Naput
If your Hungarian is poor, please click here.
gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~
Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: Pagonyfoxhole 2014. január 30., 14:58 (CET)
naputas szpemmelések szerkesztés
Kérlek, mellőzd ezeket! Köszönöm. --Pagonyfoxhole 2014. január 30., 14:59 (CET)
Bejelentkezés nélkül, IP-ről sincs szükség rá! --Rlevente 
üzenet 2014. február 1., 15:52 (CET)
Utolsó figyelmeztetés szerkesztés
Ez az utolsó figyelmeztetés. A legközelebbi alkalommal, amikor vandalizálsz egy lapot, blokkolni fogjuk a további szerkesztéseidet.
– Rlevente üzenet 2014. február 11., 19:05 (CET)
Kedves Rlevente, Engedje meg, hogy egy röpke felsorolással reagáljak a vandálkodás észrevételéhez: Nem kívánok vitatkozni Önnel, hanem csak néhány névsorral szeretném meglepni:
Fazekas Mihály, Arany János, Csontvári Koszta Tivadar, József Attila, Jókai Mór, Munkácsy Mihály, Katona József, Petőfi Sándor, Madách Imre, Ady Endre ...
Velemér templom, Csengersima, Gyügye, Kóros,Técső... templomok kazettás mennyezete,
Pap Gábor professzor, Szántai Lajos kutató, Jankovics Marcell, Végvári József nyelvész, Berze Nagy János néprajzkutató, Ipolyi Arnold püspök...
És a sort hosszan lehetne folytatni. Tudja mi a közös ezekben a nevekben? Mindegyikük ismeri, használja, sőt alap szerkesztési elvnek tekinti a NAPÚT-szerkesztési elvet, melyet Ön is vélhetően többször megemlít:
„Ahogy a Mennyben úgy a Földön is” elvet.
Mindenesetre megtiszteltetés az újabb figyelmeztetése, de az okát igazából továbbra sem értem. Ami Önnek „vandalizálsz” az másoknak, főleg a felsorolt személyeknek a gondolkodásuk alapja, mely egyben meghatározza a műveik szerkesztési elvét, többlet üzenetét is.
Sajnálom és megértem Önt. Én is így gondolkodtam 20 éve még. Én is büszke voltam a különböző közgazdasági és egyéb diplomáimra... Azóta megtanultam másképp is értelmezni a tényeket és hiszek benne, hogy ezek közelebb visznek a valóság megértéséhez.
Ha kívánja minden egyes felsorolt név, személy mögé odateszek megfelelő hivatkozási anyagokat, professzori előadásokat, tanulmányokat, ezzel a témával foglalkozó könyvek százát... csak győzze végigolvasni, végighallgatni ezeket.
Tisztelettel Az utolsó figyelmeztetésben részesült „naput szerkesztő"
Kedves „naput szerkesztő", a kérdés nem az, hogy mi a NAPÚT-szerkesztési elv, hanem az, hogy a szócikkekbe tömegesen elhelyezett külső linkek spam-nek minősülnek, és ilyenek nem valók a Wikipédiába. --Rlevente üzenet 2014. február 12., 19:29 (CET)
Kedves Rlevente,
Köszönöm a gyors válaszát. Az üzenetét többször átolvastam és megprobálok e szerint eljárni. Hogy ne kövessek el hibát, újra átnéztem az általam is bővíteni kívánt oldalon a már meglévő linkek helyét és módját – és ehhez hasonlóan szeretnék eljárni.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_ember_trag%C3%A9di%C3%A1ja wiki oldalon az alábbi betoldást szeretném megejteni a További információ rovatban.
Mivel csak egy linket alkalmazok, így remélem ezt nem minősíti ezt most spam-elésnek és jóváhagyja a betoldást.
Tisztelettel
Naput szerkesztő
Szia!
Látom mindenhova benyomod a honlapodat, ahova lehet. Ebből a cikkből kivettem, a "Szupercivilizáció" c. könyvre való hivatkozással együtt, mivel az általad írt leírásból sem derül ki egyértelműen, hogy a Phaisztoszi korong naptár lett volna... Ez csak egy feltevés, ami ráadásul nem tudományos közlönyben jelent meg, hanem magánvéleményként. A Wikipédián ennek értéke a legalsó polc alatt van, lehetőleg nem alkalmazzuk az ellenőrizetlen személyes közlések megbízhatatlansága miatt. misibacsi*üzenet 2014. május 23., 17:51 (CEST)
Kedves Misibácsi!
Ha úgy látod jónak akkor tedd ezt és minősítsd a hivatkozott szerzőket valamint a Kallipposz ciklussal kapcsolatos észrevételeimet ennek megfelelően.
- Elsősorban nem minősítek, itt a Wikipédia szerkesztési módszereiről és a cikkek tartalmának alátámasztásáról van szó.
Aműgy Alan Butler The bronze age computer disc és a Civilization one című könyve csak pár millió példányban jelent meg közel 30 nyelven... Talán igazad van, hogy tudományos közlönyben jelent meg. Amúgy ami időnként átcsúszik a "tudományos közlönyök" cenzuráján az sem jelent biztosítékot, hogy a valóságnak megfelelő - bár szerintem erről te is tudnál bőven mesélni.
- Nem számít, hogy mi hány példányban jelent meg. A középkorban az emberiség azt hitte, hogy a Föld lapos, és hogy a világegyetem középpontja. Igaz ez a két állítás?
IGazad van, hogy a honlapomat megpróbálom benyomni mindenhova, teszem, mert pontosan tudom mit írtam le, és minden sora pontosan igazolható- főleg ha matematikai, egzakt módon igazolható mindez! Itt nem arról van szó, hogy a honlapom-e vagy sem, hanem (jelen esetben) hogy van egy többezer éves régészeti tárgy, amiről megy a ködösítés ezerrel. Van pár értelmes kutató, író ki el mert indulni egy nyomvonalon (akik gondolatát csak folytatttam), akik eredményeiről mintha senki sem akarna tudomást venni, mintha nem is létezne.
- Talán azért nem vesznek róla tudomást, mert a naptár-teória legjobb esetben is csak egy elmélet. Az elmélet bizonyítása hiányzik.
A matematika elég korrekt bizonyítási módot tesz lehetővé. Mivel Kallipposz ciklus egyfajta matematikai ciklust jelent és ha ugyanez fedezhető fel egy ezer évvel korábbi tárgyon is, egyéb csillagászati, matematikai összefüggésekkel közössen - akkor bizton kimondhatjuk, hogy a véletlennek az esélye elég minimális. Azaz ki lehet mondani, hogy a két matematikai rendszer ugyanazt takarja. A rózsának akkor is ugyanolyan az illata, mégha "harminc sziromnak" hívjuk, ahogy a görögök. Hasonló történt itt is. Létezik egy Kallipposz ciklus, és egy másik ciklus ami egy ezer évvel korábbi korongon is fellelhető.
- Nem látom a "matematikai bizonyítás"-t. Az, hogy valaki két számot összeszoroz, és az majdnem megegyezik egy másik számmal, nem bizonyítás.
Kedves Misibácsi, ez nem sértés akar lenni, pusztán csak egy észrevétel. A korong és Kallipposz ciklus kapcsolata egy egyszerű középiskolai matematikai ismerettel is alig egy óra gondolkodással leellenőrizhető. Miért nem bizunk magunkban, miért nem merjük magunk ellenőrizni az olvasottakat? Miért fogadunk el mindent úgy ahogy nekünk tanítják - ráadásul hamisan?
- Merünk gondolkozni, ezért kíváncsi vagyok annak bizonyítására, hogy itt egy naptárról lenne szó.
- Olvastad a cikkben, hogy egy ezzel foglalkozó szakember szerint a korong modern kori hamisítvány?
Talán igazad van, hogy elfogadhatatlan, ha valaki ki mer olyan kézzel fogható mondatokat mondani, hogy "a klasszikus görög műveltség inkább újrafelfedezés, vagy talán pontosabban papírra fektetése egy korábbi évezredes tudásnak", annak tényleg a "legalsó polc alatt van" az értéke. Erről szól a Kallipposz, a Phaisztoszi korong esete is. Biztos igazad van ebben, ezért én nem a kirakat polcain szoktam keresni az értéket, hanem az eldugott sarkokban - főleg ha könyvesboltba lépek. Ezek után viszont majd benézek a legalsó polc alá is.
- Nem állítottam ilyet, durván félreérted, amit írtam.
- 1. "elfogadhatatlan, ha valaki ki mer olyan kézzel fogható mondatokat mondani, hogy "a klasszikus görög műveltség inkább újrafelfedezés" - Nem elfogadhatatlan, hanem elfogadható, egyetértek vele.
- 2. "annak tényleg a "legalsó polc alatt van" az értéke" - Nem a fenti állításnak, hanem a személyes honlapokon közölt információknak van az alsó polcon a helyük.
Kedves Misibácsi, engedd meg, hogy megragadja az alkalmat és egy hibára hívjam fel a figyelmed: https://hu.wikipedia.org/wiki/Phaisztoszi_korong oldal Jellista cím alatti mondatra:
"A jelek vékony vonalakkal 18 partícióra vannak osztva." - Én sokáig keresgéltem azokat a vonalakat amik 18 részre osztják a korongot. Talán tényleg olyan vékonyak, hogy ezért nem vettem észre őket. Ellenben a korong A oldalán 30, a B oldalán 31 másikfajta vonalat találtam. De ezek együttes összege is jóval meghaladja a 18-at Talán én tévedek ebben is és a "személyes közlések megbízhatatlansága miatt" ez az észrevételem sem vetekszik azzal a tudományos lapban megjelent és idézett megfigyeléssel, miszerint a 30+31 vonal hivatalosan, és tudományosan mégis csak 18.
- Ezt az észrevételt cikk vitalapján vesd fel: Vita:Phaisztoszi korong
Mielőtt minden tudományos cikkben megjelent marhaságot készpénznek elfogadnánk,talán érdemes néha hinni a szemünknek és utána számolnunk magunknak is. Ezzel is mérsékelve a tudományos publikációban leközölt butaságokat...
Kedves Misibácsi, kérlek a levelem ne érezd személyes sértegetésnek. Igazából az emberi butasággal, belénknevelt nyájszellemmel vannak gondjaim.
Nem kívánom rabolni többet az idődet, de szívesen átküldeném az említett könyveket pdf-es formában a számodra. Meg vagyok győződve érdekes és hasznos olvasmány lenne neked is, rádöbbenni, hogy a sumérok és a krétaiak, ahogy a stonehenge készítői is sokkal többet tudtak a világról mit mi csak az elmúlt évtizedekben tapasztaltunk meg a búszke technikai tudásunkkal. A válaszod, vagy éppenséggel az elutasító "nem válaszod" előtt kattints rá ezen könyvek leírására, ajánlásaira. Ha tetszik és kiváncsi vagy rá szívesen átküldöm. Sajnos a forráshelyét a könyveknek már nem találtam meg a neten, ezért csak átküldeni tudom már.
- Technikailag csak úgy tudsz nekem fájlt küldeni, ha valamelyik fájlmegosztó helyre felteszed, és nekem magánlevélben elküldöd a linkjét.
- Szívesen elolvasnám a "Bronze age..." c. könyvet, vagy a sumerokról szóló írásokat.
- A "Szupercivilizáció" megvan nekem magyarul, azt már olvastam.
Üdvözlettel Dobos Csanád Napút szerkesztő
Tisztelt Misibácsi! Megtaláltam a könyv címét:
file:///C:/Users/TANIA/Downloads/Knight-Butler-Szupercivilizacio%20(2).pdf
- Amit itt megadtál, ez a te gépeden lévő hivatkozás, ezt csak te tudod használni, illetve aki a géped előtt ül.
Jó olvasgatást! Ha tetszett, megérte elolvasni akkor légy szi dobj vissza egy jelzést. Üdv
– Naput üzenőlapja 2014. május 24., 02:13 (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)
- Megjegyzéseimet beszúrtam. misibacsi*üzenet 2014. május 24., 09:03 (CEST)