Főmenü megnyitása

ÜdvözletSzerkesztés

  Üdv a Magyar Wikipédiában! Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket. A szerkesztést a Homokozóban gyakorolhatod. Ha bármi kérdésed lenne, amire nem találsz választ a Segítség! lapokon, akkor a portán vagy a kocsmafalon érdeklődhetsz. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a felhasználói lapodon (pl. érdeklődési körödről, nyelvtudásodról) a személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ez az üdvözlet is példa rá. A vitalapokon így írhatod alá hozzászólásaidat: ~~~~. Sok sikert és jó szerkesztést!

-nagytibi üzen, ? 2005. október 25., 23:17 (CEST)

Interwiki workSzerkesztés

As I see, you have done good work with the interwiki links :) --Mihalyia 2005. december 21., 23:38 (CET)

Kolozsvári KálváriaSzerkesztés

Exista deja un articol sub numele de Kolozsmonostori apátság. Acesta ar putea sa fie un "redirect". Salut!--Hkoala 2006. május 7., 21:08 (CEST)

Multumesc pentru obervatie. Am cautat si alte surse (cartea "Az erdélyi katolicizmus századai", de Marton József si Jakabffy György, aparuta in 1999, la Cluj), si au confirmat cele scrise de catre tine. Imediat corectez articolul. Salut! --Hkoala 2006. május 8., 19:19 (CEST)

PloieştiSzerkesztés

OK, mindjárt fordítok valamit a román wikipédiából. OK, imediat traduc puţin din articolul român. --Hkoala 2006. augusztus 19., 20:13 (CEST)

Csak azt kell másképp írni, aminek van hagyományos magyar neve, Ploieşti-nek szerintem nincs. De ha mégis, akkor a többi felhasználó majd szól. După părerea mea, Ploieştiul nu are nume tradiţional în limba maghiară, de aceea trebuie scris conform limbii originale. Dacă totuşi are, ceilalţi utilizatori mă vor corecta. --Hkoala 2006. augusztus 19., 20:52 (CEST)

Nincs hozzá kép a commons-ban? Nu există imagine în Commons? --Hkoala 2006. augusztus 19., 20:54 (CEST)

Szőcs GézaSzerkesztés

Köszönöm, de ma már nem kezdek neki, mert késő van. Mulţumesc, dar astăzi nu mai încep să traduc, e târziu. --Hkoala 2006. augusztus 19., 21:22 (CEST)

Most már készen van + betettem a hivatkozást a román wikibe is. --Hkoala 2006. augusztus 26., 15:37 (CEST)

OrtodoxSzerkesztés

Szia, készen van, amit kértél + még egy mondat a népszámlálásról. Az egész cikket nem kezdem el fordítani, mert nagyon hosszú. --Hkoala   vita 2007. március 3., 21:39 (CET)

BRUSzerkesztés

Beírtam a Román Görög Katolikus Egyházhoz, amit kértél, de nem ártana forrás (=sursă) hozzá. Üdvözlettel--Hkoala   vita 2007. március 5., 10:26 (CET)


Oláh MiklósSzerkesztés

Megnéztem a latint, lefordítottam a románt (egy kicsit kibővítettem is): lásd itt. Latin szövegekhez hozzászólni nem nagyon tudok (csak olvasom a latint), főleg a nyelvtan miatt, de ajánlom neked Bennó -t.--Immanuel 2007. március 22., 13:44 (CET)

JimboliaSzerkesztés

Köszönöm az ötletet! --Hkoala   vita 2007. június 24., 09:10 (CEST)

Kész van. --Hkoala   vita 2007. június 24., 10:02 (CEST)

BalazsfalvaSzerkesztés

Szia, most nem vagyok otthon, keves az internet-idom es nincs ekezetes betum, de nem felejtem el. Salut, acum nu sunt acasa si nu prea am acces la internet, nici litere speciale maghiare, dar nu am sa uit. --Hkoala   vita 2007. július 10., 15:03 (CEST)

Készen van - este rezolvat! --Hkoala   vita 2007. július 15., 15:23 (CEST)

KarácsonySzerkesztés

Áldott, békés, boldog karácsonyt! – Hkoala   2007. december 21., 17:51 (CET)

Scoala ArdeleanaSzerkesztés

Salut! Daca te referi la modificarea facuta de catre un anonim[1], pe aceasta l-am retras deja. Daca la altceva, te rog sa indici mai concret - eu nu am gasit. Intre timp voi citi protocronismul; pare un articol bine documentat. – Hkoala   2007. december 27., 18:25 (CET)

dann alles in Ordnung! – Hkoala   2007. december 27., 18:46 (CET)

Comitatul SălajSzerkesztés

 
Az 1914-es Szeben vármegye a mai megyebeosztással
 
A mai Szeben megye az 1914-es vármegyebeosztással
 
Szeben vármegye kialakítása 1876-ban
 
Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban

Szia!

Nagyon örülök, hogy elkészíted a vármegyék cikkeit románul. Elvégeztem egy apró javítást itt.

Térképeket készítek az 1873-as, az 1914-es és a mai közigazgatási beosztás összehasonlításáról, olyanokat, mint ezek itt. Használd őket bátran, remélem hasznosnak találod majd. Ha van javaslatod, hogyan lehetne jobbá tenni őket, szívesen veszem.

(Use english if you prefer that.)

Peyerk vita 2007. december 31., 03:00 (CET)

Gârbova de JosSzerkesztés

Salut! Eu nu am avut surse şi resurse pentru a scrie articolul, dar l-am rugat pe Auguste, şi iată, e gata: Alsóorbó. Numai bine! – Hkoala   2008. január 24., 18:45 (CET)

RegatSzerkesztés

Szia! Véletlenül vettem észre, hogy itt vagy, de örülök neki. Meg szeretném kérdezni Tőled, hogy mi a helyzet ezzel a kifejezéssel. Regat, Regát, amivel a magyarok az egykori Ó-Románia területeit nevezték, tehát az 1920 előtti Romániát. Munténia, Olténia, Moldva. A kérdésem: Jelenleg ez románul sértő? Nem régen beszéltem egy román lánnyal, ő azt mondta nem. De hallottam már azt is, hogy igen. Mi a valóság?

Wenn du möchtest, kann ich auf Deutsch schreiben, mir ist egal. Danke für die Antwort!

Tobi Üzi :) 2008. február 24., 17:50 (CET) (aus Ungarn)
Lieber Mihai Andrei, vielen Dank für die Antwort! Also, man kann dieses Wort ganz ruhig benutzen. Danke, noch mal. Tobi Üzi :) 2008. február 28., 21:25 (CET)

UNESCOSzerkesztés

Salut! Nu ma descurc cu unele elemente din lista de propuneri a Romaniei pentru patrimoniul UNESCO - eventual ai putea sa ma ajuti?

  • Slatiora sau Slatioara? Care dintre acestea ?
  • Ce-ar putea sa-nsemne Petite Valachie? Tara Romaneasca sau Muntenia?
  • Sinpetru - care este dintre acestea ?

Numai bine si sanatate! – Hkoala   2008. június 14., 19:01 (CEST)

Multumesc! Köszönöm! Danke schön! – Hkoala   2008. június 19., 07:46 (CEST)

Curtea de Apel MureşSzerkesztés

Salutare!

Am scris articolul despre Curtea de Apel (hu:Kendeffy-ház), însă te aş ruga să încarci imaginile şi în commons pentru a le putea folosi şi la huwiki. Mulţumesc mult.– Istvánka   posta 2009. március 12., 09:08 (CET)

Cred că aici ar fi necesar o dezambiguizare. Clădirea Curţii de Apel este în str. Justiţiei, iar în str Bolyai se află Tribunalul Mureş. De fapt sunt învecinate. Aşa cum se scrie atât pe pagina de web cât şi pe inscripţii pe clădiri. Aakmaros vita 2009. március 12., 10:37 (CET)

TérképSzerkesztés

Salut! Mă bucur, că ţi-a fost de folos harta.
Am văzut, că ai o fotografie despre biserica greco-catolică din Ungheni (Nirasteu.jpg). Aş putea s-o încarc în Wikimedia Commons? Sie   vita 2009. március 15., 13:35 (CET)

megerősített szerkesztőSzerkesztés

Szia! A javaslatomra "megerősített szerkesztő" lettél[2]. További jó szerkesztést! (Daca textul ar fi prea complicat pentru tine: pe scurt, inseamna ca editarile tale devin automatic verificate.) – Hkoala   2009. augusztus 15., 17:35 (CEST)

E de bine  Hkoala   2009. augusztus 15., 18:19 (CEST)

"A falu görög-katolikus kolostora, amelyet 1948 óta a román ortodox egyház használ, fontos zarándokhely - am corectat niste accente + biserica (cladire) = templom, biserica (organizatie) = egyház. Sigur ca poti sa scrii, una dintre ideile de baza in wikipedia este sa editezi cu curaj  Hkoala   2009. augusztus 15., 18:30 (CEST)

DürerSzerkesztés

Salut! Mulţumesc pentru informaţie. Acum nu prea am timp, dar mi-am notat acest articol şi voi reveni. – Hkoala   2010. február 17., 21:35 (CET)

re Coloana & JakabffySzerkesztés

Szia! Mulţumesc pentru articolul arătat, îmi notez. În ceea ce priveşte articolul Jakabffy, nu te supăra, dar un = 1 revert nu este egal cu "mereu". În plus, revertul făcut nu mi se pare eronat. (Există sute de articole scrise într-un fel cât şi în celălalt, nu avem regulă care ar impune alegerea uneia sau a alteia.) Numai bine & Grüße ! – Hkoala   2010. február 19., 18:14 (CET)

Hóstát vagy MărăştiSzerkesztés

Biztosan nem összevonandó, a hóstát az hóstát, a Mărăşti az Mărăşti. Az egyik egy népcsoport, a másik egy lakótelep, ráadásul a kettő területe sem fedi egymást, hiszen a hóstát kiterjed a Hídelvére, meg a Gyrögyfalvi-negyedre is, a Bulgária-telepről nem is beszélve.– Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 11:54 (CEST)

Salut Andrei! Eu sunt hoştezean 100% şi ştiu exact ce înseamnă termenul. Vechiul hóstát ca şi teritoriu nu se limitează doar la cartierul Mărăşti cum încerci tu să ne convingi. De exemplu şi Hídelve este un cartier locuit de hoştezeni, iar acuma se numeşte Iris (la fel o invenţie ceauşistă). La fel şi cartierul Bulgaria. Mărăştiul actual este compus din mai multe aşa numite cartiere vechi hoştezeneşti, cum ar vechiul cartier de Magyar utca. Partea cu strada Actorilor din actualul cartier Gheorgheni este a făcut parte din hóstát, şi să nu mai vorbim de Înre Lacuri. Există o bibliografie foarte mare pe acest subiect din care poţi să-ţi dai seama de acest lucru. Întradevăr, numele de Cartier Mărăşti este o invenţie a anilor 1970 însă a face un paralel cu vechiul hóstát şi mai ales a defini amândouă ca fiind acelaşi lucru, în aceleaşi limite este o eroare maximă şi neaacceptabilă. Îţi pot pune la dispoziţie literatura oricând doreşti. Iar aici pe huwiki vor rămâne articole separate. Toate cele bune – Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 13:52 (CEST)

Chiar nu mă interesează ce funcţie ai sau ce profesie ai, e absolut irelevant. Cred că nu înţelegi problema. Eu nu contest faptul că Mărăştiul este un termen inventat. Însă, cum am zis mai înainte, Mărăştiul inventat de comunişti NU SE SUPRAPUNE cu hostatul vechi. Hostatul pe care tu zici că este egal cu cartierul Mărăşti se extinde din zona Irisului, zona străzii Horea, cartierul Bulgaria, cartierul Mărăşti, cartierul Între Lacuri, până în Gheorgheni. Încearcă să pui o hartă în faţa ta şi să desenezi limitele acestor două teritorii. Vei vedea că semnul egalităţii nu se poate pune între cele două.– Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 14:05 (CEST)


Ideea de a pune semnul egalităţii între Mărăşti şi Hostat este o încercare postcomunistă tip funariotă de a elimina anumite aspecte ungureşti din viaţa oraşului. Dacă zici că Mărăştiul este egal cu Hostatul înseamnă că şi cartierul Iris, Între Lacuri fac parte din cartierul Mărăşti. Nu-i aşa? Apoi este foarte jignitor să defineşti o parte dintre locuitorii urbei cu o autodefiniţie clară ca fiind doar un teritoriu al oraşului. Înseamnă că nu prea înţelegi istoria oraşului. – Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 14:15 (CEST)

Sunt nervos deoarece nu eşti capabil să înţelegi ce ţi-am. Scuze. Nu stăpânesc limba română atât de bine ca şi tine, dar totuşi cred am scris foarte pe înţelete că teritoriul celor două nu se suprapun. Mărăştiul actual a fost edificat pe o parte din hostat, deci semnul egalităţii nu se poate pune între cele două. La asta nu ai reuşit să-mi dai nici un răspuns concret. Nu tu ar trebui să ne specifici ce trebuie şi ce nu păstrat în wikipedia maghiară. Este foarte logic să avem un articol despre cartierul Mărăşti, ca un cartier actual al oraşului şi un articol separat despre Hostat, care nu se defineşte numai ca un simplu teritoriu ci şi ca un grup din populaţie specfic, cu obiceiuri, tradiţii proprii. – Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 14:29 (CEST)

În prezent nici un hoşteazean nu foloseşte termenul de hostat când se referă la cartier, la teritoriul unde locuiesc. Se folosesc vechile denumiri hostezeneşti ale unor cartiere vechi care fac parte din actualul Mărăşti: Kétvízköz, Magyar utca, Cukorgyár utca, etc. Cartier hostat propiu zis nu a existat, au existat doar terenuri locuite de hoştezeni. A existat teritoriul locuit de hoştezeni, adunate în cartiere mai micuţe având ca şi centru câte o stradă mai importantă. Termenul de Mărăşti este un termen artificial creat în anii 1970, al cărei teritoriu corespunde cu teritoriul câtorva cartiere hoştezeneşti. Deci dacă vrem să păstrăm denumirile originale ale cartierelor Clujului, atunci trebuie şters în totalitate Mărăştiul şi separat în vechile cartiere (obşti, comunităţi, nu ştiu cum să le traduc) hoştezene. – Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 14:50 (CEST)

Numele de Hóstát o spune el insusi ca se refera la un loc (stadt). Daca nu ar fi fost ideologia national-comunista, atunci cartierul respectiv s-ar fi numit (şi în limba română) normal Cluj-Hoştat. Asa ii spune in română "Marasti", "Bulgaria", "Iris" etc. Daca imi explici motivul pentru care in maghiara trebuie abandonat numele de Hóstát, am tacut din gura. Varianta preconizata de mine este aceea ca si in română să se revina la toponimul autentic, in locul celui falsificat. Daca zici ca esti hostezean, te rog comunica-mi daca exista impedimente sau obiectii impotriva denumirii Cluj-Hoştat. Mihai Andrei 2010. szeptember 27., 15:02 (CEST)

Nu trebuie abandonat numele de Hostat, însă trebuie ştiut folosit cum trebuie. Numele de hostat trebuie reţinut pentru a prezenta comunitatea specifică clujeană împreună cu teritoriul locuit de ei, împreună cu obiceiurile lor, etc. Termenul Mărăşti trebuie folosit pentru a prezenta cartierul comunist construit în anii 1970-1980, cartier care a fost construit pe o parte din vechiul hostat. Cele două articole pot coexista fără nici o problemă, fără a se falsifica ceva, cu foarte multe legături între ele. – Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 15:11 (CEST)

Tu vezi bine ce scrie in introducerea la Hóstát: "Kolozsvár egyik történelmi városnegyede, a város keleti részében; ennek a helyén épült fel a Mărăşti-lakótelep." Se refera la un loc, nu la un grup de oameni. Saltul de la Hóstát la Marasti in limba maghiara reprezinta fara discutie abandonarea unui toponim. Pacat, mai mult nu pot spune. Multe salutari, Mihai Andrei 2010. szeptember 27., 15:15 (CEST)

Cât despre falsificări: ne place nu ne place dar în perioada comunistă au fost foarte multe schimbări privind denumirile unor locuri în Cluj. Ne place nu ne place acestea denumiri oficiale au supravieţuit şi după căderea lui Ceauşescu. Noi aici la wikipedia trebuie să prezentăm în primul rând ceea ce există, adică cartierul Mărăşti. Cartier Cluj-Hostat după cunoştinţele mele nu a existat sub această denumire şi a schimba denumirea Mărăştiului în aceasta este falsificarea propriu-zisă, un mare POV. De aceea trebuie respectat ceea ce există, nu ai voie să falsifici. Dacă conducerea oraşului se decide să schimbe denumire atunci noua denumire va fi cea oficială. În huwiki nu se abandonează nimica. Există un articol Hostat care peste o vreme va fi articol cu steluţă. Lucrez la ea din plin. Literatura e vastă, am citit f mult, am discutat cu oameni mulţi. Eu voi face încercări de a prezenta această comunitate şi acest teritoriu fără însă să încerc să falsific realitatea. Toate cele bune. – Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 15:23 (CEST)

O observaţie: dacă încercăm să ne orientăm după etimologia cuvântului hostat şi ce a însemnat pe vremuri atunci şi cartierul Mănăştur trebui inclus în articolul tău propus despre cartierul Hostat. Pe vremuri şi părţi ale Mănăşturului se numeau hostat. – Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 15:35 (CEST)

Partea dinspre piaţa A. Iancu (Bocskai) a Mărăştiului şi azi este numit ca şi Oraşul de Jos (Alsóváros). Acesta fiind un cartier anume al hoştezenilor cum este şi Hídelve partea dintre Someş şi Cetăţuie. – Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 15:38 (CEST)

Eu mă cramponez de faptul că nu ştii să faci diferenţa între două lucruri diferite.– Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 15:43 (CEST)


Vad ca esti foarte vehement contra "schimbarii denumirii Marastiului", dar schimbarea denumirii Hostatului in Marasti nu te intereseaza.

  • da, sunt contra schimbării, deoarece între cele două denumiri nu se poate spune semnul întrebării
  • nicăieri nu am spus că nu m-ar interesa schimbarea denumirii hostatului în Mărăşti (fantezia ta la lucru), dar ca fapt divers nici nu a-şi fi de acord, deoarece (repet pentru a suta oară) între cele două denumiri nu se poate spune semnul întrebării.

Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 15:49 (CEST)

Câteva considerațiiSzerkesztés

    • Kolozsvár külvárosának a Kövespad és Méhes utca alkotta vonaltól keletre eső része, a Hídelve, a Kölesföld, a Szentpéteri templom, a Magyar utca környéke egyike volt a hóstátiak által benépesített városrészeknek. [...] még a negyvenes évek derekán is a Pata utca, Endre király, Kövespad, Méhes Gidófalvy, Gyárfás Jenő, Orbán Balázs utcákban és környékükön takaros hóstáti porták épültek.Tatár Zoltán: A Békástól Lupsáig, 2008
    • Lakhelyük változása a századfordulótól napjainkig beszédes bizonyítéka annak, hogyan vonultak mind kijjebb a város terjeszkedése elől, hogyan szóródtak - sugárirányban - mindjobban szét, hogyan sz0kült folyamatosan az életterüket jelentő termőföld. A századfordulói Kolozsvár külvárosai délkeleti, keleti és északi irányban a mai Pata utca eleje, a Kövespad, a Borháncs, Berek utca, a vasútállomás vonaláig terjedtek, a Fellegvár északi oldalán pedig a Kővári László alapította negyed házai álltak a Kismezői temető szélén. E külső vonal és a mai belváros közötti területen éltek a hóstátiak - mindenhol többé-kevésbé vegyesen a nem földész lakossággal és a hóstáti magántelkek közé ékelődő nagy majorgazdaságokkal, amelyek az egyházak, a város, illetve nem hóstáti gazdák tulajdonai voltak. Jelenlétüket több-kevesebb pontossággal - családneveik ismeretében - nyomon lehet követni az abban az időben többször is közzétett név- és lakásjegyzékekben, a „földész” foglalkozásúak között. Eszerint a következő akkori utcákban laktak hóstáti földészek (zárójelbe tettük az illető utcák mai nevét).
a) Kül-Közép utcai külváros: Kül-Közép (Budai Nagy Antal), Kül-Farkas (Dosztojevszkij), Pata, Kövespad, Felső-Kereszt (Pitesti), Alsó-Kereszt (Dohány) utca.
b) Kül-Magyar utcai külváros: Kül-Magyar utca (Lenin), Szentpéter (Buftea), Kis-Új utca (Crinului), Nagy-Új (Pacsirta), Bethlenkert (Iazului) utca.
c) Alsó-Kétvízköz: Dézsma, Eperjes (Galati), Lázár, Pap (Párizs), Apor (I. C. Frimu), Csertörő, Csermalom, Berek (Livezii), Krizbai (Marasesti) utca.
d) Hidelve: Nagy (Horea), Új (Karl Marx), Átjáró, Kis utca; az ezeket összekötő sikátorokban, valamint a Fellegvár Kőmál oldalán és a később alakult Kővári-telepen a Kismezői temetőő mögött.Egri László: Kik a hóstátiak?, 1979
    • A Hóstát eredetileg külsőterületet jelöl, külváros jelentése volt. Mint ilyen, Kolozsvár középkori várfalain eső körzeteit: Hídelve, Kétvízközt, Külközép és Külmagyar utcák környékét, valamint a Monostort jelölte. 1807-ből ezt lehet olvasni: „ezen nemes Város Hostáttyában Házsongárdba". A Házsongárd pedig még ekkor teljesen beépítetlen volt. A legalsó utcája, a Külső-Torda, később Petőfi utca is csak e tájt kezdett kialakulni.6 A múltban nem tapadtak olyan szorosan a városhoz, mint manapság. Amíg a falak állottak, addig a Hóstátok közigazgatásilag a városhoz tartoztak, de önálló településekként is léteztek. Helyükön sok századdal azelőtt önálló falvak voltak. A Magyar és Honvéd utcai Hóstátok helyén például Szent-Péter falu állt, ahol a mostani Szentpéteri templom van.Pillich László: A kolozsvári magyar hóstáti közösség népesedési és szerkezeti átalakulása (1899-1980), 1984
    • A régi Kolozsvár északkeleti városrészein („Hidelve”, „Kétvízköz”, „Magyar utca”, „Közép utca” melyeket együttesen „Hóstát”-nak is neveznek) már a középkorban feltaláljuk azt a saját földműves céhszervezettel („Kalandos társaság”) rendelkező őstermelő lakosságot, mely életmódjának és szokásainak megfelelő sajátos népi öltözetet is kialakított.Kós Károly: Kik a hóstátiak?, 1972
    • Megszokott jelenség, hogy ha az ember a városok szívéből kifelé halad, a szélek felé, egyre fogy a város városias jellege, s egyik-másik negyedben ez a fogyás olyan mérv0, hogy csakhamar faluban találja az ember magát. Így van ez Kolozsvárt is. Kolozsvárnak is megvan a maga falusias jelleg0 negyede, sőt negyedei. Ezek a Hóstátok. Ma ugyan már csak a hóstátiakat ismeri mindenki, hiszen a kolozsvári vasárnapi utcakép kedves és jellegzetes alakjai az egészséges, szép magyar arcú hóstáti lányok és legények. A Hóstátról azonban mint területről alkotott fogalomban csak a Magyar és Honvéd utca tájéka, annak is csak a Szentpéteri-templom mögé eső része szerepel. Pedig a Hóstát nemcsak ennyiből áll. A Hóstát kiterjed az úgynevezett Kétvízközre (valamikor fel egészen Monostorig) és Hidelvére. Régen Hidelve volt a legnépesebb Hóstát, ma már itt él a legkevesebb hóstáti, mert mint alább még visszatérünk reá, a fejlődő város egyre erősebben megszállja, szétfeszegeti, elüldözi régi helyükről a hóstátiakat, s ezáltal a Hóstátokat is.K. Kovács László: Kolozsvári Hóstátok, 1942
    • A közösség megjelöléséül ma szolgáló „hóstát”, „hóstáti” kifejezés eredetileg területet jelölt. [...] ez az a folyamat, amelynek eredményeként egy településföldrajzi megjelölés, amely mintegy két évszázad alatt a város jellegzetes arcélű és sajátos funkciót betöltő körzeteinek, az azokban lakóknak körzeti azonosítója lett, alig egy-két emberöltő alatt fokozatosan olyan identitásjelzővé váljon, amely az egykori hóstátokból az újabb külterületekre kiszorult hóstátiakat, immár mint törzsökös kolozsvári polgárokat az újonnan érkezőktől, a folyamatosan betelepülő magyar rurális (Nádas menti, székelyföldi, aranyosszéki, mezőségi, szamosháti) népességtől is markánsan, szinte rátartian büszkén elválassza. Ezek persze szívesen azonosulnának a rangot jelentő „földészközösséggel”, amely jövevénységüket elrejthetné.Pillich László: Kolozsvári Hóstátok – kolozsvári hóstátiak, 2001

Pe lângă cele de mai sus a-și menționa faptul că în literatura de specialitate în limba română nu am găsit aproape nici-o referire la cuvântul Hoștat, se vorbește numai și numai despre hoștezeni, ceea ce după părerea mea dovedește faptul că populația română adusă în oraș a cunoscut acest termen ca și un nume al unei comunități și nu al unui cartier anume, ținând seama că termenul de hóstáti folosit azi, și de aproape un secol definește mai degrabă comunitatea în sine decât teritoriul ocupat de ei. Vezi și explicația lui Pillich referitoare la această schimbare. Cât despre teritoriul ocupat de hoștezeni, în citatele de mai sus sunt definite anumite limite. Dacă le pui pe hartă și suprapui cu actualul cartier Mărăști, vei vedea enorma diferență. Pe de altă parte conținutul unui toponim de-a lungul secolelor se modifică. Cartiere cresc, cartiere se nasc, cartiere dispar. Dacă ne uităm mai bine la etimologia cuvântului hóstát putem observa același lucru. La începuturi toate suburbiile erau numite așa începând de la Monostor până la Kül-Közép utcai hóstát. Apoi teritoriul s-a restrâns la partea estică și nordică a orașului, apoi după 1890 a început o extindere majoră în teritoriile mărginașe ale orașului. Ad analogiam cu dezvoltarea Clujului, care este la fel un toponim. Deci, dacă definim Hostatul ca un teritoriul aparte putem spune: cartierul Mărăști (toponim nou), născut în anii 1970-1980 a fost construit pe o parte din pământurile hoștezenilor, însă nu a luat locul acestuia în totalitate. Hostatul supravietuind si in alte cartiere precum Între Lacuri, Aurel Vlaicu, Bulgaria, Iris, Gheorgheni.

Din cauza asta nu sunt de acord să comasăm cele doua articole: se suprapun doar parțial, pe lângă asta, dacă le comasăm, atunci efectiv definim hostatul ca un toponim, deși conținutul lui însă mult mai mult decât atât, ținând cont de evoluția acestei denumiri. – Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 18:40 (CEST)

Din partea mea consider discuția încheiată. Nu-mi voi pierde timpul să discut speculații, filosofii despre acest subiect. – Istvánka   posta 2010. szeptember 27., 18:46 (CEST)

  • Dorinţa ta de a demonstra că Hóstát n-ar fi un toponim ţine de domeniul iraţional. Sunt de acord cu tine să nu-ţi mai pierzi timpul cu acest subiect. Sper că se vor găsi utilizatori care să discute echilibrat şi raţional. Nota bene: Hóstátul nici n-a murit, nici n-a supravieţuit, nici altceva. Este tot acolo unde a fost. Numai bine, --Mihai Andrei vita 2010. szeptember 27., 23:49 (CEST)

Degeaba te prefaci că nu înţelegi ce zic, la mine aşa ceva nu funcţionează. Nici măcar nu ai ceaa mai mică bunăvoinţă măcar să încerci să-mi înţelegi opinia, susţinută de surse, deşi ar trebui să ştii foarte bine că în wikipedia asta contează: sursele. Distorsionezi discuţia pe placul tău. Putem discuta până la infinit, dar deocamdată doar eu am venit cu surse concrete, deci mai departe depinde de tine, cum îţi poţi susţine punctul de vedere. Îtî doresc succes în abureala altor utilizatori, la alte wikipedii. Succes.– Istvánka   posta 2010. szeptember 28., 08:30 (CEST)

  • Nu stă în natura mea să mă prefac, așa încât nu mă prefac. În schimb, dacă nu-ți cer imposibilul, te-aș ruga să discuți civilizat, fără abureli și fără insinuări. Sursele pe care le-ai adus fac distincția clară între Hóstát și hóstátiak. Cine înțelege ce citește, este în avantaj. Mihai Andrei vita 2010. szeptember 28., 14:23 (CEST)


Te rog opreşte-te!!!. Întotdeauna este loc pentru discuţii. După cum am spus mai înainte, aştept sursele tale, căci în wikipedia în primul şi în primul rând asta contează! – Istvánka   posta 2010. szeptember 28., 14:52 (CEST)

Mai mult decat sa arat inconsecventa Donátnegyed pe de o parte (pentru cartierul "Grigorescu") si Mărăşti-lakótelep pe de cealalta parte, nu am ce sa fac. La fel cum zona "Grigorescu" are un nume maghiar, tot asa si zona "Marasti" trebuie sa aiba un nume maghiar. Aceasta este premisa de la care am pornit. Cum anume s-a numit si se numeste in maghiara, ramane de aflat. Mihai Andrei vita 2010. szeptember 28., 15:19 (CEST)

re Lucian MureșanSzerkesztés

Servus! E interesant articolul, merită să fie tradus. Problema e doar că nu prea știu cum se traduc unele noțiuni catolice (arhiepiscop major, arhiepiscop mitropoli, arhieparhie, biserica titulară, eparhie, capitul diacezan, arhieresc), trebuie să găsesc pe cineva să mă ajute. Sper să reușesc :) --Hkoala   2015. május 10., 20:08 (CEST)

Aseară am primit ajutorul necesar, articolul e gata tradus: Lucian Mureșan. Am efectuat unele prescurtări (care nu țineau de biografie, mai cu seamă de istoria BRU) și am șters mai multe legături externe care nu aduceau nimic nou. O fotografie a domniei sale nu ar exista cumva? --Hkoala   2015. május 11., 13:36 (CEST)
Mulțumesc! Până la mijlocul lui iunie încerc să obțin o fotografie. --Mihai Andrei vita 2015. május 11., 13:39 (CEST)

re Gyergyóditrói templomokSzerkesztés

Salut! Astazi n-o mai fac, dar maine-poimaine probabil voi avea timp. Hkoala   2015. augusztus 9., 20:37 (CEST)

E gata! Hkoala   2015. augusztus 10., 12:37 (CEST)

re CsenterySzerkesztés

Salut! In viitorul apropiat am alte planuri, dar anunt tema in Cafenea, poate altcineva se apuca de traducere. – Hkoala   2016. február 12., 08:00 (CET)

re AstileanuSzerkesztés

Unele proiecte de ex. Sport au pagina dedicata pentru articolele noi. Pentru acest caz nu exista asa ceva, dar se poate anunta la Wikipédia-vita:Erdély-műhely. – Hkoala   2017. július 19., 07:41 (CEST)

re Fogarasi templomokSzerkesztés

Salut! Mi-am notat, multumesc pentru idee. Al treilea articol e cam subtirel, trebuie sa mai caut surse. – Hkoala   2018. május 1., 17:16 (CEST)

Visszatérés Mihai Andrei felhasználói lapjához.