Wikipédia:Szavazás/A szócikkek egységes felépítése (2011)

Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd!
A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!

---

Eredmény: Döntése értelmében a közösség megváltoztatja a „Wikipédia:Szócikkek felépítése” technikai útmutatóban ajánlott szócikkfelépítést a jelen szavazás mellékletében leírt tagolás szerintire az ott leírt tartalmakkal és sorrendben, de a „Forrásjegyzék” szakasznév helyett „Források” lesz. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. július 19., 22:23 (CEST)

Kezdete: 2011. július 5., vége: 2011. július 19.

A szócikkek egységes felépítése (2011. július 5.)

Nagyszámú szerkesztő bevonásával és hosszú megbeszélések kompromisszumaként kidolgoztunk egy új ajánlást a cikktörzset követő rész tagolására, és most ehhez az ajánláshoz kérjük a szerkesztőség formális jóváhagyását.  Karmela posta 2011. július 5., 16:42 (CEST)

Bevezető megjegyzések az új ajánlás szükségességéről és természetéről

A Wikipédia cikkeit belső linkek kapcsolják össze, így az olvasó már egyetlen fogalom tanulmányozása során is több cikkel kerülhet kapcsolatba, ezek formai-szerkezeti eltérései zavaróak. Márpedig a kavarodás még az egyes témákon belül is fennáll; a könyvösszeállító vetélkedő feltűnővé tette az egyazon könyvhöz tartozó cikkek eltérő szerkezetét a cikktörzset, azaz a cikk tulajdonképpeni szövegét követő részben.

Az egységesség biztosítására szánt eddigi ajánlás, a Wikipédia:Szócikkek felépítése, sajnos nem állta meg a gyakorlat próbáját. A használat során ugyanis kiderült, hogy a szerkezet logikája nem nyilvánvaló és a szakasznevek nem elég kifejezőek. A kiutat kereső szerkesztők egyrészt egy sor eltérő szakasznevet vezettek be ugyanarra a tartalomra, másrészt egy és ugyanazzal a szakasznévvel a különböző cikkekben különböző tartalmakat illettek. Kinek-kinek megvan a maga szokása még a szakaszok sorrendjére is.

A javaslat kialakításának története

A belinkelt lapon olvasható az előkészítésben több-kevesebb részt vállalt szerkesztők felsorolása csupán a legutóbbi másfél évre szorítkozva, és azok is, akik nevüket adták a most szavazásra kerülő javaslathoz.

Az alábbi lapokon olvasható ennek a több éve folyó megbeszélésnek a legutóbbi másfél évre eső része:

• Wikipédia-vita:Szócikkek felépítése és ennek archívumai.
• Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív70#Javaslat a szócikkek egységes felépítésére
• Wikipédia:Szavazás/Javaslatok/A_szócikkek_egységes_felépítése_(2011)

Az alapelvekben sikerült meglehetősen egységes álláspontot kialakítani, a szakaszok tartalma és sorrendje is egész jól kikristályosodott, a szakaszmegnevezéseken viszont az utolsó percig rágódtunk.

Elvek, indokok és a szerkezet

A szakaszok sorrendjét úgy igyekeztünk megválasztani, hogy a szorosan összetartozó dolgok térben is közel kerüljenek egymáshoz.

A lábjegyzetbe küldött szöveges megjegyzések a cikkszöveg részének tekinthetőek, ezért az ezeket tartalmazó szakasz közvetlenül a cikktörzs után való.

A szöveges megjegyzések szervesen összekapcsolódhatnak egy forrásra vonatkozó rövid utalással, például „Vázsonyi 1921: ez a jelenség első szakirodalmi tárgyalása”, ezért a lábjegyzetbe küldött rövid utalások és szöveges megjegyzések alapvetően egy közös szakaszba illenek. Technikailag is könnyebb, ha nem kell kétfajta lábjegyzetet kezelni.

Másrészt viszont vannak olyan cikkek is, ahol a szöveges megjegyzések viszonylag önállóak, kisebb-nagyobb idézeteket tartalmaznak, vagy esetleg röviden megelőlegeznek egy később önálló cikké fejleszthető témát. A cikkírók ilyenkor esetleg kívánatosnak tartják, hogy szöveges megjegyzéseiket elkülönítsék a forráshelyekre való utalásoktól, vállalva ennek technikai nehézségeit is.

Ezért ajánlásunkban választható marad az az alternatíva is, hogy a megjegyzések és a lábjegyzetbe küldött forráshivatkozások két egymást követő szakaszba különüljenek el.

A következő szakasz, a forrásjegyzék egy-egy sora a cikk írásakor figyelembe vett valamelyik anyagot teljes bibliográfiai részletességgel írja le, például:

• Valachi Anna: Csigavonalban a Parnasszusra: Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa. Budapest: Argumentum. 2009. ISBN 978-963-446-546-1

A lábjegyzetbe küldött rövid azonosítások, például "Valachi 2009. 23. old.", ezekre a részletezett leírásokra vonatkoznak és egymáshoz rendelésüket a részletező leírás elé írt rövid azonosító segítheti, például így:

• Valachi 2009: Valachi Anna: Csigavonalban a Parnasszusra: Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa. Budapest: Argumentum. 2009. ISBN 978-963-446-546-1

Nem szükséges azonban egy ilyen kétlépcsős hivatkozás egy olyan forrás esetén, amire a szöveg csupán egyszer, egyetlen kijelentés kapcsán hivatkozik; a lábjegyzetbe küldött hivatkozás ilyenkor egy rövid utalás helyett egy teljes részletező leírás is lehet. Ez is opcionális.

A cikk alapvető forrásait, a több helyen felhasznált forrásokat azonban magának a forrásjegyzéknek kell felsorolnia, valamint azokat is, amiket a cikkírók úgy dolgoztak bele a cikkbe, hogy az egyenként aligha hivatkozható, mert például a gondolati felépítést határozza meg.

Ebbe a forrásjegyzékbe való minden olyan anyag, amit a cikkírók a szöveg kialakításakor figyelembe vettek, függetlenül attól, hogy az anyagok a weben elérhetőek-e vagy sem, illetve hogy egy írásos anyagról vagy valamilyen médiáról van-e szó.

Terjedelmes forráslista esetén a szakaszt nem csak rendezni, de tovább tagolni is érdemes a cikk sajátosságait figyelembe véve. Nem tagolási szempont azonban, hogy egy-egy anyag a weben keresztül elérhető-e vagy sem, hiszen egyre kevésbé mond valamit a forrás minőségéről, hogy elérhető-e a weben, vagy pedig papíralapú: szaporodnak a weben is olvasható könyvek, cikkek és kutatási eredmények, intézeti és egyetemi adatbázisok válnak közvetlenül elérhetővé; mindannyi kellően megbízható, szerkesztett és jól strukturált anyag, ismert szerzőktől; másrészt papíron is olvasható bulvár hablaty.

Ráadásul a weben való elérhetőséget a kék link azonnal mutatja, felesleges ezt csoportosítási szempontnak is kiválasztani.

A felhasznált források szakaszát a további ajánlott anyagok, információforrások felsorolása követi.

Ide tartoznak azok a helyek, amik noha szervesen hozzátartoznak az adott témához és megemlítésüket az olvasó joggal elvárja egy online enciklopédiában, mégsem feltétlenül szolgáltak a cikk forrásaként. Egy példa erre egy településről szóló cikkben a polgármesteri hivatal honlapja.

Egy zenemű CD-jének meghallgatása vagy egy festményről készült fotó megtekintése sajátos információkat közvetít a téma iránt érdeklődőknek, a rájuk való utalás is ebbe a szakaszba illik.

A Wikipédia-cikkek rikán tekinthetők késznek. Márpedig egy félkész állapotú cikkben érdemes felsorolni azokat az anyagokat is, amiknek beledolgozása a cikkbe ajánlatos lenne ugyan, de a cikkírók egyelőre még nem kerítettek sort rá. Ezek az ajánlások is segíthetik az olvasót a tájékozódásban.

Ugyancsak az olvasó további önálló kutatását szolgálják az olyan anyagok, amik szorosan a témához kapcsolódnak ugyan, de olyan mélyre merítenek vagy olyan terjedelmesek, hogy az már szétfeszítené egy Wikipédia-cikk kereteit.

Az eddig Lásd még névvel ellátott szakaszban, akárcsak a navigációs boxokban, a portálokon és a kategóriákban a cikkhez kapcsolódó szócikkeket ajánlunk, tehát ezek a tartalmak közös szakaszba illenek.

Kiemelt hely illeti meg ezeket az ajánlásokat, hiszen mintegy reklámot csinálnak a többi cikknek, magának a Wikipédiának. Az olvasók szemmozgásának megfigyelése azt mutatja, hogy a szócikk eleje és a közvetlen azt követő néhány sor a leolvasottabb, de rögtön azután a szócikk vége következik az olvasottságban. Ezért a kapcsolódó cikkek szakasza a cikk végére került.

Példák az új ajánlás alapján felépített cikkekre

Valamennyi példa követi az ajánlás tagolását, a szakaszok ajánlott sorrendjét és megnevezését, de a forráshivatkozások és a részletező forrásleírások technikája különböző.

A példák bemutatják a Jegyzetek szakasz opcionális helyettesítését is a Megjegyzések és a Forráshivatkozások szakasszal.

Példákat hoznak a hosszabb felsorolások ugyancsak szabadon választható továbbtagolására és rendezésére is.

• Lorem ipsum (1.)

Formai segítség a szócikkek forrásolásához egy értelmetlen példaszöveggel. A < ref > technikával készült megjegyzések és rövid hivatkozások a „Jegyzetek” szakaszban jelennek meg és az opcit sablont használják. A rövid „Forrásjegyzék” és „További információk” szakasz nem kiván további tagolást vagy rendezést. A cikk alatt megtalálható a felhasznált sablonok felsorolása.

• Lorem ipsum (2.)

Mint az első Lorem ipsum, de egy másik referencia-technikával, a jegyzet és refhely sablonokkal, amik a megjegyzéseket és rövid hivatkozásokat kattintás nélkül is láthatóvá teszik. A Kapcsolódó szócikkek szakasza nagyszámú társprojektre is hivatkozik.

• Kolozsvár várfalai és bástyái

A jegyzetek és rövid hivatkozások < ref >-fel készültek és a közös „Jegyzetek” szakaszban jelennek meg. A forrásjegyzékben a részletes forrásleírások előtt sablon nélkül készült azonosítók segítik a rövid hivatkozások feloldását. Egy online adatbázis is szerepel a források között. A „Kapcsolódó szócikkek” szakaszban csak a Commonsra, a különböző portálokra és a kategóriákra való hivatkozások szerepelnek, de nincsenek benne listaként felsorolt szócikkek is.

• Edinburgh

A „Megjegyzések” és „Hivatkozások” szakasz elkülönül egymástól, nincs közös „Jegyzetek” szakasz.

• Gyulai Pál (történetíró)

A megjegyzések és a rövid hivatkozások a közös „Jegyzetek” szakaszban vannak. A sablon:refhely, a sablon:hely és a sablon:citlib alkalmazásával készült.

• Sir Gawain és a Zöld Lovag

A terjedelmes „Forrásjegyzék”-et a szerző tovább tagolta.

• Vörös Erőd (Delhi)

A „Jegyzetek” szakasz vegyesen tartalmazza a megjegyzéseket és a rövid hivatkozásokat, de ezek a szövegben kattintás nélkül is láthatóak.

A „Kapcsolódó szócikkek” szakasza felsorolás, navbox, portálok és kategóriák segítségével hívja fel a figyelmet a kapcsolódó cikkekre.

• The Game (album)

A hivatkozások technikája: h és href sablonok.

A „Kapcsolódó szócikkek” szakasza felsorolást nem tartalmaz, hanem navbox, portálok és kategóriák segítségével hívja fel a figyelmet a kapcsolódó cikkekre.

• Szívritmus-szabályozó

A cikk egyes kijelentéseihez három forráshivatkozás is szükséges, ilyenkor az ezekre való rövid utalások egy közös lábjegyzetben vannak. A rendkívül hosszú forráslista betűrendbe van rendezve.

• Iosephus Flavius

A „Megjegyzések” és „Hivatkozások” szakasz elkülönül egymástól, nincs közös „Jegyzetek” szakasz.

• Poligráf

A keletkezőfélben levő cikkbe később bedolgozandó forrásokat a „További információk” szakasza tartalmazza.

Disclaimer

• Ha egy cikk nagyon nagy számú forrást sorol fel, akkor szükség lehet a „Forrásjegyzék” és a „További információk” nevű szakaszokon belül a sorok csoportosítására. Ez az ajánlás nem szabályozza a csoportosítás vagy a rendezés mikéntjét.
• Ez az ajánlás nem foglalkozik a megjegyzések és forráshivatkozások technikájával. ( <ref>, opcit-sablon, href-sablon, refhely és jegyzet-sablon)
• Nem foglalkozik a forrásleírások technikájával sem. (gyalogosan, cite book-sablon, citlib-sablon)
• Egyelőre szeretnénk nyitva hagyni azt a kérdést is, hogy a majd ajánlásként elfogadott szócikk-szerkezetet milyen lépésekben vezessük be, és hogy mikor lehessen eltérni a mintától. Legyen ez egy másik vita tárgya, különítsük ezt el az ajánlás tartalmának kérdésétől, hiszen ez önmagában is nagy falat.

Melléklet (az új ajánlás)

(cikktörzs) ==Jegyzetek== A cikktörzsbe írt megjegyzések, magyarázatok és rövid utalások, például: (Káldi 1964), és ezek kombinációi kerülnek ide. A rövid utalásokhoz tartozó források részletező és teljes leírása a forrásjegyzékben található. + Egy-egy alapvetőnek nem tekinthető forrásra való egyszeri hivatkozás esetén a rövid utalás helyett közvetlenül a részletező forrásleírás is használható hivatkozásként, és ilyenkor ez a forrás nem szerepel a forráslista-szakaszban. (Technikai okból a megjegyzések és hivatkozások sorrendjét a cikktörzsbeli előfordulás sorrendje határozza meg.) Opcionálisan az egyetlen Jegyzetek szakasz helyett ez a felbontás is választható: ==Megjegyzések== ==Hivatkozások== ==Forrásjegyzék== A cikk főbb forrásainak, valamint azoknak a forrásoknak részletező leírása, amire a cikktörzsben csak rövid forráshivatkozások utalnak. Szerepelhetnek továbbá olyan források is, amikre nincs célzott hivatkozás – ilyenkor a szerzők azt akarják kifejezni, hogy annak ismeretében, azt tekintetbe véve alakították ki a cikket. A felsorolt anyagok nem csak nyomtatott könyvben vagy szakfolyóiratban lehetnek, hanem a weben, CD-n stb, és nem csak a szöveges, de például a képi vagy a hanganyagok is ebbe a szakaszba tartoznak, ha ezeket a cikkírók figyelembe vették a cikk megírásakor. (A rövid utalások alapján való keresést a cikkírók belátása szerinti rendezés és csoportosítás segítheti. Ehhez különböző minták követhetőek, például az alfabetikusan a szerző szerinti rendezés vagy a szakirodalom elkülönítése az egyéb anyagoktól.) ==További információk== A cikkben fel nem használt, de azt szervesen és lényegesen kiegészítő, a további tájékozódáshoz, kutatáshoz, esetleg a cikk továbbépítéshez ajánlott anyagok függetlenül attól, hogy könyvben, weben, CD-n vagy hol találhatóak, és hogy szövegesek, képiek, hanganyagok stb. (A szakaszon belüli csoportosítás és sorrend a cikkírók belátásán múlik, és ehhez különböző minták követhetőek, mint a fontossági sorrend szerinti felsorolás vagy a szakirodalom elkülönítése a más jellegű anyagoktól, média szerinti csoportosítás stb.) ==Kapcsolódó szócikkek== Szorosan kapcsolódó fontos szócikkek lista formájában, tehát ami eddig a Lásd még szakaszban volt. + Kapcsolódó szócikkek és más anyagok a társprojektekben (commons, wikiszótár, wikiforrás stb) sablon segítségével + Esetleges további sablonok, mint például egy csonksablon. + Kapcsolódó szócikkek portálajánlások, navboxok, kategóriák és interwikik segítségével.

A szavazás módja

Mivel technikai útmutatót és nem irányelvet érint a kérdés, a szavazás az általános szavazási szabályok szerint folyik, a részvétel feltétele 1 hónap regisztráció, és legalább 50 „komoly” szerkesztés szócikknévtérben a szavazás kezdete előtt.

Igen. (A „Wikipédia:Szócikkek felépítése” technikai útmutatóban ajánlott szócikkfelépítést változtassuk meg az fenti mellékletben leírt tagolás szerint az ott leírt tartalmakkal és sorrendben.) Az „igen” szavazat változatai: Igen. (a melléklet szakaszneveivel); Igen, de a „Forrásjegyzék” szakasznév helyett „Források” legyen. Igen, de a „…” szakasznév helyett legyen „…”. Nem. (A „Wikipédia:Szócikkek felépítése” technikai útmutatónak a mellékletben javasolt megváltoztatását nem kívánom.)

Jó lenne, ha a szavazók továbbra is figyelemmel kísérnék az új javaslatokat, és ha egy ragyogó szakasznév később bukkana föl, akkor nem restellnék szavazatukat módosítani.  Karmela posta 2011. július 5., 18:02 (CEST)

Szavazás

Igen

1. Igen. (olyan mindegy, hogy Források vagy Forrásjegyzék...)  … szalax ^vita 2011. július 5., 18:22 (CEST)
2. Igen, de a „Forrásjegyzék” szakasznév helyett legyen „Források”. --  Karmela posta 2011. július 13., 18:45 (CEST) (módosítva)
3. Igen, és módosítom: a Forrásjegyzék legyen simán Források.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. július 14., 21:45 (CEST)
4. Igen, és módosítom: a Forrásjegyzék helyett legyen Források. --Hkoala 2011. július 15., 11:18 (CEST)
5. Igen és módosítom: legyen a „Forrásjegyzék” „Források”.– CFC ^vita 2011. július 5., 19:46 (CEST)
6. igen, források Szajci ^pošta 2011. július 5., 20:00 (CEST)
7. Igen (a szakasznevek is tetszenek) Viktor ^vita 2011. július 6., 09:28 (CEST)
8. Igen + Forrásjegyzék helyett legyen Források. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. július 6., 22:41 (CEST)
9. Igen + Forrásjegyzék helyett legyen Források. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. július 16., 10:36 (CEST)
10. Igen. DE a Hivatkozások legyen Forráshivatkozások VAGY a Forrásjegyzék legyen Források.<kontos/> 2011. július 7., 00:51 (CEST)
11. Igen. Forrásjegyzék helyett Források. --Pagony^foxhole 2011. július 7., 01:09 (CEST)
12. Igen. Forrásjegyzék helyett Források (a forrásjegyzék neke suta). Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. július 7., 17:30 (CEST)
13. Igen, de a Forrásjegyzék legyen csak Forrás (a Megjegyzések és Hivatkozások ui. a Jegyzetek kategóriáját jelenti; a Forrásjegyzék kicsit zavaró lenne)--Petej ^vita 2011. július 9., 22:46 (CEST)
14. Igen, de Forrásjegyzék helyett Források legyen. – Viloris ^Üzenj! 2011. július 9., 22:48 (CEST)
15. Igen -- Forrásjegyzék helyett források Ogodej ^vitalap 2011. július 10., 20:56 (CEST)
16. Igen, de Forrásjegyzék helyett Források legyen. – Csurla ^vita 2011. július 13., 19:28 (CEST)
17. Igen, de a forrásjegyzék legyen csak simán Források. – Laci.d ^vita 2011. július 13., 19:35 (CEST)
18. Igen, de Forrásjegyzék helyett Források legyen. – CsGábor^{megbeszélés} 2011. július 13., 19:45 (CEST)
19. Igen, de Forrásjegyzék helyett Források legyen. – Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. július 18., 20:29 (CEST)
20. Igen, de Forrásjegyzék helyett Források legyen. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. július 19., 12:08 (CEST)
21. Igen, de Forrásjegyzék helyett Források legyen szerintem is. – Regasterios ^vita 2011. július 19., 14:29 (CEST)

Nem

Megjegyzések, vita

Sporttal kapcsolatos cikkek

Csak, és kizárólag csak azért, mert a sport iszonyat kevés írott forrással rendelkezik. Próbálj egy örmény focicsapatról infót gyűjteni a fentebbi rendszerhez igazodva. Képtelenség, pedig nem ma kezdtem… Minden más viszonylatban viszont tökéletes, és nagyon tetszik. Sajnos Shakespeare és az Ulisz között óriási nevezetességi lyuk tátong. – 2011. július 5., 19:49 (CEST) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője CFC (vitalap | szerkesztései)

Ezt nem értem - szerintem a sporttal kapcsolatos cikkeknél is működik. Ha az Uliszt a "külső hivatkozások"-nál látható anyagokból írtad, akkor a javaslat szerint annyi lenne a teendő, hogy azt átkereszteled "Forrásjegyzék"-re. Amit nem használtál közülük, az egy "További információk" címet kapna. Szerintem ilyen hosszúságú és típusú cikkekhez nem muszáj lábjegyzetet írni. --Hkoala 2011. július 5., 19:59 (CEST)

Természetesen, szerencsére csak oroszul kell egy-két szót tudni az örmény lapokhoz. :-D

Viszont ebben az esetben én nem értem, vagy félrevezettem magam a példák alapján. Webes forrást ha nem muszáj, akkor én nem írnék oda, hogy forrás, mivel évente változó URL-ek és tartalmak mellett igen nehéz ezt rendszerezve karban tartani. – CFC ^vita 2011. július 5., 20:03 (CEST)

Természetesen ha valamit nem írsz, pl. megjegyzéseket, vagy nincs egy árva kapcsolódó szócikk sem, akkor az értelemszerűen kimaradhat, de itt teljes körűen ki kell kitérni minden lehetséges feltüntetnivalóra. Ha változékony a weboldal akkor is célszerű betenni a hivatkozások közé, ha tényeket, adatokat támasztasz alá vele, mivel a hivatkozásnál úgyis ott lesz, hogy mikori hozzáférés. Ha meg meghal a link, az eredeti címen a webarchivumban utána lehet keresni és frissíteni. Bizony a szócikkek utólagos karbantartása nem kis feladat a szerzőjének, de talán az a jobbik eset, ha van miből kiindulni az utánad jövőnek, mintha kihagysz forrásokat.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. július 5., 21:10 (CEST)

Ilyesmire gondoltatok? Szándékosan nullainfós labdarúgót választottam, akiről egy teljes mondat nincs a weben, és ami van, az is hibás. – CFC ^vita 2011. július 5., 21:47 (CEST)

Én igen. --Hkoala 2011. július 5., 22:00 (CEST)

Igen, tkp erről van szó.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. július 5., 22:07 (CEST)

Na, csak megérte állást foglalnom, mert nem teljesen értettem. Ezen az úton bár nagyon melós, de kivitelezhető az egységes felépítés szerinti szakaszolás. Erre viszont – elnézve az egyszavas, forrásolatlan, enwiki-másolmány szócikk-kezdeményeket – ezerből ha egy szerkesztés lesz alkalmas. Ez nagyon elgondolkodtató arány. – CFC ^vita 2011. július 5., 22:08 (CEST)

Forráshivatkozások vs Hivatkozások

Ti, akik részt vettetek az előkészítésben segítsétek ki a memóriámat, hogy amikor valaki az opcióval él, és a Jegyzetek szakasz helyett két szakaszban jeleníti meg a megjegyzéseket és a forráshivatkozásokat, akkor miért is Megjegyzések + Forráshivatkozások, nem pedig Megjegyzések+ Hivatkozások lennéek a szakasznevek?  Karmela posta 2011. július 6., 22:40 (CEST)

Az én véleményem az, és ha jól emlékszem, akkor le is írtam, hogy a teljes forrásleírások listája azért legyen Forrásjegyzék, ne pedig Források, mert így a cím jobban utalna a Forráshivatkozások-tól való különbségre. Amennyiben viszont a forráshivatkozások címe Hivatkozások, kézenfekvőbb, ha a források címe egyszerűen Források. Tehát nekem a Forráshivatkozások/Forrásjegyzék (én úgy vettem, hogy végülis e mellett maradtunk) és a Hivatkozások/Források kombináció is bejön, vegyítve nem igazán. <kontos/> 2011. július 7., 01:00 (CEST)

Köszönöm, rendben.  Karmela posta 2011. július 7., 08:37 (CEST)

Re Kontos: akkor úgy gondolod, hogy Hivatkozások–Források, vagy Forráshivatkozások–Forrásjegyzék?--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. július 7., 09:19 (CEST)

Igen, bővebben lásd feljebb. <kontos/> 2011. július 7., 18:05 (CEST)

Re Kontos: A szavazás végén úgyis kiderül, hogy milyen javaslatok merültek fel másnál is a módosításra. Amennyiben rajtad kívül még sokan javasolnak más szakaszcímet, az egy következő szavazás alapját képezheti, csak erre vonatkozóan. Jelenleg ez a javaslati szöveg került előzetesen jóváhagyásra, talán szerencsésebb lett volna még akkor felvetned, de még mindig alakulhat úgy, hogy az általad javasolt páros lesz a befutó. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. július 7., 18:38 (CEST)

---

A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!