Szerkesztővita:Duhos/archiv6

Wheatstone-híd

Szia! Van egy ilyen cikk: Villamos ellenállás mérése. A kettőből egyet kell(ene) csinálni. Üdv. Tambo ^vita 2011. augusztus 19., 09:26 (CEST)

Pontosítok. Ez megér egy cikket. A másikban csak egy utalás kellene. Tambo ^vita 2011. augusztus 19., 09:31 (CEST)

Szia! Amikor írtam az Analóg elektromechanikus műszerek cikket, nem akartam, hogy piros legyen ez a rész. Azért lett ilyen rövid. Külön cikket érdemelne a Thomson-híd is. Nagyon pici elleállások mérésénél nélkülözhetetlen. Amit még mérrni szoktunk 0,06 V/15000 A= 0,04 mOhm! Lényeges megemlíteni a négyvezetékes mérést is. Valóban az általad javasoltat is ki lehetne fejteni bővebben egy új cikkben. Üdv. Tambo ^vita 2011. augusztus 19., 10:08 (CEST)

Szia+ Az általad megadott link teljesen komolytalan. Nem kellene archíválnod a vitalapod? Üdv. Tambo ^vita 2011. augusztus 29., 21

04 (CEST)

Szia! Látom archíváltál. A kifejtésre utaló linket betettem egy fő sablonnal. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 4., 19:51 (CEST)

Szia! Kifejtettem egy kicsit részletesebben. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 8., 14:06 (CEST)

DGPS

Szia!

a DGPS működése az, hogy két GPS vevőt használunk, ebből az egyik pozíciója "ismert" (ez a referenciavevő), a másik az aminek a pozíciójára kíváncsiak vagyunk. A kommunikáció a két vevő között történik. A GPS műholdak felé csak az üzemeltető küld adatokat, a "kliensek" soha.

Teljesen egyetértek ezzel a leírással! A cikkben szerinted nem ez van? Mert szerintem igen, a szándékom ez volt. Jelezd, hogy melyik mondattal/bekezdéssel van gond, amiből valami más olvasható ki, és megpróbálom átírni. misibacsi*^üzenet 2011. augusztus 20., 21:56 (CEST)

A DGPS adatfeldolgozás nem feltétlenül a "mozgó egységben" van. Logisztikai felhasználásnál ez lehet a diszpécserközpontban is.

Megint teljesen egyetértek ezzel, amit írtál. Még mindig nem írtad, hogy melyik mondattal van gond, vagy az lett volna, hogy "ezt az információt fellövik a műholdra"? Lehet, hogy ez nem pontos, mert valóban vehetik a vevők a földi állomásról is a differenciál-jelet, tehát nem biztos, hogy ezt is a műholdról kapják. Azt nem tudom, hogy a gyakorlatban melyik az elterjedtebb. Én csak azt szeretném, hogy a cikkben ne legyen elvi hiba. Kérlek, ha ilyet észlelsz, vagy javítsd, vagy írd meg, hogy pontosan mit mire kellene javítani. misibacsi*^üzenet 2011. augusztus 21., 21:44 (CEST)

Szia!

Szerintem jó lesz így. A szócikken szokatlan aktivitás zajlott ebben az időszakban, rajtunk kívül még hárman szerkesztették. misibacsi*^üzenet 2011. augusztus 23., 09:38 (CEST)

Szia! Amennyire én tudom, sebességet nem mérnek a GPS-műszerek. A rádióhullámok esetén igen érzékeny készüléknek kéne lenni annak, amelyik Doppler-effektust tudna mérni. Főleg kis sebességeknél (4-5 km/h sebességnél mekkora lehet a vörös- vagy kékeltolódás és hogyan szűrné ki az oldalirányú mozgást?). A sebeségértékeket két pozícióból és az eltelt időből számítják ki. Amennyire én tudom, mert erre vonatkozó adatot nem találtam eddig.

A GPS-rendszerekkel nem közvetlenül, csak a geodézia kapcsán foglalkozom. Ebből adódik egy másik gondom is, amire szintén nem találtam konkrét adatot, a távolságmérés módja. A cikk szerint a távolságot a műhold jelének indulása és a beérkezés között eltelt idő méréséből számítják. Ez nekem több okból is sántít. Egyfelől ez csak akkor lenne lehetséges, ha a GPS-vevő órája nanoszekundumra ugyanúgy járna, mint a műholdé. Másfelől a fényesebességhez képest nagyon kis távolságokról beszélünk, a jel indulása és érkezése között igen rövid idő telik el, ráadásul ha mm-es pontossággal mérünk, az azt kéne jelentse, hogy a fény 1 mm-nyi útjának időkülönbségét kéne megmérni. Ezt nagyon erősen kétlem! A geodéziai lézertávmérők – szintén mm-es mérési pontossággal – egyáltalán nem ezen az elven működnek, hanem egy sokkal elmésebb módszerrel. Egy széles hullámhossz-tartományban küldi a fényt, majd a kibocsátott és visszaverődött jelek interferenciájából számítja a távolságot. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy a GPS is valami hasonló módon műxik. De sajnos erről sem találtam közelebbi adatot, ezért nem írtam bele. LA^pankuš→ 2011. augusztus 23., 12:28 (CEST)

Köszi, ha valóban így működik, akkor rendesen megbonyolították. Ezekkel a technológiai részletekkel nem vagyok tisztában, csak felhasználó vagyok. Abból is a statikus mérések felhasználója. A sebességmérést viszont továbbra is kétlem. Persze tévedhetek. LA^pankuš→ 2011. augusztus 24., 22:19 (CEST)

Fénysebesség

Üdvözlet. Csak most olvasom az üzenetet. Kozmológiában nem igaz a spec. rel. A kozmológiai megoldások az ált. rel.ből jönnek. Lokálisan itt is igaz a spec.rel. és nem is megy semmi gyorsabban a fénynél. Viszont a tér tágul. Minél messzebb van valami, annál nagyobb sebességgel távolodik tőlünk. Látszólag! Euty ^vita 2011. augusztus 25., 07:33 (CEST)

"Az eredeti barnstar"

Köszönöm szépen! Szerintem nem érdemlem meg, de köszönöm, hogy így gondoltál rám! misibacsi*^üzenet 2011. augusztus 25., 17:46 (CEST)

legjobb

Szia! Köszönöm, hogy így gondolod. Lji1942-nek vannak jobbak. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 1., 19:27 (CEST)

Én biztos, hogy nem veszem fel a listára. Bután nézne ki. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 1., 20:40 (CEST)

Köszönöm! Tambo ^vita 2011. szeptember 2., 07:26 (CEST)

Kozmosz

Szia! Az összes ilyen űrhajó, műhold, tank, akármilyen gép nevében a számot nagykötőjellel kapcsoljuk (a szerkesztőablak alatt megtalálod vagy alt 0150). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. szeptember 11., 14:22 (CEST)

Thomson-híd

Szia! Látom javítottál rajta. Hogy tetszik? A matematikai képletek nem mennek. Ha gondolod írjad át. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 12., 21:31 (CEST)

Szia! Mivel nem tudok németül (sem), gépi fordítással tudtam megnézni. Szerintem a huwikié jobb. Kiegészítettem még néhány lényeges résszel. Nem nyúlnál bele a matematikai képletekbe. Az nekem nem megy. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 13., 09:25 (CEST)

Nekem tetszik. A szorzás helyett nem Alt Gr "ú" kell? A "poti" csak az áram beállítására van, nehogy túlterheljék. Most megyek haza. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 13., 16:02 (CEST)

Szia! Jól néz ki matematikai alakban. Nekem az elején kijavították a szorzás helyére tett x jelet ×-re. Nem tudom a matek alakban ez használandó-e? A "poti" itt egy áram korlátozó ellenállás, amivel beállítható a mérendő ellenállásra magadott max. áram. Söntöknél ez a névleges árama a söntnek. Ha akarod beleírom. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 14., 09:12 (CEST)

Várok a potival, mert szerkütk lesz. Tambo ^vita 2011. szeptember 14., 09:42 (CEST)

• Szia! Köszi a képleteket. A ferrodinamikusba tettem képet. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 15., 09:34 (CEST)

Kutyaiskola

A refhely sablont most elláttam egy tisztességes leírással. Szerintem a Wikipédia:Szavazás/A szócikkek egységes felépítése (2011) ezzel a sabloncsaláddal valósítható meg a legkönnyebben, tehát ajánlom az átállást rá.

Ajánlom továbbá azért is, mert a refhely használatával áttekinthető marad a cikk szövege, nem szakítják meg hosszú forrásleírások.

A képek kapcsán már kevésbé jó a mondandóm, én ugyanis kerülöm a velük való bíbelődést. Felteszem, hogy itt fogsz segítőtáraskra találni: Wikipédia:Kocsmafal (képek).

 Karmela posta 2011. szeptember 14., 11:31 (CEST)

Idézet

Szia! Van egy másik is: "Mérj mikrométerrel, jelölj krétával, vágj baltával". Üdv Tambo ^vita 2011. szeptember 15., 11:42 (CEST)

Hogy tetszik a EZ a legjobbakhoz Tambo ^vita 2011. szeptember 15., 12

35 (CEST)

hidak

Szia! Így kellene rákeresned Ő Szűrőkkel foglalkozott elsősorban. Ha akarod, megrajzolom a Wien hidat. van még ennek továbbfejlesztése, a Wien-K. W. Wagner híd, mely segédföldeléssel készült. Ezen túlmenően létezik még egy sereg hídkapcsolás (elsősorban kapacitás, induktivitás és impedancia mérésére). Vannak még kapcsolások Wheatstone ill. Thomson híddal váltakozóáramú táplálással. Ezek nem annyira érdekesek már.

"Nem kéne megemlíteni, hogy a méréseket gyorsan, óvatosan célszerű elvégezni a nagy áramok miatt?" Általában ilyen kicsi ellenállásértékek főleg söntöknél fordulnak elő. Ott ismert a névleges áram, és a mérést ezen végzik. Az áramsűrűség a söntöknél nem szokta meghaladni a 2 A/mm²-t. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 15., 12:22 (CEST)

Szia! Megrajzoltam a kétféle Wien hidat. Töltsem fel? Ha írsz egy mailt a wikin keresztül, elküldöm a leírását is. Látom jelöltél! Üdv Tambo ^vita 2011. szeptember 16., 10:31 (CEST)

Fájl:Wien híd.jpg és Fájl:Wien-Wagner híd segédföldeléssel.jpg feltöltve. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 16., 11:15 (CEST)

Ez a legegyszerűbb Wien-híd. Ha küldenél egy mailt, küldeném a leírásokat. (Én nem tudok neked küldeni!!!) Megnézted a képeket? Mi nem gyártottunk ilyet, ezért nincs is képem. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 16., 11:38 (CEST)

Szia! Amit küldtem, annak forrása, mint a Thomson-hídé. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 21., 08

32 (CEST)

koktél

Jaj ezt nem tudtam, bocs. Ez volt ott: „...sikeresen használták a régebbi típusú T–34-es és T-55 harckocsik ellen, az utóbbi érzékenyebb volt a molotov-koktélra. ” Tehát nem T–54, hanem T–55 volt a szövegben. Mindenesetre úgy gondoltam, egy nukleáris háborúra tervezett harckocsinál ez abszurdum, de ezek szerint mégsem. Visszateszem. – Villanueva ^vita 2011. szeptember 19., 10:34 (CEST)

Hidak

Szia! Szerintem lenne jogosultsága. Eddig csak az ellenállásméréshez használt egyenáramú hídkapcsolásokról volt szó. A váltakozó áramú hidakkal mérhető induktivitás, kapacitás, impedancia. Így lehetne váltakozóáramú:

1. Wheatstone
2. Maxwell
3. Schering-Schmidt
4. Carey-Foster
5. Campbell
6. Giebe-Zickner
7. Anderson-Rowland
8. Hay
9. Wien

Irodalmat tudok biztosítani. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 21., 10:27 (CEST)

A Wien-híd cikkedbe betettem az elvi kapcsolási rajzot. Tambo ^vita 2011. szeptember 29., 11:47 (CEST)

Szia! Egy újabb híd itt. Üdv. Tambo ^vita 2011. szeptember 30., 11:58 (CEST)

Szülinap

Szia! Köszönöm! Tambo ^vita 2011. október 2., 20:53 (CEST)

Wien hidas..

Szia! Javítottam, Jó így. Most megyek haza. Üdv. Tambo ^vita 2011. október 28., 11:55 (CEST)

Szojuz–1

Szia, két kérdésem van ezzel a javítással kapcsolatban.

Az egyik: mit jelent a mondat? Mert így nem értelmes. „Az emberes repülést a Szojuz 7K-OK három személyzet nélküli repülés előzte meg (Kozmosz–133, Kozmosz–140A, Kozmosz–140).”

A másik: honnan veszed a nyomásszenzoros dolgot? Minden forrás, amit valaha olvastam, azt írja, hogy a kabin pörgése miatt felcsavarodott az ejtőernyő, és nem azt, hogy nem nyílt ki. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 30., 11:45 (CET)

Akkor egy e betű hiányzik belőle, hogy érthető legyen: három személyzet nélküli repülése. És akkor már csak azt kellene megmagyarázni, mi az a valami, legalább 1-2 szóval. Az idézetet meg érdekes (a cikkben nem emlékszem, hogy láttam volna ezt a linket); mindenképpen ellentmond az összes többi forrásnak, amelyik az űrhajó forgásának tulajdonítja a balesetet (pl. ŰrhLex), tehát a cikkben valahogy ki kéne térni erre az ellentmondásra, és jelezni, hogy többféle változat van. Őszintén szólva ezt furcsállom, mert ez viszonylag objektív dolog, és ha már beismerték, hogy az űrhajó lukat ütött a földbe, a szovjet propagandának sem lehetett érdeke egy műszaki hibát egy másik műszaki hibával helyettesíteni, tehát ilyen szokásos szándékos kavarást sem tudok feltételezni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 30., 15:45 (CET)

A mostani verzióban nincs ellentmondás, de majd még foglalkoznunk kell vele, hogy világosak legyenek a variációk (a bevezetőben ott van a felcsavarodás). Egyébként ezt a forrást olvasgatom egy ideje. Nem ismertem, érdekes oldalnak látszik, bár nem túl bizalomkeltő, hogy dadog, és többször is egész szövegrészeket ismétel meg, mintha a szerző nem olvasta volna saját magát. És nem találom feltüntetve a forrásait. Az ebben is benne van, hogy a helyszíni parancsnok először sebesülést jelentett. A kódos verzió nincs benne, de hihető, mert a saját katonai kiképzésemből tudom, milyen szigorú szabályok vonatkozta a rádióforgalmazásra. Meg hát ott van a fénykép, és aki ezt látta, nem gondolhatott élő emberre, nem is tudom, mit tettek a koporsóba. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 30., 16:31 (CET)