Wikipédia:Szavazás/Javaslatok/A szócikkek egységes felépítése (2011)

Szavazásra jóváhagyva, lásd: Wikipédia:Szavazás/A szócikkek egységes felépítése (2011) Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd!
A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!


A szócikkek egységes felépítése (2011)Szerkesztés

Nagyszámú szerkesztő bevonásával és hosszú megbeszélések kompromisszumaként kidolgoztunk egy új ajánlást a cikktörzset követő rész tagolására, és most ehhez az ajánláshoz kérjük a szerkesztőség formális jóváhagyását.

WikiThanks.png Karmela posta 2011. július 2., 09:06 (CEST) 2011. július 1., 07:28 (CEST)

Az új ajánlás szükségességeSzerkesztés

A Wikipédia cikkeit belső linkek kapcsolják össze, így az olvasó már egyetlen fogalom tanulmányozása során is több cikkel kerülhet kapcsolatba, ezek formai-szerkezeti eltérései zavaróak. Márpedig a kavarodás még az egyes témákon belül is fennáll; a könyvösszeállító vetélkedő feltűnővé tette az egyazon könyvhöz tartozó cikkek eltérő szerkezetét a cikktörzset, azaz a cikk tulajdonképpeni szövegét követő részben.

Az egységesség biztosítására szánt eddigi ajánlás, a Wikipédia:Szócikkek felépítése, sajnos nem állta meg a gyakorlat próbáját. A használat során ugyanis kiderült, hogy a szerkezet logikája nem nyilvánvaló és a szakasznevek nem elég kifejezőek. A kiutat kereső szerkesztők egyrészt egy sor eltérő szakasznevet vezettek be ugyanarra a tartalomra, másrészt egy és ugyanazzal a szakasznévvel a különböző cikkekben különböző tartalmakat illettek. Kinek-kinek megvan a maga szokása még a szakaszok sorrendjére is.

A javaslat kialakításának történeteSzerkesztés

A belinkelt lapon olvasható az előkészítésben több-kevesebb részt vállalt szerkesztők felsorolása csupán a legutóbbi másfél évre szorítkozva, és azok is, akik nevüket adták a most szavazásra kerülő javaslathoz.

Az alábbi lapokon olvasható ennek a több éve folyó rágódásnak a legutóbbi másfél évre eső része:

Az alapelvekben sikerült meglehetősen egységes álláspontot kialakítani, a szakaszok tartalma és sorrendje is egész jól kikristályosodott, a szakaszmegnevezéseken viszont az utolsó percig rágódtunk.

Elvek, indokok és a szerkezetSzerkesztés

A szakaszok sorrendjét úgy igyekeztünk megválasztani, hogy a szorosan összetartozó dolgok térben is közel kerüljenek egymáshoz.

A lábjegyzetbe küldött szöveges megjegyzések a cikkszöveg részének tekinthetőek, ezért az ezeket tartalmazó szakasz közvetlenül a cikktörzs után való.

A szöveges megjegyzések szervesen összekapcsolódhatnak egy forrásra vonatkozó rövid utalással, például „Vázsonyi 1921: ez a jelenség első szakirodalmi tárgyalása”, ezért a lábjegyzetbe küldött rövid utalások és szöveges megjegyzések alapvetően egy közös szakaszba illenek. Technikailag is könnyebb, ha nem kell kétfajta lábjegyzetet kezelni.

Másrészt viszont vannak olyan cikkek is, ahol a szöveges megjegyzések viszonylag önállóak, kisebb-nagyobb idézeteket tartalmaznak, vagy esetleg röviden megelőlegeznek egy később önálló cikké fejleszthető témát. A cikkírók ilyenkor esetleg kívánatosnak tartják, hogy szöveges megjegyzéseiket elkülönítsék a forráshelyekre való utalásoktól, vállalva ennek technikai nehézségeit is.

Ezért ajánlásunkban választható marad az az alternatíva is, hogy a megjegyzések és a lábjegyzetbe küldött forráshivatkozások két egymást követő szakaszba különüljenek el.

A következő szakasz, a forrásjegyzék egy-egy sora a cikk írásakor figyelembe vett valamelyik anyagot teljes bibliográfiai részletességgel írja le, például:

  • Valachi Anna: Csigavonalban a Parnasszusra: Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa. Budapest: Argumentum. 2009. ISBN 978-963-446-546-1

A lábjegyzetbe küldött rövid azonosítások, például "Valachi 2009. 23. old.", ezekre a részletezett leírásokra vonatkoznak és egymáshoz rendelésüket a részletező leírás elé írt rövid azonosító segítheti, például így:

  • Valachi 2009: Valachi Anna: Csigavonalban a Parnasszusra: Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa. Budapest: Argumentum. 2009. ISBN 978-963-446-546-1

Nem szükséges azonban egy ilyen kétlépcsős hivatkozás egy olyan forrás esetén, amire a szöveg csupán egyszer, egyetlen kijelentés kapcsán hivatkozik; a lábjegyzetbe küldött hivatkozás ilyenkor egy rövid utalás helyett egy teljes részletező leírás is lehet. Ez is opcionális.

A cikk alapvető forrásait, a több helyen felhasznált forrásokat azonban magának a forrásjegyzéknek kell felsorolnia, valamint azokat is, amiket a cikkírók úgy dolgoztak bele a cikkbe, hogy az egyenként aligha hivatkozható, mert például a gondolati felépítést határozza meg.

Ebbe a forrásjegyzékbe való minden olyan anyag, amit a cikkírók a szöveg kialakításakor figyelembe vettek, függetlenül attól, hogy az anyagok a weben elérhetőek-e vagy sem, illetve hogy egy írásos anyagról vagy valamilyen médiáról van-e szó.

Terjedelmes forráslista esetén a szakaszt nem csak rendezni, de tovább tagolni is érdemes a cikk sajátosságait figyelembe véve. Nem tagolási szempont azonban, hogy egy-egy anyag a weben keresztül elérhető-e vagy sem, hiszen egyre kevésbé mond valamit a forrás minőségéről, hogy elérhető-e a weben, vagy pedig papíralapú: szaporodnak a weben is olvasható könyvek, cikkek és kutatási eredmények, intézeti és egyetemi adatbázisok válnak közvetlenül elérhetővé; mindannyi kellően megbízható, szerkesztett és jól strukturált anyag, ismert szerzőktől; másrészt papíron is olvasható bulvár hablaty.

Ráadásul a weben való elérhetőséget a kék link azonnal mutatja, felesleges ezt csoportosítási szempontnak is kiválasztani.

A felhasznált források szakaszát a továbi ajánlott anyagok, információforrások felsorolása követi.

Ide tartoznak azok a helyek, amik noha szervesen hozzátartoznak az adott témához és megemlítésüket az olvasó joggal elvárja egy online enciklopédiában, mégsem feltétlenül szolgáltak a cikk forrásaként. Egy példa erre egy településről szóló cikkben a polgármesteri hivatal honlapja.

Egy zenemű CD-jének meghallgatása vagy egy festményről készült fotó megtekintése sajátos információkat közvetít a téma iránt érdeklődőknek, a rájuk való utalás is ebbe a szakaszba illik.

A Wikipédia-cikkek rikán tekinthetők késznek. Márpedig egy félkész állapotú cikkben érdemes felsorolni azokat az anyagokat is, amiknek beledolgozása a cikkbe ajánlatos lenne ugyan, de a cikkírók egyelőre még nem kerítettek sort rá. Ezek az ajánlások is segíthetik az olvasót a tájékozódásban.

Ugyancsak az olvasó további önálló kutatását szolgálják az olyan anyagok, amik szorosan a témához kapcsolódnak ugyan, de olyan mélyre merítenek vagy olyan terjedelmesek, hogy az már szétfeszítené egy Wikipédia-cikk kereteit.

Az eddig Lásd még névvel ellátott szakaszban, akárcsak a navigációs boxokban, a portálokon és a kategóriákban a cikkhez kapcsolódó szócikkeket ajánlunk, tehát ezek a tartalmak közös szakaszba illenek.

Kiemelt hely illeti meg ezeket az ajánlásokat, hiszen mintegy reklámot csinálnak a többi cikknek, magának a Wikipédiának. Az olvasók szemmozgásának megfigyelése azt mutatja, hogy a szócikk eleje és a közvetlen azt követő néhány sor a leolvasottabb, de rögtön azután a szócikk vége következik az olvasottságban. Ezért a kapcsolódó cikkek szakasza a cikk végére került.

Példák az ajánlás alapján felépített cikkekreSzerkesztés

Valamennyi példa követi az ajánlás tagolását, a szakaszok ajánlott sorrendjét és megnevezését, de a forráshivatkozások és a részletező forrásleírások technikája különböző.

A példák bemutatják a Jegyzetek szakasz opcionális helyettesítését is a Megjegyzések és a Forráshivatkozások szakasszal.

Példákat hoznak a hosszabb felsorolások ugyancsak szabadon választható továbbtagolására és rendezésére is.

Formai segítség a szócikkek forrásolásához egy értelmetlen példaszöveggel. A < ref > technikával készült megjegyzések és rövid hivatkozások a „Jegyzetek” szakaszban jelennek meg és az opcit sablont használják. A rövid „Forrásjegyzék” és „További információk” szakasz nem kiván további tagolást vagy rendezést. A cikk alatt megtalálható a felhasznált sablonok felsorolása.
Mint az első Lorem ipsum, de egy másik referencia-technikával, a jegyzet és refhely sablonokkal, amik a megjegyzéseket és rövid hivatkozásokat kattintás nélkül is láthatóvá teszik. A Kapcsolódó szócikkek szakasza nagyszámú társprojektre is hivatkozik.
A jegyzetek és rövid hivatkozások < ref >-fel készültek és a közös „Jegyzetek” szakaszban jelennek meg. A forrásjegyzékben a részletes forrásleírások előtt sablon nélkül készült azonosítók segítik a rövid hivatkozások feloldását. Egy online adatbázis is szerepel a források között. A „Kapcsolódó szócikkek” szakaszban csak a Commonsra, a különböző portálokra és a kategóriákra való hivatkozások szerepelnek, de nincsenek benne listaként felsorolt szócikkek is.
A „Megjegyzések” és „Hivatkozások” szakasz elkülönül egymástól, nincs közös „Jegyzetek” szakasz.
A megjegyzések és a rövid hivatkozások a közös „Jegyzetek” szakaszban vannak. A sablon:refhely, a sablon:hely és a sablon:citlib alkalmazásával készült.
A terjedelmes „Forrásjegyzék”-et a szerző tovább tagolta.
A „Jegyzetek” szakasz vegyesen tartalmazza a megjegyzéseket és a rövid hivatkozásokat, de ezek a szövegben kattintás nélkül is láthatóak.
A „Kapcsolódó szócikkek” szakasza felsorolás, navbox, portálok és kategóriák segítségével hívja fel a figyelmet a kapcsolódó cikkekre.
A hivatkozások technikája: h és href sablonok.
A „Kapcsolódó szócikkek” szakasza felsorolást nem tartalmaz, hanem navbox, portálok és kategóriák segítségével hívja fel a figyelmet a kapcsolódó cikkekre.
A cikk egyes kijelentéseihez három forráshivatkozás is szükséges, ilyenkor az ezekre való rövid utalások egy közös lábjegyzetben vannak. A rendkívül hosszú forráslista betűrendbe van rendezve.
A „Megjegyzések” és „Hivatkozások” szakasz elkülönül egymástól, nincs közös „Jegyzetek” szakasz.
A keletkezőfélben levő cikkbe később bedolgozandó forrásokat a „További információk” szakasza tartalmazza.

DisclaimerSzerkesztés

  • Ha egy cikk nagyon nagy számú forrást sorol fel, akkor szükség lehet a „Forrásjegyzék” és a „További információk” nevű szakaszokon belül a sorok csoportosítására. Ez az ajánlás nem szabályozza a csoportosítás vagy a rendezés mikéntjét.
  • Ez az ajánlás nem foglalkozik a megjegyzések és forráshivatkozások technikájával. ( <ref>, opcit-sablon, href-sablon, refhely és jegyzet-sablon)
  • Nem foglalkozik a forrásleírások technikájával sem. ( gyalogosan, cite book-sablon, citlib-sablon)
  • Egyelőre szeretnénk nyitva hagyni azt a kérdést is, hogy a majd ajánlásként elfogadott szócikk-szerkezetet milyen lépésekben vezessük be, és hogy mikor lehessen eltérni a mintától. Legyen ez egy másik vita tárgya, különítsük ezt el az ajánlás tartalmának kérdésétől, hiszen ez önmagában is nagy falat.

A szavazás javasolt szövegeSzerkesztés

Még ne szavazz, a szöveg még nincs jóváhagyva!
Idekattintva fejezd ki véleményed:
Még ne szavazz, a szöveg még nincs jóváhagyva!
  • Igen. (A „Wikipédia:Szócikkek felépítése” technikai útmutatóban ajánlott szócikkfelépítést változtassuk meg az alábbi mellékletben leírt tagolás szerint az ott leírt tartalmakkal és sorrendben.)
Az „igen” szavazat változatai:
  • Igen. (a melléklet szakaszneveivel);
  • Igen, és a „…” szakasznév helyett használjuk azt, hogy „…”.
  • Melléklet:
(cikktörzs)
==Jegyzetek==
A cikktörzsbe írt megjegyzések, magyarázatok és rövid utalások, például: (Káldi 1964), és ezek kombinációi kerülnek ide. A rövid utalásokhoz tartozó források részletező és teljes leírása a forrásjegyzékben található.
+
Egy-egy alapvetőnek nem tekinthető forrásra való egyszeri hivatkozás esetén a rövid utalás helyett közvetlenül a részletező forrásleírás is használható hivatkozásként, és ilyenkor ez a forrás nem szerepel a forráslista-szakaszban.
(Technikai okból a megjegyzések és hivatkozások sorrendjét a cikktörzsbeli előfordulás sorrendje határozza meg.)
Opcionálisan az egyetlen Jegyzetek szakasz helyett ez a felbontás is választható:
==Megjegyzések==
==Hivatkozások==
==Forrásjegyzék==
A cikk főbb forrásainak, valamint azoknak a forrásoknak részletező leírása, amire a cikktörzsben csak rövid forráshivatkozások utalnak.
Szerepelhetnek továbbá olyan források is, amikre nincs célzott hivatkozás – ilyenkor a szerzők azt akarják kifejezni, hogy annak ismeretében, azt tekintetbe véve alakították ki a cikket.
A felsorolt anyagok nem csak nyomtatott könyvben vagy szakfolyóiratban lehetnek, hanem a weben, CD-n stb, és nem csak a szöveges, de például a képi vagy a hanganyagok is ebbe a szakaszba tartoznak, ha ezeket a cikkírók figyelembe vették a cikk megírásakor.
(A rövid utalások alapján való keresést a cikkírók belátása szerinti rendezés és csoportosítás segítheti. Ehhez különböző minták követhetőek, például az alfabetikusan a szerző szerinti rendezés vagy a szakirodalom elkülönítése az egyéb anyagoktól.)
==További információk==
A cikkben fel nem használt, de azt szervesen és lényegesen kiegészítő, a további tájékozódáshoz, kutatáshoz, esetleg a cikk továbbépítéshez ajánlott anyagok függetlenül attól, hogy könyvben, weben, CD-n vagy hol találhatóak, és hogy szövegesek, képiek, hanganyagok stb.
(A szakaszon belüli csoportosítás és sorrend a cikkírók belátásán múlik, és ehhez különböző minták követhetőek, mint a fontossági sorrend szerinti felsorolás vagy a szakirodalom elkülönítése a más jellegű anyagoktól, média szerinti csoportosítás stb.)
==Kapcsolódó szócikkek==
Szorosan kapcsolódó fontos szócikkek lista formájában, tehát ami eddig a Lásd még szakaszban volt.
+
Kapcsolódó szócikkek és más anyagok a társprojektekben (commons, wikiszótár, wikiforrás stb) sablon segítségével
+
Esetleges további sablonok, mint például egy csonksablon.
+
Kapcsolódó szócikkek portálajánlások, navboxok, kategóriák és interwikik segítségével.
Még ne szavazz, a szöveg még nincs jóváhagyva!
Idekattintva fejezd ki véleményed:
Még ne szavazz, a szöveg még nincs jóváhagyva!

Jóváhagyom, hogy ez a szöveg szavazásra kerüljönSzerkesztés

A tulajdonképpeni szavazást akkor lehet elindítani, ha a megfogalmazás utolsó változatát legalább 4 szerkesztő jóváhagyta, beleértve a kiírót is.
Ha ellenzed a szavazásra bocsátást, vagy ha a megfogalmazás ellen kifogásod van, akkor azt ne ide írd, hanem a Megjegyzések a kiírás megszövegezéséről című részbe!
  • Symbol keep vote.svg jóváhagyom: szavazásra vihető --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2011. július 5., 07:45 (CEST)
  • Symbol keep vote.svg jóváhagyom: szavazásra vihető  … szalax vita 2011. július 5., 09:45 (CEST)
  • Symbol keep vote.svg jóváhagyom: szavazásra vihetőCsGábormegbeszélés 2011. július 5., 10:16 (CEST)

Megjegyzések a kiírás megszövegezésérőlSzerkesztés

Tgr megjegyzéseiSzerkesztés

Az A2 hogy lesz kezelhető? Többségi szavazást kiírni potenciálisan végtelen sok, és menetközben változó számú opcióról roppant rossz ötlet. --Tgrvita 2011. július 2., 13:36 (CEST)

Ez szerintem sem jó így. Javaslom, hogy bontsuk két részre a szavazást:

Első kérdés: Elfogadjuk-e a szócikkek felépítésére tett javaslatot a szakaszok sorrendjét és tartalmát illetően? (persze nem ilyen vázlatos megfogalmazásban)

  • Ellene/Mellette típusú szavazás.

Második kérdés: Az első kérdésben megfogalmazottak elfogadása esetén:

  • A: A mellékletben feltüntetett szakaszcímeket fogadjuk el.
  • B: A szakaszcímek eldöntésére új szavazást kell kiírni. A választási lehetőségek a szavazási javaslat vitája során határozandók meg.

<kontos/> 2011. július 2., 15:36 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

Tgr, a kérdésed nyomán kiszedtem a számozást az „A” változatai mellől.
Az alapdöntés magát a felépítést illeti, tehát hogy a szakasznevektől eltekintve a struktúrát jónak, bevezetendőnek tartja-e szerkesztőség. Én a struktúrát jól kiforrottnak érzem, és ezért remélem, hogy általános egyetértésre jutunk, tehát az „A” nyer a „B” ellen.
A szerkezethez képest egy melléktéma ugyan a szakaszok megnevezésének kérdése, de sok múlik azon is hogy ezek találóak, meggyőzőek, igazán beszédesek legyenek. El tudom képzelni, hogy először a szavazás során jelentkezik majd valaki egy fergetegesen jó ötlettel, hiszen ez volt az a pont, amin az utolsó pillanatig rágódtunk és ami a legtöbb változásnak volt kitéve az előkészítés során is.
Remélem, hogy mindenki tovább követi a szavazást a voksa leadása után is, és ha esetleg úgy adódik, hogy később bukkan fel az igazán jó új megnevezés, akkor módosítja a szavazatát.
WikiThanks.png Karmela posta 2011. július 2., 15:40 (CEST)
Ez így olyan, mintha azt mondanád, hogy szavazzunk, milyen színe legyen a biciklitárolónak: A: piros, B: mandulazöld, C, D, E, ...: egyéb zöld árnyalat, úgymint:.... Ilyen felállás mellett nyilván a piros fog nyerni, mert a zöldre adott szavazatok szétforgácsolódnak. Ha tényleg akarsz vesződni a nevekkel, akkor arról legyen egy külön kétkörös szavazás, ahol az első körben bárki bármit javasolhat, és ha kap mondjuk 5 támogatást, akkor bekerül a második körbe, ami egy jóváhagyásos vagy Condorcet szavazás. --Tgrvita 2011. július 2., 21:43 (CEST)

Ezt most nem értem. Többféle A szavazat? Akkor már nem jobb az, amit én írtam? Elvileg ugyanaz, de mégiscsak egyértelműbb. Úgy értem ha két különböző szavazási lehetőség van, akkor jobb ha formálisan is kettéválasztjuk azokat. Nem? <kontos/> 2011. július 2., 18:22 (CEST)

Ezen már annyian ötleteltek, hogy véleményem szerint a szakaszcímek java elfogadható lesz a közösség számára. Amennyiben egy-két szakaszelnevezésre jelentékeny számú ajánlás érkezik a szavazás során, akkor csak arra a szakaszra a következő nekifutásban akár egy egyszerű, akár egy preferencián alapuló szavazást ki lehet írni. De még az is lehet, hogy az A/2 verzióban már a jelen szavazás alkalmával szignifikáns többséget kaphat egy alternatíva. Szerintem jó ez így. A eredmény ismeretében majd eldönthető a továbblépés mikéntje.--True-Symbol.gifIvanhoe sherwoodi erdő 2011. július 2., 18:44 (CEST)

Vadaro megjegyzéseiSzerkesztés

Forrásjegyzék

  1. Ez a javaslat nem a forrásolásról szól, hanem technikai útmutatónak készül és a szócikk felépítését, tagolását írja le. Ezért itt nem szabható meg, hogy "Egy-egy olyan forrás is feltüntethető ugyan, amire nincs célzott hivatkozás…" (egyébként: mi az, hogy "ugyan"?; miért ne lenne feltüntethető?; minden forrás feltüntehető és fel is kell tüntetni) és hogy "…törekedni kell arra, hogy a cikk egyes állításai forrásokhoz rendelhetőek legyenek." Ez az egész mondat idegen a cikk felépítésétől, – függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vele vagy sem. Törlését javaslom.
  2. "Mindenfajta a cikkben tekintetbe vett anyag a forrásjegyzékbe tartozik…" – Ez az állítás ellentmond az "Jegyezetek"-nél lévő mondatnak ("Egy-egy alapvetőnek nem tekinthető … forrás nem szerepel a forráslista-szakaszban."

További információk: " Az ajánlások lehetnek nem-enciklopédikus jellegűek is, mint például a polgármesteri hivatal honlapja vagy egy zenei felvétel."

  1. Ez a "nem-enciklopédikus jelleg" sok félreértésre adhat okot, pl. kifejezetten felszólító jellege van nyílt- vagy bújtatott reklámok, aktuálisok, blogok stb. linkelésére; nem hiszem, hogy ez a célunk.
  2. Polgármesteri hivatal honlapja – szerintem nem hogy nem-enciklopédikus, hanem gyakran megbízhatóbb sok más weblapnál, néha pedig az egyetlen info. Szerintem tehát nem További info-nak, hanem forrásnak is használható; de a lényeg megint csak az, hogy ez nem a szócikk felépítéséről szóló útmutatóba tartozik. A mondat törlését javaslom.

--Vadaro vita 2011. július 2., 20:32 (CEST)

Alighanem arra gondolt itt a megfogalmazó, hogy nem csak szöveges dokumentumok szerepelhetnek ott. --Tgrvita 2011. július 2., 21:32 (CEST)

Vadaro, a „mindenfajta” ugyan teljesen mást jelent, mint „az összes” de ha ez még neked is félreérthető volt, akkor ez a szöveg is átfogalmazásra szorul a többi említett, és többé kevésbé félreérthető hellyel egyetemben.
(Mindenfajta vs összes: Ha egy agility versenyen minden kutyafajta részt vehet, attól még nem ott indítják az összes kutyát, hanem lesz olyan is, amelyiket inkább az engedelmességi versenyre neveznek be, ahol viszont szintén minden kutyafajta indulhat.)
Ma már azonban nem fogalmazgatok, holnap is nap van.
WikiThanks.png Karmela posta 2011. július 2., 23:13 (CEST)
Karmela, ha ez másnak egyértelmű, csak nekem nem az, akkor nyugodtan hagyd figyelmen kívül ezt a megjegyzésemet, semmi baj. --Vadaro vita 2011. július 3., 00:16 (CEST)

misibacsi megjegyzéseiSzerkesztés

Az a benyomásom, hogy a fenti javaslat témája nem "A szócikkek egységes felépítése", hanem Jegyzetek és források egységes kinézete, mivel a szakasznevekről nem esik szó. Ezzel a sokkal fontosabb kérdéssel ki fog foglalkozni? misibacsi*üzenet 2011. július 3., 15:28 (CEST)

Ha elolvasod a javaslatot, illetve a linkelt előzményeket, akkor nyilvánvaló, hogy itt nemcsak a jegyzetek és források feltüntetésének mikéntjéről van szó, hanem gyakorlatilag a szövegtörzs utáni mindenféle egyéb szakasz elnevezéséről, tartalmáról és elhelyezéséről. Tehát a szakasznevek éppenhogy részét képezik a javaslatnak. --True-Symbol.gifIvanhoe sherwoodi erdő 2011. július 3., 17:53 (CEST)

Kérés a jóváhagyókhozSzerkesztés

Szajci, Hungarikusz Firkász és Ivanhoe! A megjegyzések nyomán kissé megváltozott a szavazás általatok jóváhagyott szövege. Kérlek jelezzétek a jóváhagyásotok dátumának frissítésével, hogy a jóváhagyásotok továbbra is érvényes! WikiThanks.png Karmela posta 2011. július 4., 23:35 (CEST)

Istvánka megjegyzéseSzerkesztés

Nekem továbbra is fenntartásom van a További információk szakasszal, mert nincs szabályozva, hogy a cikk írója csak általa ismert (látott, olvasott, stb.) forrásokat adjon meg. Példaként ott van a Iosephus Flavius szócikk kilométeres ajánlott irodalma, amelyről lerí, hogy ömlesztve, minden magyarítás nélkül valahonnan át lett másolva. Kérdem én ilyenkor mi a garancia a megbízhatóságra? --Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2011. július 5., 08:38 (CEST)

(A cikknek valószínűleg egy régebbi, átmeneti állapotára emlékszel, de ez itt most egy mellékkérdés. WikiThanks.png Karmela posta)

Ez a források minőségének kérdése és aligha illik egy a cikkek lábrészének tagolását tárgyaló útmutatóba – kivéve ha azt akarod mondani, hogy a cikkekben egyáltalán ne ajánljunk továbbvezető anyagokat és így egyáltalán ne legyen „További információk” szakasz. WikiThanks.png Karmela posta 2011. július 5., 08:57 (CEST)

A További információk szakasz jó, de válogassuk meg, hogy mi kerül oda, legyen egy kis kontroll különben ömlesztve minden bekerülhet, még olyan információ is, aminek semmi köze a cikk témájához ezzel potenciálisan végtelenné duzzasztva és használhatatlanná téve ezt a szakaszt. Például nem biztos, hogy a Kolozsvári milliomosok (Méhes Gy.) továbbvezető anyag lenne, a Kolozsvár szócikk bővítéséhez, csak azért mert címében szerepel a Kolozsvár szó. Ez máshol biztosan nem lesz szabályozva, ezért kéne itt és most. --Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2011. július 5., 09:07 (CEST)

Egy megfoghatóbb, ellenőrizhetőbb feltételt kéne kitalálni, mint azt, hogy a cikk írója csak általa ismert (látott, olvasott, stb.) forrásokat adjon meg. Lényegbevágóbb is, ha nem a szerkesztő, hanem a téma és az olvasó szempontjából fogjuk meg a kérdést.
A most terítéken lévő ajánlás is megkívánja már, hogy a cikket szervesen és lényegesen kiegészítő anyagokról legyen szó.
Hasznos lehet bevezetni azt a gyakorlatot, hogy a bibliográfiai adatokat az illető, felhasznált vagy ajánlott forrás tömör ismertetésével is kiegészítjük, továbbás röviden leírjuk azt is, hogy a cikk milyen irányú kiegészítését találja benne az olvasó. Ez közelebb vinne a te célodhoz is. Ha sikerülne ezt előbb egy szűkebb körben gyakorlattá tenni, akkor annak alapján már esetleg követelménnyé is lehet majd emelni.
WikiThanks.png Karmela posta 2011. július 5., 15:47 (CEST)


Istvánkával egyetértek a Iosephus Flaviussal kapcsolatban, ez az „ajánlott irodalom” lista a cikk vitalapján volt kigyűjtve, illetve Karmela egészítette ki nagy lendülettel a VIL-copy törlések után, mivelhogy ez a cikk törölve lett, esetleg ezekből lehetne dolgozni. Én meg, mivel teljesen mások voltak a forrásaim, beraktam ajánlottnak, mivel csakugyan Flaviusról szólnak. Nem kellett volna számolatlanul. Egyébként nem tartom olyan elvetemült ötletnek ajánlottnak betenni olyan könyveket, amiket nem olvastunk, feltéve, ha legalább átlapoztuk őket, beleolvasgattunk és megbizonyosodtunk arról, valóban a témát taglalja. Egészítse ki más ennek alapján. Találtam már érdekességet így is, na meg cikke válogatja. Flaviusnál az a gond, hogy az egyetlen autentikus forrás ő maga, önéletírása, illetve szerepe a zsidó háborúban merő apológia, vagy önfényezés. A kutatók találgatásokra vannak utalva, illetve a kort írják le inkább amelyben élt. De ritkítom a Flavius-cikk ajánlottait, jogos. Ogodej Mal 0.png vitalap 2011. július 10., 21:37 (CEST)

CsGábor panaszaSzerkesztés

Csalódott vagyok. Nagyon vártam ezt a szavazást, reméltem, hogy végre áttérünk kötelező jelleggel a kétszintű forrásjelzésre. Ezzel szemben a javaslatban éppen az áll, hogy ez továbbra se legyen kötelező. Így a javaslat már csak arról szól, hogy a Lásd még legyen inkább Kapcsolódó szócikkek, a Felhasznált források meg legyen inkább Forrásjegyzék, a Külső hivatkozások meg További információk, azonfelül továbbra is mindenki úgy forrásjegyzetel, ahogy akar. Kár érte. :-(

A Jegyzetek szakaszban a pluszjel alatti szövegrészt törölném a szavazás szövegéből. Ott veszik el a javaslat lényege: Lehet így is, meg lehet úgy is, meg lehet amúgy is, vagy ahogy akarod. Hol van itt az „egységes felépítés”? – CsGábormegbeszélés 2011. július 5., 09:10 (CEST)

Nagyon is értem a csalódásodat. Én is annak a híve vagyok, hogy ha a cikktörzsben valamelyik részt szerkesztésre megnyitjuk, akkor a szöveg a szerkesztési ablakban is jól olvasható legyen. Ez ugyanis sokban emelné annak esélyét, hogy alkalmi szerkesztők is javíthassanak a cikken. Ennek a javaslatnak az előkészítése során azonban kisebbségben maradtam azokkal szemben, akik egy-egy helyről pusztán egyetlen információt vesznek át, és ilyenkor nem akarnak a forráslistával bíbelődni. Kompromisszumot kellett kötni. Talán egy későbbi lépésben, annak talaján, amit ez az ajánlás hoz.

Már az is egy fontos előrelépés, amit ennek az ajánlásnak a megvalósítása jelent: fixálja az egyes szakaszok sorrendjét egy logikus rendben, felszámolja a „Külső hivatkozások” név alatt futó káoszt, beszédes neveket választ a szakaszoknak, összevonja a kapcsolódó szócikkeket hordozó részeket egyetlen név alatt, tisztázza, hogy melyek a források csoportosításának elsődleges szempontjai. Mindez nem kevés.

Nem hiszem, hogy a szerkesztők gyakran fogják magukra vállalni a megjegyzések és a forráshivatkozások elkülönítésével járó pluszmunkát, érzésem szerint szerint ez az opció nem fogja gyakran zavarni az egységességet.

WikiThanks.png Karmela posta 2011. július 5., 09:59 (CEST)

Igen, valóban fontos előrelépésről és jó kompromisszumról van szó, csak az ember telhetetlen. :-) Szeretném, ha a kétszintű forrásjelölés – szerző–évszám típusú lábjegyzeteléssel – általános gyakorlattá válna. – CsGábormegbeszélés 2011. július 5., 13:07 (CEST)


A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!