztán mond el nekem az eredményt, én ma megcsinálom a szerb nyelv történetét. De minél hamarabb intézd el ezt a dolgot kérlek, mert ki szeretném tenni hamarosan a szerb nyelvet is kiemeltségre. üdv Szajci ^reci 2008. március 15., 08:24 (CET)

A vitalapomon válaszoltam mindkettőtöknek. – Mex ^plática 2008. március 15., 09:35 (CET)

Spanyol nyelv

Megkérhetlek, hogy nézd át nekem ezt a szócikket, olyan értelemben, hogy minden a megfelelő helyen van-e? Igaz, már nagyon régen kiemelt, de a nyelvtanár ismerősömnek szintén voltak ellene kifogásai. Előre is köszönettel: Mex ^plática 2008. március 15., 15:22 (CET)

Köszönöm szépen az észrevételeket, a vitalapomon egyenként reagáltam mindenre. Nagyjából mindennel egyetértek, van egy-két apróság, amin még gondolkozom. Ha nem nagy gond és van rá időd, megkérhetnélek, hogy vidd véghez ezeket a változtatásokat? Előre is köszönöm. – Mex ^plática 2008. március 18., 14:14 (CET)

Egyetértek az utóbbi érveiddel is, így rögtön fel is felhatalmazlak, hogy írd át a megbeszélteknek megfelelően :) Üdv, – Mex ^plática 2008. március 18., 19:55 (CET)

MegoldvaVolt egy kis időm, azt hiszem nagyjából mindent javítottam/átfogalmaztam, amit felvetettél és egyetértettem vele, de azért nézd meg, jó-e így. Üdv, – Mex ^plática 2008. március 19., 21:04 (CET)

Szia! Köszönöm az utolsó simításokat és az elismerést is. Bár nem csak az én érdemem, mert még segédkeztek néhányan a szócikkek szerkesztésében, de megmondom őszintén, azért megszenvedtem vele, elég hosszú ideig tartott, míg a mostani állapotra formáltam őket. A spanyol nyelv 2007.03.20-án kapta meg a kiemelt státuszt, az utolsó ha jól emlékszem a spanyol helyesírás volt, az pedig 2007.12.29-én, szóval több mint egy év munkám van benne :) – Mex ^plática 2008. március 21., 21:54 (CET)

Szerb nyelv

Szia! Kérlek nézd át a szócikket. Most végeztem a történetével. Szajci ^reci 2008. március 15., 15:25 (CET)

szia! megnéztem, és tényleg jobb lett a szöveged. A horvátról fordítottad? A képek nem is fognak megjelenni, mert nincsenek fent a commonsban és a magyarban sem. Ezért nem jelenik meg. Egyébként nem is kellenek szerintem, vagy ha igen, akkor fel kell őket telepíteni a commonsba. Mit javasolsz? mert ha kell, akkor felteszem a commonsba. Szajci ^reci 2008. március 17., 19:06 (CET)

Rendben van. Szerinted kitehetem kiemeltre. Végül is referálás nem fontos, mert ugye, szinte ugyanaz, mint a horvát nyelv. Szajci ^reci 2008. március 18., 13:04 (CET)

Szia! szerintem nem kéne a kenéz szót használni. A knez az herceget jelent. Szajci ^reci 2008. március 18., 13:38 (CET)

Szia! Mikor készíted el a beszélőket? Szajci ^reci 2008. március 19., 21:06 (CET)

Dialektuskontinuum

Szia! Bővítettem ezt a cikkedet, ha úgy gondolod, nézz bele esetleg :) Üdv, – Mex ^plática 2008. március 23., 21:37 (CET)

Betettem a térképet, csináltam jelmagyarázatot is hozzá. – Mex ^plática 2008. március 23., 23:28 (CET)

Megoldható PhotoShoppal, de ilyen kisméretű térképnél nem érdemes, mert csúnya lesz. Jóval nagyobb felbontású térkép kellene, hogy meg lehessen szépen csinálni. :( – Mex ^plática 2008. március 24., 19:31 (CET)

Román nyelvjárások

Sajnos, jegyzeteim csupán egy könyvből (Coteanu, amit beírtam a források közé) származnak, a régi munkahelyemen nézegettem a Weigand-atlaszt, azonkívül ismerem még Iosif Popovici nagyon régi összefoglalását. Örülök, hogy magyarul olvasható itt az első részletes és máris nagyon színvonalas román dialektológia szócikk.

1. A lua és a caut szavakban lévő hangok egyértelműen kettős- és nem hármashangzók és így is írják le őket. Itt a Wikipedián csak angolul találtam meg a román kettőshangzók felsorolását: en:Diphtong#Romanian, de a két általam elérhető és angol nyelvű román nyelvtan: Cojocaru: Stand alone Romanian és Gönczöl-Davies könyve is így írja.
2. Köszönöm a javítást, tényleg kimaradt a la (de la Orăştie), viszont arra gondoltam, hogy én megírom (már a Karánsebes szócikk írásakor arra gondoltam) és meg is fogom előbb-utóbb.
3. Befejezem és igyekszem írni példákat, ahol meg nem tudok vagy túl evidens, azt visszamenőleg kiveszem.
4. A birtokos/részes esetben -ei és -ii között ingadozó nőnemű főnevekről írhatnánk, hogy a havasalföldi nyelvjárások az utóbbi alakokat preferálják. Csakhogy ebből nem lesz egy látványos „nyelvjárási jelenség”, mivel ezen a ponton a sztenderd is ehhez igazodik.
5. Lehet hogy később még beleírok dolgokat, amik nem az egyes nyelvjárásokra vonatkoznak meg próbálok keresni linkeket. Azonkívül jó lenne találni jogtiszta és szemléletes „szótérképeket”, mert ez az aspektus egyelőre hiányzik. (Mint pl. a 'kukorica' szinonimái: cucuruz, mălai, porumb). Úgy vélem, a Weigand copyrightja már lejárt, csakhogy be kéne szkennelni.

Hadd kérjelek meg, hogy a fonológiai szinten (fonemikus átírásnál) használj inkább „/e/” ilyen perjeleket, mert az egyértelműbb. Ha „[]”-eket látok, nyomban mellékjelezni szeretnék, amit itt nem is könnyű megoldani.

Jó munkát, – Auguste 2008. március 27., 00:07 (CET)

Szia! Ne haragudj, de akkor elment a folytatástól. Gratulálok a kiemelt státuszhoz. Hadd másoljam ide az akkori válaszod és megpróbálok viszontválasszal élni.

• Én nem azt mondtam, hogy a "laud"-ban és a "caut"-ban hármashangzók vannak, hanem hogy egy-egy magánhangzó és egy-egy kettőshangzó, mert két-két szótagból állnak. Az holtbiztos, hogy itt az "au" nem kettőshangzó. Úgy érzem ejtésüket, hogy [la.wud] és [ka.wut], de úgy is lehet ejteni, hogy [la.ud] és [ka.ut]. Ha jól meggondolom, inkább írjuk így.

Tényleg, igazad van. Az utóbbi jelölés vsz. jobb, mint az előbbi. Sajnálom, hogy nem találtam erről semmit.

• Szándékosan nem említettem meg olyan munténiai jelenségeket, amelyek a sztenderdnyelvben is megvannak, mivel itt a nyelvjárásokról van szó.

A sztenderd nagyrészt a munténiai nyelvjárásokra épül, de előbb voltak a nyelvjárások és csak azután a sztenderd. A jelenség attól még jellemző marad a nyelvjárásra, hogy a sztenderdbe is bekerült. Különösen, ha semelyik másik nyelvjárásban nincs úgy. Egyébként emiatt problematikus az is, hogy úgy jelölöd, mintha a köznyelviből fejlődött volna (>) a nyelvjárási alak, ami általában nem így van.

• Miért kellene mellékjelezni a []-ben írtakat?

Mert a „[]”-t elfogadottan a fonetikus, a „//”-t pedig a fonémikus leírásnál használják. Az előbbi ideális esetben minden jegyet feltüntet. A hehezetes p [pʰ], de ha egy olyan nyelvben írjuk le mondjuk szó elején, palatális mgh. előtt, ahol abban a helyzetben mindig hehezetes, akkor /p/. – Auguste 2008. július 19., 18:59 (CEST)

Példaszöveg

Szia! Igen az az emberi jogok lenne a legjobb. Csak én nem találtam meg. Ez egy szerb dal, onnan szedtem le, mert nem találtam jobbat. Légyszi akkor rakd be azt az emberi jogos dolgot. Szajci ^reci 2008. március 28., 20:10 (CET)

Szerb és horvát nyelv

Szia! Légyszi írd le, hogy milyen forrást használtál a cikkeknél, mert Adapa kéri, hogy írjuk le. Akkor ő is fogja támogatni a szerb nyelv kiemeltségét. Szajci ^reci 2008. március 30., 18:11 (CEST)

Román nyelv

Szia! Azt írod a A román nyelv szókincse-ben, hogy 2000 szót vett át a magyar nyelv(járás?) a románból. Igen sokallom ezt, biztos vagy ebben? Van valami infod róla? – Zimmy ^{Há mér? Mér? Nem? De!} 2008. április 2., 16:45 (CEST)

Köszi a választ, de hát ugye azok román nyelvű források, amiket nem tudok sajnos megemészteni csekély tudásom (0) miatt. Meg van belőlük 4 is. Én akkor is nagyon sokallom ezt a számot, kb., a tizedét tartanám hihetőnek a nyelvjárásokat illetően. Gyanítom, hogy itt túlzás esete forog fenn. Az irodalmi magyar nyelvben tudomásom szerint maroknyi román szó van, főleg olyan témákban, amik a románokkal kapcsolatos. Pl. a puliszka szót, ami náluk is nemzeti étel, se tőlük vettük át, hanem a késő középkorban keletkezett nálunk. (P.S. Nyugodtan válaszolhatsz itt is.) – Zimmy ^{Há mér? Mér? Nem? De!} 2008. április 3., 09:26 (CEST)

Az magyar sztenderd nyelváltozatban valóban nagyon kevés román szó van, de Erdélyben még a viszonylag iskolázott, sőt még a városi magyar ajkúak is sok román szót használnak. Például Nagy Kálmán, Kis magyar nyelvtankönyvében (Kriterion, Bukarest, 1980), kb. 220 olyan román szót sorol fel, amelyeket kerülni kéne, amikor magyarul beszélünk. Kerestem, de nem találtam máshol számadatot, viszont nincs okom kétségbe vonni Marius Sala-ék állítását. Ebbe a könyvbe lenne érdemes belenézni, de nem ismerem, csak tudok róla: Bakos Ferenc: A magyar szókészlet román elemeinek története, Budapest, 1982. Nyelvszerető ^vita 2008. április 3., 15:18 (CEST)

Nem vagyok hozzáértő, csak mostanában kezdtem érdeklődni a románok iránt. Én ezt a cikket találtam pl. [1], ami egy lengyel hungarológus egyetemista tanulmánya, abban 19 román szót említ (ebből is a cujka szó szerintem nem része a magyar nyelvnek, mint idegen szót használják, ahogy mondjuk a németek a pálinka szavunkat), forrásként a Bakos féle könyvet adja. Az erdélyi nyelvjárásokban nyilván sokkal több román eredetű szót használnak, az általad említett 220 már sokkal hihetőbb. 2000 szó az rengeteg, van aki nem használ ennél több szót életében (ez rossz érv persze). Találkoztam már olyan román érveléssel, ami egymás mellett sorol fel román és magyar szavakat (pl. iskola), hogy lám, román eredetűek, csakhogy mindkettő a latinból (vagy a szlávból) származik. – Zimmy ^{Há mér? Mér? Nem? De!} 2008. április 3., 16:04 (CEST)

Megerőltettem magam és találtam néhány utalást a kérdésre. Ezekből kitűnik, hogy a nyelvjárások, tájszólások szemszögéből kell megítélni az a számadatot. Dokumentumok és belőlük idézetek:

[2]

"A románból vette át nyelvünk a havasi juh- és kecskepásztorkodás műszavait, melyek megint olyan tájszók, amelyek nem terjedtek túl Erdélyen: bács ’juhász’, pakulár pásztor’, berbécs ’kos’, cáp ’kecskebak’, esztena ’juhkarám’, pojána ’havasi tisztás’, lunka ’hegyoldal, legelő’, brindza ’juhtúró’, bálmos, zsendice (juhtejből készült ételek) stb. erdély egy-egy kisebb területén természetes több száz más, a közmagyarban vagy akár csak az erdélyi magyar regionális köznyelvben még kevésbé ismert román eredetű tájszó él."

[3]

"per definitionem a magyar nyelvet beszélik a moldvai csángók is, csak éppen román jövevényszavak tömkelegét használják. Ebben az esetben ezek a román jövevények éppúgy a magyar nyelv szókincsének részét képezik, mint az amerikás magyarok angol nyelvi átvételei, hiszen a magyar nyelv egyik változatát beszélők használják őket"

[4]

"A nálunk oly gyakran használt szavak, mint például a cujka ’szilvapálinka’, árdé(j) ’édespaprika, zöldpaprika’, gogos ’paradicsompaprika’, vinetta ’padlizsán’, berbécs ’kos’ stb. nem terjedtek Erdélyen túl, tehát vagy csak tájnyelvi szinten élnek, vagy az erdélyi magyar regionális (táji) köznyelv szavainak tekinthetők."

[5] Ebből nem idézek, de itt sok olyan átvett román szót találhatsz, amelyeket én sem ismerek, pedig anyanyelvi szinten ismerem a románt.

[6]

"Márton Gyula azonban mintegy háromezer román jövevényszó alapján – magát a bevett szakmai kifejezést, a „jövevényszót tilos volt használni, elvégre a román szavak nem lehetnek „jövevények – bebizonyította, hogy a legerősebb nyelvi hatásnak kitett magyar nyelvjárás, a moldvai csángó dialektus a magyar nyelv törvényei szerint fejlődött, a román jövevény/kölcsönszavakat e törvények alapján illesztette be a maga eredeti szavai közé, s noha tartós és erős román hatásra román eredetű jelenségek is meghonosodtak, ezek alig érintették a nyelvjárás struktúráját."

[7]

"Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a hivatalokban csak román nyelvet használnak. Még ott is, ahol a törvény megengedné, hogy anyanyelvünkön szólaljunk meg. Az eredmény? Azt talán legjobban egy széki származású, az ötvenes évek óta Kolozsváron élő, románul alig-alig beszélő idős ismerősöm szavaival tudnám bemutatni: „Beadtam a csérérét a primariára, megkaptam az aprobálást, mégis elbandonálták a gázamat"."

Az utóbbi idézetből látszik, mi a jövevényszavak átvételének egyik oka, és a jelenség mechanizmusa is. Nyelvszerető ^vita 2008. április 3., 18:36 (CEST)

Köszönöm a kutatómunkát, ilyen nagyon nem tudom beleásni magam egyelőre. A [8] linkről vett idézetben szereplő szavak (pojána, zsendice, bálmos, stb.) egytől-egyik Wass Albert művéből ismerősek. Korábban egyetlen egyet sem ismertem közülük és gondolom, így van ezzel a magyarországi magyarok túlnyomó többsége is. A román nyelv magyarra gyakorolt hatását én tehát nem a román közegben élők nyelvében használt szavakkal mérném le (ez főleg az utolsó példádból látszik, ami hasonlít ahhoz, ahogy régebben a tót asszonyokat hallottam beszélgetni a pesti héven), hanem azokkal, amit a magyarországi magyarok a köznyelvben használnak. Akkor pedig (hacsak példát nem látok rá), én a 20 db-ot tudom elfogadni inkább. Nem probléma, ha a román vélemény is megjelenik, de mellette a másik oldalét is fel kellene tüntetni. – Zimmy ^{Há mér? Mér? Nem? De!} 2008. április 3., 20:36 (CEST)

Itt nem román vélemény és magyar vélemény ellentétéről van szó, hanem arról, hogy figyelembe vesszük-e vagy nem a csak a romániai nyelvjárásokban létező román szavakat. Majd pontosítani fogom a dolgot a szócikkben. Nyelvszerető ^vita 2008. április 3., 21:53 (CEST)

Minden tiszteletem a munkádé, de sajnos van olyan jelenség, hogy politikai érdekek mentén fogalmazódnak meg tudományos válaszok is, különösen magyar-román viszonylatban. – Zimmy ^{Há mér? Mér? Nem? De!} 2008. április 3., 21:57 (CEST)

Nincs itt semmi politika. Egyébként a román nyelvben összehasonlíthatatlanul több magyar szó van, mint fordítva. Csak a sztenderd nyelvváltozat szókincsében 1,43% a magyar eredetű szavak aránya, és ezt román nyelvészek állítják, az erdélyi román nyelvjárásokban pedig rengeteg a magyar szó. Nyelvszerető ^vita 2008. április 4., 23:21 (CEST)

Wikipédia:Referálás/Magyar nyelv

Szia! Kérlek mondd el a véleményedet a szócikkről. Szajci ^reci 2008. április 4., 09:12 (CEST)

Kiemelt a szerb

Szia! A szerb nyelv kiemelt lett. Gratulálok. Tervezel most valamilyen nyelvet kiemeltté tenni? Szajci ^reci 2008. április 7., 14:18 (CEST)

Értem. Sok sikert hozzá. Szajci ^reci 2008. április 8., 07:42 (CEST)

Wikipédia:Spanyolműhely

Kedves Nyelvszerető! Elkészült az új Spanyolműhely és szívesen látnálak értékelő/szerkesztőként (főleg a nyelvi cikkek vonatkozásában). Ha szeretnél részt venni a műhely munkájában, kérlek jelentkezz (részletek a műhely lapján). – Mex ^plática 2008. április 24., 20:30 (CEST)

Szia! Látom jelentkeztél. Épp most írtam egy érdekes cikket, ha gondolod átnézheted: Az „f–h” hangváltozás a spanyol nyelvben. Van említés benne román nyelvjárásokról is. Üdv, – Mex ^plática 2008. április 29., 22:19 (CEST)

Román nyelv

Szia! A vitalapomon válaszoltam, mert közben Gaja is hozzászólt. Üdv, – Mex ^plática 2008. május 4., 10:04 (CEST)

Szia! Ezt a szócikket, vagy a többi román nyelvhez köthető cikket ki lehet tenni kiemeltre? Szajci ^reci 2008. május 4., 22:03 (CEST)

Szóval, akkor semmit sem lehet még kitenni? Mert szerintem a román nyelv szócikket ki lehetne tenni. Van másfél hónap, hogy kiemelt legyen. Ez az új rendszer. Szajci ^reci 2008. május 5., 11:13 (CEST)

Köszi. Összecsödítem az erdélyi wikipédistákat, hogy segítsenek véleményt mondani. Szajci ^reci 2008. május 5., 19:59 (CEST)

Szia! A román változatlan alakú szófajok szócikket átneveztem erre: Változatlan alakú szófajok a román nyelvben. Nem tudom, hogy az előző cím kinek az ötlete volt, de nagyon magyartalan a szórend. Úgy is jó lett volna, hogy A változatlan alakú román szófajok, csak azzal meg az a baj, hogy nem emeli ki a lényeget szerintem. Remélem egyetértesz. Üdv, – Mex ^plática 2008. május 6., 08:05 (CEST)

Én nem törölném a Román nyelvtan szócikket, kár lenne érte, meg nem is szokás ilyenkor törölni a szócikket, hanem átalakítani, lerövidíteni és a {{fő}}^(?) sablonnal hivatkozni a részletezett alcikkekre. Pl. 3-4 mondatban írsz mindenről, összefoglalva, egy-egy szakaszban, pl. A szakaszcím Névszók, megadod alatta, hogy fő szócikk: A román névszó és írsz róla 4-5 mondatot. Lásd pl. Spanyol nyelvhelyesség, valahogy így képzelném el. Azon is el kellene gondolkozni, mennyire helyénvaló a nyelvtana a címben, mivel ez többet jelent, mint az alaktan, és a cikk csak az alaktanról szól most. Vagy ki lehetne egészíteni ugyanígy egy rövid Hangtan szakasszal, és a fő szócikkre hivatkozást betenni. Üdv, – Mex ^plática 2008. május 6., 13:43 (CEST)

Hát ha úgy gondolod, hogy abban a szócikkben már nincs semmi hasznosítható és nem lenne veszteség a törlése, akkor rendben, töröljük. Már csak az a kérdés, hogy lehet-e azonnalira jelölni, vagy ilyen esetben törlési megbeszélésre kell-e inkább. Üdv, – Mex ^plática 2008. május 6., 20:12 (CEST)

Szia! a szócikket ki lehet tenni kiemeltre? Szajci ^reci 2008. június 29., 18:04 (CEST)

Értem. Neked is szép nyarat Szajci ^reci 2008. június 29., 18:18 (CEST)

Bejelentkezés :)

Üdv! Inkább tegeződöm, ha nem baj. Szajci hívta fel a figyelmem rád, mivel én is nyelvész vagyok. Főképp a számi és egyéb finnugor nyelvek a területem, de mivel a skandináv műhely tagja is vagyok, az izlandit is szerkesztgetem. Láttam, te a szerbbel és a horváttal is foglalkozol. Most épp egy olyan kutatást végzek, ami nagyon közel álló rokonnyelvekkel foglalkozik, azok kétnyelvűségével. Tudsz valamit erről, úgy értem, milyen forrásban olvashatnék az ő kétnyelvűségükről, fokváltakozásaikról. Jelenleg épp a cseh és szlovák kétnyelvűségről olvasok, a délszláv kérdésbe még nem kóstoltam bele. Ha tudzs adni pár támpontot, nevet vagy cikkcímet, megköszönném.

Üdv: – Párvusz ^vita 2008. május 11., 17:34 (CEST)

Értem, nem baj. bár én is oktathatnék néha, de ha valaha elérem a vágyaimat, akkor egyetemi tanár leszek, de gimiben és egyéb ilyen helyen nem oktathatok, mert nincs tanárszakom.

Valóban, a szerb és a horvát nagyon közel állnak egymáshoz, de biztos van olyan, amikor egy szerb olyat mond, amit egy másik szerb soha, de egy horvát igen. Legalábbis úgy látom, ha egy cseh és szlovák is meg tudja tenni ezt (bár ott tényleg egy ici-pici fokkal nagyobb a két nyelv különbsége), akkor a Délvidéken is előfordulhat ez... – Párvusz ^vita 2008. május 11., 23:19 (CEST)

Rendben. De szerintem már meg tudok állni a lábamon. De azért előtte megbeszéljük. COBRA ^vita 2008. május 23., 16:01 (CEST)

Romános dolgok

Szia! A kiemeltszavazáson Dami a forrásokkal kapcsolatban írt. Ha megcsináltad, kérlek a {{megoldva}}^(?) sablont helyezd el az észrevételek alá. Szajci ^reci 2008. május 25., 10:07 (CEST)

Szia! Amit meg tudok cisnálni, megcsinálom. Viszont beszélj damival és tisztázzátok a dolgokat. Szajci ^reci 2008. május 25., 19:27 (CEST)

Igeragozás és igehasználat a román nyelvben szócikket Dami ellenzi a lábjegyzet miatt. Az ő szavaztán múlik a kiemeltsége. Kérlek nézd meg ezt a cikket és beszélj Damival. Szajci ^reci 2008. június 1., 11:21 (CEST)

Szia! Kijavítottam valahogy a dolgokat. Beszéltél Damival? Szajci ^reci 2008. június 2., 07:22 (CEST)

Szia! Ajánlom figyelmedbe a Harisnya szócikket, amibe külön van választva a megjegyzés és a forrásmegjelölés. Kérlek hasonlóképpen csináld meg a romános cikkeket. Még 2hetet vannak kint a cikkek. Szajci ^reci 2008. június 5., 15:35 (CEST)

A területi változatok kiemelt lett gratulálok. A többi is remélem az lesz, bár ezekkel a forrásos cuccokkal még kéne dolgozni. Ha kell segítek, csak gyere kérlek gyakrabban fel, hogy tudjunk kommunikálni. Szajci ^reci 2008. június 6., 22:08 (CEST)

Ha van egy kis időd gyere fel IRC-re. Nem tudom ismered-e. ez ilyen wikis chat. nagoyn jó. Szajci ^reci 2008. június 6., 22:28 (CEST)

Igeragozás és igehasználat a román nyelvben szócikkben tudnál megadni több ilyen jegyzetet ill. hivatkozást? Szajci ^reci 2008. június 7., 07:42 (CEST)

Rendben. Akkor lezárom, mert Dami aztmondta, hogy ha meg van oldva, akkor támogatja. A lábjegyzet legyen, és hivatkozás. Ez a kettő. a harisnyába a megjegyzés marad, erről nincs még döntés, mindkettő jó szerintem. Szajci ^reci 2008. június 7., 11:33 (CEST)

A román nyelv területi változatai szócikkben javasolt dolgokat Istvánka. Kérlek ha tudod tedd be ezeket. Szajci ^reci 2008. június 11., 18:40 (CEST)

Értem, akkor visszacsinálom. Szajci ^reci 2008. június 17., 14:37 (CEST)

Re: Összetett szavak

Ezt a kérdést remélhetőleg a szabályzat következő kiadása rendezni fogja (lásd a HVG június 12-i számát), de jelenleg még úgy áll a helyzet, hogy az AkH.¹¹ 112. különírást ajánl azokhoz az összetételekhez, amelyek első tagja összetett melléknévi igenév. Ez azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha ez a tag nem ment keresztül szófajváltáson, tehát nem kell valami oknál fogva pl. főnévnek tekintenünk: az utóbbi esetben ugyanis már simán az AkH.¹¹ 138. vonatkozik rá (illetve a főnévi összetételeket szabályozó többi útmutatás).

A módhatározó szó esetén az első tagot simán tekinthetjük melléknévi igenévnek, vö. a szabálypontban megadott növényvédő szer, rakétaindító állvány stb. alakulatokkal (módot meghatározó szó ~ növényt védő szer). A határozószó-fajták esetén viszont nem ilyen viszony áll fenn, hanem jelöletlen birtokos kapcsolat van a háttérben (a határozószók fajtái, vö. AkH.¹¹ 128. c)), amiből kitűnik, hogy az első tag szófajváltáson ment keresztül, főnévnek kell tekintenünk, s mivel meghaladja a 6 szótagot és a 2 elemet, kötőjellel kell tagolnunk az AkH.¹¹ 138. szerint. Az utóbbi példája egyébként a labdarúgó-bajnokság is, amit csak akkor lehetne különírni, ha elsődlegesen labdarúgásra szolgáló bajnokságot értenénk alatta (ennek nem sok értelme van), nem pedig labdarúgók bajnokságát (főnévként értve az első tagot). Ádám ✉ 2008. június 21., 19:57 (CEST)

Udmurt nyelv

Szia! Szajci megint hozzád irányított. Az Udmurt nyelv szócikken dolgozom, igyekszem kiemeltté tenni. Tettem bele ragozási táblázatokat is, de még van egypár, amit még nem tettem bele (jövő idő, felszólítás, stb), de már most is elég pofás. Van benne nyelvtörténet, azt még írom, de tettem bele udmurt-magyar ynelvrokonságot is, gondoltam, érdekli az embereket. Szerinted mire fektessek még hangsúlyt, mivel bővítsem még? – Párvusz ^vita 2008. július 19., 21:47 (CEST)

Köszi, hát volt benne munka. De a jó hír, a mai nap jóhíre: ma megvolt az utolsó vizsgám is, így mától 3. éves PhD-s vagyok a nyelvtudományi doktori iskolában Szegeden. Csak ahogy végignéztem a cikkeidet, hogy miket indítottál el vagy írtál, eszembe jutott, hogy mennyire nyelvész nap van ma. Amúgy az előbb írtam én is egy pici szócikket a seychelle-i kreol nyelvről, meg a baskírról... Általában szeretek alig ismert nyelvekről írni, enyém volt a tok pisin nyelv szócikk is, de a számi nyelveket is én jegyzem. :) Most meg a komi nyelven dolgozom, hogy kiemelt legyen, és törekszem, hogy karjalai nyelven is legyen wikipédia, folyamatban van... De ez is biztosan érdekel majd: Szerkesztő:Eino81/Én és a nyelvtanulás – Párvusz / Eino ^vita 2008. szeptember 3., 18:58 (CEST)

Spanyol szókincs

Szia! Ránéznél nekem erre a cikkre? Előre is köszönöm és várom az észrevételeid. – Mex ^plática 2008. szeptember 6., 18:42 (CEST)

Szia! Köszönöm szépen a javításokat és az észrevételeket. Az utóbbiakra a vitalapomon reagáltam. Üdvözlettel, – Mex ^plática 2008. szeptember 8., 13:31 (CEST)

Tipográfia: nem én preferálom így, hanem (elvileg) minden cikkben így kellene, hogy legyen. Eleinte én is visszajavítgattam, de utána felhívták a figyelmemet, hogy tipográfiai szempontból úgy helyes, ha a dőlt szedést közvetlenül követő vagy megelőző zárójel (és még az utána lévő írásjel is) szintén dőlt. Ennek Bennó és Adam78 a nagy szakértői.

Más: a cuyo-ról szóló mondatrészt pontosítottam, hozzáírtam egy kis magyarázatot, mert az észrevételedből utána már én is rájöttem, hogy nem volt teljesen egyértelmű (mármint az, hogy miért számít konzervatív szónak). Nézd meg légy szíves, hogy így már megfelelő-e. Köszi, – Mex ^plática 2008. szeptember 8., 15:35 (CEST)

kiemelt cikk jelölt

Szia! van olyan cikked, amit kiemeltre lehetne vinni? Még valami. Volna kedved csatlakozni a wikiszótár közösségéhez? Szajci ^reci 2008. szeptember 8., 12:37 (CEST)

Re: Cuyo

Szia! A cuyo mint kérdőnévmás (pontosabban cúyo, mivel ebben a funkcióban hangsúlyos) már nem használatos a spanyolban, csak mint birtokos vonatkozó névmás, de már ezt is csak írásban, illetve a választékos nyelvben használják (lásd: Quesuizmus). A kérdése pedig ¿De quién? azaz „kié/kitől?” (< lat. DE QUEM). Írok néhány példát, hogy egyértelmű legyen a használata:

• La casa cuyas ventanas son grandes, es bastante cara. – „A ház, aminek az ablakai nagyok, eléggé drága.”
• El poeta, cuyo libro compraste, es uno de mis favoritos. – „A költő, akinek a könyvét megvetted, az egyik kedvencem.”
• ¿De quién es el libro que compraste? – „Kié a könyv, amit megvettél?”

A DE UNDE kifejezésnek a spanyolban a donde, dónde felel meg, de „ahol, hol?” jelentésben; illetve az adonde, adónde „ahova, hova?”.

Tudnál esetleg te is írni hasonló példákat a románból és a franciából? Előre is köszi. – Mex ^plática 2008. szeptember 9., 18:05 (CEST)

Köszönöm szépen a példákat, valóban eléggé hasonlóan hangzanak. A spanyol ellenben nem tesz különbséget a kié és a kitől között. A románban a birtokos névelő (al, ai, ale stb.) jól sejtem, hogy a latin AB ILLE (attól) folytatása lenne? – Mex ^plática 2008. szeptember 10., 10:39 (CEST)

Igen, erre is gondoltam, csak megzavart, hogy ugye a határozott „névelő” a szó végéhez tapad, akkor ez nem lehet az. De ezek szerint mégis :) Egyébként az ILLE-ből gyakran lesz al, általában úgy, hogy először el lesz, majd a hangsúlytalan volta miatt egy schwa szerű hang, ami leginkább a-ra emlékeztet. A katalánban pl. el, els a névelő, de a barcelonai nyelvjárásban a kiejtésa [al], a friuli-rétorománban és a romansban is szintén al. – Mex ^plática 2008. szeptember 10., 19:58 (CEST)

Még egy kérdés: szerinted alkalmas lenne a cikk a kiemelt jelölésre? – Mex ^plática 2008. szeptember 10., 20:15 (CEST)

Köszi, már jelöltem is... bár mire lesz belőle valami, szerintem legfeljebb év vége felé, ezt az új rendszert most jól megbonyolították. Ismét büszkék lehetünk rá, hogy a magyar wikipédiában a legbonyolultabb és legkiismerhetetlenebb a kiemeltszavazás. Mi is lenne, ha végre egyszer az egyszerűbb és logikusabb útra térnénk. :( – Mex ^plática 2008. szeptember 11., 22:24 (CEST)

Román „névelő”

Igen, ezt tudtam, viszont elég érdekes, hogy lehetett az ILLE-ből -ul. Nekem erre van egy sejtésem, nem tudom, hogy valóban így van-e, de lehetne rá logikus magyarázat: pl. a lup, lupul esetében én elképzelhetőnek tartom, hogy az -ul u-ja eredetileg nem a névelőhöz tartozott, hanem a főnév régi végződése: *lupu, majd ehhez kapcsolódott az -l és analógiás képzéssel így állandósult ez az -ul a hímnemű főnevekre. De ez csak egy megérzés, lehet, hogy semmi köze a valósághoz :) – Mex ^plática 2008. szeptember 11., 18:26 (CEST)

Ui.: Ehhez kapcsolódik, hogy sokáig úgy gondolták, hogy a portugál o, a névelő a latin HOC, HAC-ból származik, de a végén bebizonyosodott, hogy nem, hanem szintén az ILLU, ILLA-ból, csak a portugálban – akárcsak az aragóniaiban és a dél-itáliai dialektusokban – lekopott a szó eleji L. – Mex ^plática 2008. szeptember 11., 18:29 (CEST)

Spanyol szókincs

Szia! Kiemelt jelölésre került a cikk, ha van időd és kedved tartja, szavazhatsz rá ezen a lapon: Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Spanyol szókincs. Üdv, – Mex ^plática 2008. szeptember 13., 20:11 (CEST)

A román la elöljáró

Ismét lenne egy kérdésem, ha nem zavarlak. Felhívta a figyelmemet a román la elöljáró, mert először hirtelen a nőnemű la névelő jutott róla eszembe, de aztán rájöttem, hogy az nem lehet. Viszont a jelentése alapján nem igazán tudom, hogy honnan származhat, nem tudok hasonló szót a latinból. Talán az ILLAC, 'ott' lehetne ha nagyon beleerőszakolom, de még az sem igazán. Talán nem is latin eredetű? – Mex ^plática 2008. szeptember 17., 18:56 (CEST)

Amúgy köszönöm, hogy támogattad a Spanyol szókincs cikket. – Mex ^plática 2008. szeptember 17., 18:57 (CEST)

Köszönöm a választ és a linket is. Ezek szerint ráéreztem. (Sok választási lehetőség nem volt.) Nagy lelkesedésemben létrehoztam a userlapomat a román wikiben is. Egyébként érdekes olvasgatni a román szövegeket, mert bár első ránézésre nem túl egyszerű megértenem, de egy kis képzelőerővel aztán felismerem, hogy a spanyolban melyik az a szó, és rögtön értem a jelentését. Nagyon sok párhuzam vonható egyébként a két nyelv között, szinte a kettőshangzók is ugyanazokban a szavakban vannak: poate – puede, foarte – fuerte, viaţa – vida, ţara - tierra, uitari – olvidar, cheama – llama stb., nem is beszélve azokról a szavakról, amelyek teljesen megegyeznek, pl. casa, de stb. – Mex ^plática 2008. szeptember 19., 22:30 (CEST)

Jut eszembe a kettőshangzókról: elég sok újlatin nyelvben van két kettőshangzó, amely a latin nyílt e és o folytatásai: román ie/oa, spanyol ie/ue, olasz ie/uo. Nemrég olvastam egy angol nyelvű nyelvtörténeti könyvben, hogy a spanyol ue (és megfelelői a többi nyelvben) valójában eredetileg csak egy "eltúlzott" a-ba nyúló o volt, amelyet o-nak is írtak kezdetben. Majd amikor írásban tudatusítani akarták, hogy nem "tiszta" o-t ejtenek, hanem valami kettőshangzóféleséget, akkor a különböző újlatin nyelvekben erre különféle betűpárokat találtak ki (uo, oa, ua, ue stb.), majd ennek hatására kezdték el utólag tudatosan is így ejteni őket. De pl. ha gyors spontán spanyol beszédet hallasz (ahol annyira nem figyelnek oda a szép kiejtésre), akkor az ue pont ugyanúgy hangzik, mint a román oa vagy az olasz uo. Ez is bizonyítja, hogy itt eredetileg ugyanazon hangról van szó, csak máshogy jelent meg az írásban. – Mex ^plática 2008. szeptember 19., 22:38 (CEST)

Román â és î

Szia! Nagyon jó az a szótár, aminek elküldted a linkjét. Már eddig is sejtettem, de ahogy nézegettem a szövegeket, úgy tűnik, hogy az â vagy î a szavak döntő többségében nazálisok előtt fordul csak elő és hangsúlyos helyzetben, vagy pedig olyan szavakban, amelyekben latinul még megvolt a nazális, de a románban eltűnt (pl. cât < QUANTO). Esetleg ezzel ki lehetne egészíteni a román nyelv hangtana cikket, ha valóban így van. (Egyébként valami hasonló hangot ejtenek nazálisok előtt a portugálban is.) Üdv, – Mex ^plática 2008. szeptember 21., 16:49 (CEST)

Bár egy kivételt találtam: râu (< RIVUS), de valami törvényszerűségnek kell lennie, mert még a magyar eredetű gând szóban is így van. Meg fogom nézni, hátha ír róla valamit a Manual de lingüística románica (Barcelona, 2007). – Az utolsó Mehikán ^plática 2008. szeptember 23., 16:06 (CEST)

Hozzáteszem, szerintem olyat forrás nélkül is nyugodtan le lehet írni, ami belátható tény (tehát még "kutatás" sem kell hozzá); pl. "a szavak többségében hangsúlyos helyzetben n előtt a vulgáris latin e > â-vá alakult". – Az utolsó Mehikán ^plática 2008. szeptember 23., 16:25 (CEST)

Megvan a forrás

• Manual de lingüística románica. José Enrique Gargallo Gil – Maria Reina Bastardas (coords.). Barcelona: Ariel Lingüística. 2007. ISBN 978-84-344-8268-5  

, p. 234.:

En francés, portugués y rumano las nasales han causado efectos bastante importantes. […] Por su parte, en rumano la nasalización ha provocado el cierre de las vocales: VĔNTU > vânt (<â> representa una vocal central alta [ɨ]), MĔNTE > minte, FRĒNU > frâu, PLĒNU > plin, MANU > mână, CHRISTIANU > creştin, AMBULO > umblu, BŎNU > bun.

Remélem tudod használni. Üdv, – Az utolsó Mehikán ^plática 2008. szeptember 23., 19:32 (CEST)

Hát szerintem ez olyasmiről lehet szó, mint a kultizmus, félkultizmus fogalomköre; de ettől függetlenül nem mindenre lehet logikus magyarázatot találni, ahogy mondani szokták, minden szónak külön története van. Szerintem elég, ha annyit leírsz, hogy a latinban lévő eredetileg nazális hang előtt hangsúlyos helyzetben gyakran zárt /î/-t találunk a románban vagy hasonló. Most így hirtelen nem tudok rá szép mondatot kitalálni a sietségben, de a lényeg az lenne, hogy magát ezt az átalakulást kellene megmagyarázni. Akár a spanyol mondatot is le lehetne szó szerint fordítani. Üdv, – Az utolsó Mehikán ^plática 2008. szeptember 25., 18:35 (CEST)

román nyelv újra

Szia! Most már ki lehet tenni a cikket kiemeltre? Az alcikkek már szinte mind kiemeltek. Szajci ^reci 2008. szeptember 22., 15:38 (CEST)

CFR

Szia! Felmerült egy kérdés a CFR szócikk vitalapján, mely annak kiejtésével kapcsolatos. Rá tudsz nézni? Köszi előre is! Cassandro ^Ħelyőrség 2008. szeptember 30., 22:43 (CEST)

a luá / llevar

Megint egy érdekes párhuzam a román és a spanyol nyelv között: eddig is gyanús volt, de miután a DEX Online-on megnéztem, be is bizonyosodott, hogy az a luá és a spanyol llevar ige egyaránt a latin LEVARE, ’felemel’ igéből származik, és ugyanazt is jelentik mindkét nyelven (bár spanyolul csak a visz a jelentése, a vesz nem). Üdv, – Mex ^plática 2008. október 1., 13:42 (CEST)

Fordítás

Szia! A segítségedet szeretném kérni. A szerkesztőlapodon látom, hogy tudsz – többek között – románul, franciául. Le tudnád fordítani ezeket a kifejezéseket? Sokat segítenél nekem.

Autómentes nap országai
| leírás         = Az „európai mobilitási hét és autómentes nap” rendezvénysorozathoz csatlakozott országokat ábrázoló térkép
| forrás         = saját szerkesztés
| dátum          = 2008. 09. 15.
| helyszín       = 
| szerző         = [[Szerkesztő:CsGábor|CsGábor]] <sup>[[Szerkesztővita:CsGábor|vita]]</sup> 2008. szeptember 18., 20:23 (CEST)
| engedély       = kettős licenc 
| más változatok = 

Köszönettel: CsGábor^{megbeszélés} 2008. október 10., 10:30 (CEST)

Nagyon szépen köszönöm a gyors segítséget. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. október 10., 12:47 (CEST)

Szóvégi -i

Szia! Lenne egy kérdésem a román nyelvvel kapcsolatban, mert amit eddig olvastam, az nem volt túl meggyőző. A szóvégi -i hangról azt írják, hogy gyenge j-nek ejtik, viszont én mindenhol úgy hallom, hogy egyáltalán nem ejtik sehogy sem, csak legfeljebb ha -c- vagy -g- van előtte, akkor azokat cs-nek és dzs-nek ejtik. Most akkor mi az igaz? Én pl. az ani kiejtését egyszerűen [an]-nak hallom, mindenféle j vagy i nélkül. De akkor a románok honnan tudják a kiejtésből, hogy többes számban van-e a szó, vagy sem? (Most biztos nagy hülyeséget kérdeztem.) Üdv, – Mex ^plática 2008. október 29., 22:11 (CET)

Köszönöm a választ. Az lenne az igazi, ha ezt meg is lehetne hallgatni (a nyelvjárási változatokkal együtt), mert sajnos én csak legfeljebb román nyelvű dalokból hallhatom, azokban meg valahogy nem hallok semmilyen félhangzót a szó végén, bár ezt nem is lehet jól hallani. Üdv, – Mex ^plática 2008. október 30., 19:57 (CET)

Közben találtam egy oldalt, ahol meg lehet hallgatni bizonyos román kifejezéseket román anyanyelvűektől, viszont ez valami érdekes nyelvjárás lehet, mert pl. a nő az ă betűt szinte magyar a-nak ejti (amikor a sztenderdben inkább ö-féleség), az eu-t pedig j nélkül, [eu]-nak. A szóvégi i-t pedig hol sima i-nek ejti, hol gyenge j-nek, hol pedig egyáltalán nem ejti (a szabályszerűségre nem jöttem rá). – Mex ^plática 2008. október 30., 20:25 (CET)

Igemódok és igenevek

A felvetésed logikus. A furcsaság abban van, hogy éppen a spanyol nyelvtan tekinti az igeneveket egy külön igemódnak, s a régebbi nyelvtanokban még ez a nevében is benne volt: modo infinitivo (igenév mód). Ezért írtam így magyarul is. – Mex ^plática 2008. október 30., 20:25 (CET)

Mindenesetre megkérdeztem egy spanyol nyelvésztől, hogy mit javasol a fogalomzavar tisztázására. – Mex ^plática 2008. október 30., 20:44 (CET)

Modo infinitivo

Igen, valóban így lenne magyarul és így lenne logikus is, viszont a spanyol akadémia ezt kicsit máshogy értelmezi, bemásolom szó szerint:

„[modo]

~ infinitivo.

1. m. Gram. Tradicionalmente, el que engloba las formas no personales del verbo.”

Üdv, – Mex ^plática 2008. október 31., 13:48 (CET)

Én egyáltalán nem látom értelmét még a franciában és a románban sem módnak hívni a ragozhatatlan igealakokat, mert a mód mindig kifejez valamilyen viszonyt vagy körülményt, amely az ige ragozásához kapcsolódik. Ezzel szemben az igenevek legfeljebb szemléletet tudnak kifejezni. Igazából a RAE is eléggé ködösítve kezeli az ilyen fogalmakat, mert soha nem foglal állást konkrétan semmiben, a nyelvtanok pedig szintén nem mérvadóak, legalábbis, ami a spanyol nyelvet illeti, mert attól függően, hogy éppen ki írta, még az igeidőknek is 4-5 féle nevük lenne. Pl. Emilio Alarcos Llorach Modo condicionado (sic!, még csak nem is condicional, aminek értelme is lenne) néven hívja a feltételes módot (a RAE szerint ilyen mód nincs is), és oda sorolja a condicional simple-n és compuesto-n kívül az egyébként a kötőmódhoz tartozó imperfecto és pluscuamperfecto de subjuntivo-t is. Tehát kiismerhetetlen. – Mex ^plática 2008. október 31., 18:25 (CET)

Közben megkaptam a spanyol nyelvész ismerőstől is a választ, ő is így értelmezi a RAE definícióját, ahogy te. Javítottam a vonatkozó részt, tekintsd meg légy szíves, hogy így megfelelő-e. – Mex ^plática 2008. október 31., 20:35 (CET)

Javítottam az általad javasoltak szerint a szócikkeket. Üdv, – Mex ^plática 2008. november 1., 11:00 (CET)

Palia

Kedves Nyelvszerető! Még a jómúltkor írtad Augustenak, hogy nem lesz egyhamar cikk a Szászvárosi Ószövetségről. Most már van, és meg szeretnélek kérni a bővítésre. Én ennél többet nem tudtam összeszedni róla. Üdvözlettel – Hkoala 2008. november 1., 19:32 (CET)

Köszönöm! – Hkoala 2008. november 2., 09:27 (CET)

Román mondattan

Szia! Így első ránézésre nagyon szép munka mindegyik, gratulálok hozzá! Néhány apróbb dolgot (címeket) javítottam az alapján, ahogy még én tanultam. Egyelőre nem volt időm aprólékosan elolvasni mindegyiket, de majd ezt is pótolom, viszont egy javaslatom máris lenne:

„Egyszerű mondat a román nyelvben”

helyett:

„Az egyszerű mondat a román nyelvben” vagy „Egyszerű mondatok a román nyelvben”,

de az eredeti verzió semmiképpen sem jó. Nem akartam úgy átnevezni, hogy nem kérdezlek meg, de mivel a többi cikknél is olyan címet választottál, amelyben a többes számú és névelő nélküli változat van, ezért az általam írt második változatot javasolnám. Üdv, – Mex ^plática 2008. november 2., 11:03 (CET)

Francia fordítás

Lenne egy kérésem hozzád. Sok nyelven tudok, de franciául szinte sehogy. Kértem egy szívességet egy algériai berbertől, aki cserébe a faluja cikkét kérte magyarul. Csak a frwikin van fent róla cikk, Tiwal néven. Megpróbáltam, eddig ennyi van meg: User:Eino81/Tiwal Allapra mentettem. Lefordítanád nekem a többit? Itt a munkahelyen nincs még egy fr szótár se, a sztaki fr szótára meg szart se ér. Nyugdtan fordítsd le az allapra, majd utána bemásolom a végleges cikkbe. Előre is köszönöm! – Párvusz / Eino ^vita 2008. november 6., 12:33 (CET)

Köszönöm, mindjárt meg is nézem. Közben egy farncia wikiszerkesztő meg lefordította nekem angolra, abból próbáltam meg kiindulni. Most akkor megnézem, miben tértem el. Köszönöm: – Párvusz / Eino ^vita 2008. november 6., 20:32 (CET)

Hát, nem tudom, sok mindent én sem értettem benne, de a tied ezerszer jobban tetszett, az került a végleleg cikkbe :) – Párvusz / Eino ^vita 2008. november 6., 22:50 (CET)

román nyelv kiemeltre

Szia! Kitettem kiemeltszavazásra a román nyelv cikket. Kérlek nézd meg és javítsd a hibákat. Szajci ^reci 2008. november 9., 11:33 (CET)

Román nyelv

Szia, Nyelvszerető! Szerintem jó lenne, ha tennél be mondjuk egy térképet a nyelvjárásokról, valamelyik régi román írást (Neacsu levele), függetlenül attól, hogy ugyanaz a kép más cikkben is szerepel. Nem mindenki olvassa el a részletező cikket :) – Hkoala 2008. november 9., 11:34 (CET)

Szia! Köszönöm a linket, megnézem. Ami a cikket illeti, a lényeg az, hogy az olvasó számára kiderüljön, hogy milyen források alapján készítetted. Ahogy a spanyol nyelvről szóló cikkeimben van, javasolnék még egy olyan szakaszt a külső hivatkozások elé, hogy felhasznált irodalom. Az sem baj, ha összegyűjtöd oda mindazt, ami alapján a részletező szócikkeket írtad, csak derüljön ki, hogy mi alapján írtad. A területi elterjedésnél is jó lenne, ha konkrét forrásokkal hivatkoznál arra, hogy mely országban hányan beszélik. – Mex ^plática 2008. november 12., 19:05 (CET)

Kétirányú szótár

Szia! Én ebben az esetben sokkal elegánsabbnak tartom kiírni mindkettőt, pl. így: magyar–román, román–magyar szótár. Ugyanakkor nem feltétlenül kell(ene) ezt jelölni véleményem szerint, mivel ma már összes internetes szótár kétirányú. Üdv, – Mex ^plática 2008. november 9., 13:35 (CET)

PS: A kiemeltjelölésen tettem pár változtatási javaslatot. – Mex ^plática 2008. november 9., 13:36 (CET)

Nagyon jó ez az oldal, bár nehezen jöttem rá, hogy először a nyelvet kell kiválasztani (sajnos németül nem sokat értek, szinte semmit). Nekem főleg az tetszik benne, hogy meg is lehet hallgatni a szövegeket. A spanyol nő nagyon szép kiejtéssel beszél (szerintem Barcelonai). – Mex ^plática 2008. november 12., 19:37 (CET)

Érdekesség

Szia! Találtam én is egy oldalt, ami esetleg érdekelhet: Silabeador y transcriptor fonético y fonológico. Ha beírsz egy spanyol szót vagy szöveget és megnyomod, hogy ENVIAR, szótagolja és megadja a fonetikai (IPA) és fonológiai átírását. Egy-két apróbb hibától eltekintve (nem ismeri a kivételeket) tökéletesen működik. – Mex ^plática 2008. november 13., 19:52 (CET)

Re: -n és rajt-; -ul/-ül

Az ‑n és rajt‑ esete minden valószínűség szerint a szuppletivizmus példája (bele is írtam a linkelt cikkbe).

Az ‑ul/‑ül nehezebb kérdés.

• Ez az egyik felfogás szerint inkább tekinthető ragnak, mint képzőnek, mivel produktív (a nyelvek nevénél legalábbis mindenképp), nem illeszthető hozzá újabb toldalék, hanem lezárja a szót. A magyar nyelv könyvében (Trezor, Bp. 2004) nem is találtam határozószó-képzőt (304–315.; a képzők között a három nagy kategória: igeképző, névszóképző és igenévképző; a feltételezett határozószó-képző egyik alá sem sorolható), és a határozószó tárgyalásakor (240–242.) sincs említve példa ilyen toldalékkal ellátott szavakra. Másfelől viszont a melléknév és a számnév ragjainak tárgyalásakor (289.) említi a könyv az ‑ul/‑ült, a hangtalanul, esetlenül példákkal – „essivus-modalis, mód-állapothatározói alak”. Az ‑ul/‑ül ragos nyelvnevek eszerint szófajilag melléknevek (méghozzá ragosak), mondatrészileg pedig határozók. (A két szempont ugyebár többé-kevésbé független egymástól.)
• Egy másik felfogás szerint, amire A magyar nyelv kézikönyve (Akadémiai, Bp. 2003) utal, az ‑ul/‑ül a termékeny határozószó-képzők alá tartozik; konkrétan ezt írja róla a könyv (196. o.):

(b) ‑ul/‑ül

Ezzel a képzővel népnévből vagy fosztóképzős melléknévből képzünk határozószót: olaszul, lengyelül, meggondolatlanul, elkerülhetetlenül.

Mindez a meggondolás azon alapul, hogy axiómaként kimondják (189. o.): „ha valamely toldalék szófajváltást idéz elő (mint pl. az ‑ul/‑ül toldalék, amely melléknévből határozószót hoz létre), akkor képző”, és a szóban forgó esetet minden további nélkül szófajváltásnak tekintik.

Jó lenne megnézni még a Magyar grammatikát, az vajon melyik álláspontot hozza, de ez a kötet sajnos nincs meg nekem. Egyelőre ennyit tudok segíteni. Ádám ✉ 2008. november 22., 18:58 (CET)

Román nyelv

Gratulálok a cikk a kiemeltségéhez! – Mex ^plática 2008. november 28., 08:14 (CET)

Moldáv

A módosításom célja csak annyi volt, hogy a bevezető a cikk címéről szóljon, vagyis hogy definícióval kezdődjön. A definíciónak része az utolsó tagmondat is, de ha szebben is meg tudod formálni, nyugodtan alakítsd át, akár szét is darabolható több mondatra. – Peyerk ^vita 2008. december 1., 18:05 (CET)

Mikulás

Égi úton fúj szél,
hulldogál a hó.
Nem bánja azt, útrakél Mikulás apó.
Vállán meleg köpönyeg,
Fújhat már a szél,
Nem fagy meg a jó öreg,míg a földre ér.
Lent a földön dalba fog száz és száz harang,
Jó hogy itt vagy Mikulás,gilingi-galang.
Ablakba tett kiscipők,várják már jöttödet,
Hoztál cukrot,mogyorót,jóságos Öreg?!
-Hoztam bizony,hoztam én,hisz itt az idő.
Nem marad ma üresen egyetlen cipő.
Hajnalodik.Csillagok szaladnak elé.
Amint ballag Mikulás már hazafelé.
Zelk Zoltán: Mikulás(– Istvánka ^posta 2008. december 6., 09:00 (CET))

Boldog karácsonyt!

	Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok neked, kedves Amator linguarum.
	CsGábormegbeszélés 2008. december 19., 19:10 (CET)

Román nyelv

Szia! A nyelvi szócikkek tökéletesítése projekt keretében megkértem egy nyelvészt (Szerkesztő:Palesmurt), hogy legalább a kiemelt nyelvi cikkeket lektorálja általános szakmai szempontból, és tett is néhány értékes észrevételt a román nyelv szócikkhez. Arra kérlek, hogy nézd át, egyetértesz-e velük (van pár dolog, amiben én nem, de ezt már megírtam neki). Sajnos elég sokszor érte és éri támadás a Wikipédiát szakértők részéről a nyelvi szócikkek minősége miatt, ezért én úgy gondoltam, hogy használjuk ki a lehetőséget és fogadjuk meg a tanácsaikat, ne legyen az, mint az udmurt nyelv esetén, hogy kiemelt lett a cikk és ennek ellenére szakmailag erősen megkérdőjelezték. (Más kérdés persze, hogy mi mennyire jogos, de ha már megtörténik, az kínos.) Üdv, – Mex ^plática 2009. január 11., 10:59 (CET)

Szia! Köszönöm az értesítést. Véleményem szerint nem nagy baj, hogy ő nem „szaknyelvész”, a romanisztika egyébként is még eléggé gyerekcipőben jár (lásd pl. az újlatin nyelvek genetikus besorolásáról máig nincs egységes álláspont), viszont mint általános nyelvész, képes rendszerben látni a dolgokat és észrevenni azt, ami ellentmondásos vagy pontosításra szorul. Ami a múlt idejű főnévi igenevet illeti, nem tudom, olvastad-e Palesmurt vitalapján Bennó megjegyzéseit: magával a kifejezzéssel van a probléma. Ugyanis, ha a főnévi igenevet „múlt idejűnek” nevezed, azt feltételezi, hogy vannak neki idői, ami nem igaz, mert egy névszói kifejezésnek nincs ideje. Más kérdés, hogy a múltban végbement vagy befejezett cselekvés tényét állapítja meg, de ez nem igeidő, hanem egy főnévként viselkedő szóösszetétel. Tehát nagyon szigorúan, nyelvészeti rendszerszemléletben vizsgálva nem a legtalálóbb kifejezés rá a múlt idejű, szerencsésebb az összetett alakú, bár tény, hogy az újlatin tankönyvekben is múlt idejűnek nevezik. – Mex ^plática 2009. január 18., 17:20 (CET)

Hát nem tudom, a spanyolban van olyan kategória, hogy nombre, ami tudomásom szerint névszót (is) jelöl, lásd: DRAE. – Mex ^plática 2009. január 18., 18:01 (CET)

A saját lapomon válaszoltam, ha esetleg Palesmurt olvassa, követhető legyen. – Mex ^plática 2009. január 19., 21:09 (CET)

Viszont érdekesség, hogy a spanyolban lehet a főnévi igenevet bizonyos esetekben névelővel használni, ilyenkor talán az -ás/-és igei főnévképzőnek felel meg. Hogy pontosan milyen esetekben, megmondom őszintén, nem tudom; még én sem jöttem rá a szabályra. Viszont pl. az „al + infinitivo” kifejezés azt jelenti, hogy az ige által jelölt cselekvéskor/történéskor, azzal egyidőben; pl. al entrar en el aula ’A tanterembe való belépéskor’. – Mex ^plática 2009. január 20., 18:16 (CET)

Nos, közben megkérdeztem erről az egyik spanyol nyelvész ismerősömet és azt mondta, hogy szerinte ez az el + főnévi igenév hibás. Viszont a mexikóiak állandóan ezt mondják. Szóval sokkal előrébb nem jutottam, most sem, megkérdezem a másik nyelvész ismerőst is, akinek mexikói a felesége. – Mex ^plática 2009. január 20., 23:16 (CET)

Re: Névelős főnévi igenév

Tulajdonképpen két különböző dologról van szó: az al + főnévi igenév bármikor használható, és azt jelenti, hogy az adott cselekvéssel/történéssel egyidőben. Az al tulajdonképpen a + el (elöljáró+névelő összevonva), de ez esetben az al elvesztette ezt a minőségét, tehát inkább már egy önállósult alak a főnévi igenévvel használva ebben a jelentésben. Az el + főnévi igenév megint más eset: ez a főnévi igenév főnevesítésére szolgál, de a normatív nyelvtan szerint csak abban az esetben, amikor felcserélhető lenne egy hasonló jelentésű főnévvel is. Na most mivel általában fel is cserélhető, ezért ez utóbbi alakot nem is igazán indokolt használni (pl. el cantar = canto stb.); ennek ellenére a mexikóiak rendszeresen névelőt tesznek a főnévi igenév elé akkor is, amikor nem kéne, vagyis a főnévi igenév önmagában is megállná a helyét. Erre írtam, hogy igazából én sem értem, hogy ennek mi az értelme, de nagyon valószínű, hogy csak a beszélt nyelvben elterjedt rossz szokásról van szó (jellemző például, hogy sokszor indokolatlanul a kérdő névmás elé is névelőt tesznek, amely normatíve szintén helytelen, pl. Julio Iglesias egyik dalában: …*el por qué me fascina tu mirada ’*a miért bűvöl el a tekinteted’). – Mex ^plática 2009. január 21., 14:10 (CET)

Galloitáliai nyelvek

Gondoltam, esetleg érdekelhet néhány hangminta galloitáliai (hagyományosan „északolasz nyelv”-nek nevezett) nyelvjárásokon (ezek tulajdonképpen átmenetet képeznek az olasz és a francia között):

•  lombard (milánói)
•  emilián (parmai)
•  ligur (genovai)
•  velencei

Üdv, – Mex ^plática 2009. január 11., 11:32 (CET)

Francia

Egy furcsa kérdésem lenne (lehet, hogy hülyeség): a beszélt franciát mennyire nehéz megérteni folyamatosan? Ez azért volt érdekes nekem mindig, mert megfigyeltem, hogy sokszor pl. az írásban kétszótagú szavakból csak egy szótagot ejtenek ki, vagy egy szó a kiejtésben csak egy magánhangzó, ráadásul elég sok összevonást is használnak, stb. szóval nekem olyan lehetetlennek tűnik, hogy meg lehessen érteni (nyilván azért mondom, mert soha nem tanultam). Ha abból indulok ki, hogy még a nagymértékben fonetikus spanyolnál is van olyan, amit félre lehet érteni az azonos hangzás miatt – és az iskolázatlan beszélőknél gyakran előfordul, hogy ilyenkor ők maguk sem tudják helyesen leírni, nem ismerik a szóhatárokat – pl. vas a ser és vas a hacer, el tudom képzelni, hogy a franciában mi lehet. Nekem az angollal pont ez a bajom (pedig nyelvvizsgám is van belőle), hogy nem értem, mit mondanak, mert egyszerűen nem tudom egymástól elkülöníteni a szavakat, amikor beszélnek. – Mex ^plática 2009. január 20., 20:15 (CET)

Igen, hát ez is igaz, de pl. én hivatalosan ugyanannyira tanultam meg a spanyolt és az angolt is, a spanyolt mégis értem, az angolt viszont nem annyira. Bár tény, hogy középiskolában ez első két évben olyan tanárunk volt, aki a tankönyvben leírtakat és a szavak elsajátítását keményen megkövetelte, viszont szinte soha nem beszélt angolul órán, a hallás utáni megértést és az élőbeszédet sem igazán gyakoroltuk. Lehet, hogy ez az oka, mert ha az ember ehhez nem szokik hozzá már kezdő nyelvtanulóként, szerintem később már nem lehet megtanulni. Arról nem is beszélve, hogy a kiejtést eleve nem úgy tanultuk meg, ahogy az angolok valójában beszélnek, hanem olyan úgymond „magyarosan”. Az is érdekes, hogy ha valaki olyan beszél angolul, akinek nem anyanyelve, azt megértem. Az anyanyelvű angolt (főleg az amerikait) nem. Viszont szintén érdekes, hogy ha francia beszél angolul, azt is nagyon nehéz megérteni. – Mex ^plática 2009. január 21., 18:39 (CET)

Még annyit hozzáteszek, hogy szerintem az olaszt és a szépen beszélt sztenderd spanyolt (tehát pl. nem a madridit vagy az andalúzt) még talán az is megértené, aki nem is beszéli, olyan értelemben, hogy a szavakat ki lehet belőle hallani. Az angolnál és a franciánál ilyen nincs. – Mex ^plática 2009. január 21., 18:45 (CET)

Kiemelt nyelvi cikkek

Most végeztem a spanyol nyelv kijavításával. Palesmurt kitett magáért, most már legalább elmondhatjuk, hogy az a négy kiemelt nyelvi cikk megérdemli a kiemelt státuszt. Szerintem nagyon tanulságos volt ez a lektorálási akció, mert így kiderült, hogy nem minden kifogásolhatatlan, amit tökéletesnek hiszünk, bármennyire is igyekeztünk minőségi szócikkeket összehozni. Én ebből egyúttal azt is levontam, hogy ezentúl meggondolandó, egyáltalán érdemes-e nyelvi cikket kiemeltre jelölni, a téma szakmai vitathatósága miatt, ami egyben nyelvészet mint tudomány természetéből is adódik. – Mex ^plática 2009. január 22., 22:55 (CET)

Ebben természetesen egyetértek, hiszen én sem állítottam soha, hogy amit írok, az tökéletes (ráadásul hivatalosan én még annyira sem értek hozzá, mint te), csak arra akartam rávilágítani (részleteiben lásd a hozzászólásomat az "egyéb" Kocsmafalon), hogy sajnos a szakmai minőségbiztosítási rendszer a magyar Wikipédiában nem működik, amíg nincsenek szaklektorok, hiába minden igyekezet, műhely és cikkértékelési rendszer. Ez nyilván nem a Te munkádat, nem az én munkámat, és nem is más munkáját minősíti, csupán arról van szó, hogy így nem túl hiteles információforrás a Wikipédia. Azért annak örülök, hogy ez így már egy előrelépés volt, és én is megtudtam, hogy mekkora hülyeségeket írtam le az azelőtt színvonalasnak gondolt szócikkbe. De így legalább mindenki tanul. – Mex ^plática 2009. január 23., 09:48 (CET)

WP:LEK

Ajánlom figyelmedbe, ha esetleg kedvet érzel a feladatra, vedd fel magad a listára ;) – Mex ^plática 2009. január 29., 20:24 (CET)

Irodalom

Szia! Nem tudom, hogy mennyire foglalkozol pl. francia irodalommal, ill. annak alakjaival, de ha ráérsz, akkor rá tudsz nézni erre: Szerkesztő:Cassandro/Nobel-díjasok. Van benne két francia író még, akiről nincs cikk. Természetesen ismétlem, csak akkor, ha ráérsz. (Igaz, François Mauriac szócikk is hiányos kissé...) Cassandro ^Ħelyőrség 2009. január 31., 23:43 (CET)

Cernogorec

Számítottam rá, hogy vitát vált ki, de nem gondoltam volna, hogy nem lesz az interneten. A hivatkozásom az 1962-es Új Magyar Lexikon, az Akadémia Kiadó kiadásában. ISBN szám nem volt feltüntetve. Ott írták cernogoreceknek a montenegróiakat, de a nyelvüket ott csak cernogorec dialektusnak írták, mert akkoriban még nem fogadták el a montenegrói nyelv létét. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš spor.} 2009. március 10., 17:49 (CET)

Hát tégy ahogy jónak látod, én amikor megláttam ezt, gondoltam beleteszem kiegészítésképp a cikkbe, hogy ismerjük a másik alternatív neveket is. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš spor.} 2009. március 10., 19:14 (CET)

Francia nyelv

Szia! Nem lenne kedved kezelésbe venni ezt a cikket? Nagyon pongyola és nem lexikonszerű, pedig szerintem egy ilyen jelentőségű nyelv megérdemelne egy rendesen kidolgozott szócikket. Üdv, – Mex ^plática 2009. március 11., 09:18 (CET)

Apró kérés

Szia! Megtennéd, hogy a Lingua franca szócikkben lévő táblázatba (Nyelvi példák) beírod azt a pár kifejezést franciául? Előre is köszönöm! – Mex ^plática 2009. április 5., 20:25 (CEST)

Köszönöm! Hát az az igazság, hogy a forrásban is így szerepelt, ahonnan szedtem, de jogos az észrevétel, kijavítom. – Mex ^plática 2009. április 5., 21:41 (CEST)

Szia! Köszönöm a szöveget! Lényegében a VNY-ben is ugyanez van, csak lényegesen lerövidítve, ha kicsit több időm lesz, megnézem, mit tudok belőle felhasználni (de ha te úgy gondolod, nyugodtan bővítsd a cikket ). – Mex ^plática 2009. április 6., 19:15 (CEST)

Katalánul tudok egy kicsit, illetve a spanyol nyelvész ismerősöm alapból katalán, szóval meg tudom kérni, hogy fordítsa le, de szerintem néhányat én is le fogok tudni. – Mex ^plática 2009. április 6., 22:26 (CEST)

Kellemes húsvéti ünnepeket!

Te deseo Felices Pascuas! – Mex ^plática 2009. április 10., 11:38 (CEST)

Mutató névmás

Szia! Kiegészítettem ezt az általad kezdeményezett cikket egy olyan résszel, amely a távolságokról szól. Kérlek nézd meg, s ha esetleg valamit még hozzá tudsz tenni a románból vagy a franciából, tedd meg. Köszi, – Mex ^plática 2009. április 18., 14:15 (CEST)

Semleges nem / semlegesnem

Igen, ezen már én is gondolkoztam. Megmondom őszintén, én csak megérzésre írtam eddig külön, mert valamiért nem tartottam helyesnek egybeírva. Viszont az OH szerint is egybe kell írni. Szerintem itt megint egy nem túl régi újításról lehet szó. A hímnem és a nőnem egyértelmű volt eddig is, mert ezek állandósult összetételek; viszont a semlegesnem esetében nem éreztem, hogy ugyanez lenne a helyzet. Köszönöm, hogy felvetetted, mert így ki kell javítani az összes szócikkben. – Mex ^plática 2009. április 18., 15:28 (CEST)

Személyes névmás és birtokos névmás

Más. Létrehoztam ezt a két szócikket is, amelyek már régóta hiányoztak. Kérlek, nézd meg őket, ha van időd, nyugodtan javíts bele. (A másodikat fejből írtam, forrást sajnos nem tudok hozzá. Ha esetleg te találsz valami használhatót, bele lehetne írni forrásként.) Köszönöm, – Mex ^plática 2009. április 19., 14:34 (CEST)

Ebben igazad van, csak én valamit hiányoltam oda. Viszont akkor a szövegben is javítani kellene, pl. az indoeurópai nyelvekben általában. Ellenpéldaként így hirtelen a perzsát tudom említeni, ahol a "birtokos névmás" egyszerűen birtokos elöljárószó + személyes névmás, pl. man ’én’ → (y)e man ’az én… -m’, ’enyém’. – Mex ^plática 2009. április 20., 11:19 (CEST)

Kérdés

„A francia nyelvtanok szerint, akárcsak a névelők, nem lehet mondatrész.”

Meg tudnád magyarázni, hogy itt mire gondoltál pontosan? Ami a mondatban van, az valamilyen mondatrész kell, hogy legyen, még akkor is, ha nem szabad morféma, nem? – Mex ^plática 2009. április 21., 09:18 (CEST)

Rendben, látom, hogy már át is írtad. Ennyire mélyen még nem mentem bele az újlatin mondatelemzésbe, megmondom őszintén, nem is nagyon akartam, mert az a legbonyolultabb (és bevallom, sok mindent már magyarból is elfelejtettem). – Mex ^plática 2009. április 21., 21:22 (CEST)

Wikipédia:Szavazás/A Commons új neve, 2009 tavasza

Szia! Kérlek szavazz. Szajci ^reci 2009. április 21., 19:55 (CEST)

Ja még valami: nem archíválnád a vitalapodat? Szerintem már lehetne. Ha kell segítek szívesen. Szajci ^reci 2009. április 21., 19:56 (CEST)

Nyelvtani kifejezések egyértelműsítése

Szia! Elég nagy kavar volt a nyelvtani fogalmak – pl. szám, személy stb. – hivatkozásai körül (hol nyelvészet, hol nyelvtan szerepelt egyértelműsítésként). A robotom ezeket folyamatosan frissíteni fogja (elég sok cikkedet érinti, ezért ne lepődj meg, ha a szerkesztését látod a laptörténetben), és azért is írok, mert szerintem meg kellene egyeznünk egy egységes elnevezésben: én most amiről tudtam, átneveztem úgy, hogy az egyértelműsítő kiterjesztés nyelvtan legyen és ne nyelvészet, mert pl. a személy, szám, nem stb. inkább nyelvtani, mint nyelvészeti fogalmak. Tehát én azt javaslom, hogy amikor ilyen cikkeket hozol létre, és azt egyértelműsíteni kell, akkor a nyelvtan kiterjesztést add neki. Üdv, – Mex ^plática 2009. április 23., 19:58 (CEST)

Jelentésmegkülönböztető ékezet a spanyol nyelvben

Szia! Írtam egy ilyen szócikket, gondoltam, esetleg érdekel. Üdv, – Mex ^plática 2009. április 25., 17:15 (CEST)

Köszi az észrevételeket, a saját vitalapomon reagáltam, hogy előttem legyen. – Mex ^plática 2009. április 26., 22:04 (CEST)

ti

Nemcsak magyarul ti, az angol wikiben isa úgy írja, hogy si vagy ti. De nem magyarázza el külön, hogy miért, csak annyit ír, hogy a Sancte Iohannes-ből származik. Én arra tippelek, hogy Sancte Iohannes. – Mex ^plática 2009. április 27., 16:16 (CEST)

Élogé

Szia! Nem tudom, hogy mennyire tartozik a területedhez a fenti cikk, de ha belefér az idődbe, akkor ki tudod egészíteni a cikket? Mostani állapotában erősen szubcsonk. Köszi előre is! Üdv, Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. április 25., 21:16 (CEST)

Spanyol nyelvjárások

Végre megírtam a Spanyol nyelvjárások összefoglaló cikket (még fogom bővíteni), illetve tervezem megírni minden egyes nyelvjárás külön cikkét (az Antillai spanyol nyelvjárás már megvan). Amelyeket régebb írtam, szintén át fogom írni teljesen, mert így nagyon hiányosak és pontatlanok. Ha esetleg van kedved, átnézhetnéd őket, az észrevételeid mindig hasznosak. Köszönöm. – Mex ^plática 2009. április 27., 11:17 (CEST)

vitalap archíválás

Szia! nem archíválnád a vitalapodat? Szerintem már lehetne. Ha kell segítek szívesen. Egy bizonyos tartalom után érdemes archíválni, hogy utána könnyebben áttekinthető legyen a vitalap. Várom válaszod. Szajci ^reci 2009. május 6., 15:21 (CEST)