Tótsók
Tótsók (szlovákul Šalgovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
| Tótsók (Šalgovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nagytapolcsányi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1275 | ||
| Polgármester | Tibor Púček | ||
| Irányítószám | 956 06 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | TO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 516 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 255 m | ||
| Terület | 8,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 17° 53′ 50″48.525000°N 17.897222°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 17° 53′ 50″48.525000°N 17.897222°E | |||
| Tótsók weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tótsók témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésPöstyéntől 10 km-re délkeletre található.
Története
szerkesztésA települést 1156-ban Seka alakban említik először. Később Swk vagy Swk Sclauorum néven szerepel a korabeli forrásokban. A 13.–15. században a nyitrai váruradalom része. 1434-ben a helyi nemes Sooky család, részben pedig a Csery és Sándor családok birtoka. 1526-ban Wyffalwssy Mátyás 110 régi jó magyar pénzért eladja Felsewsook és Felsewattrak birtokait Marsoffalwa-i Marowczky Györgynek.[2] 1598-ban elpusztította a török.
1715-ben 30, 1720-ban 39 háztartása volt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint SOK. Magyar, és Tót Sok. Két elegyes faluk Nyitra Várm. földes Uraik B. Hellenbach, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, ’s más félék is, fekszik egygyik Ardóczhoz nem meszsze, mellynek filiája; másik tót Dióshoz nem meszsze; határjok középszerű, vagyonnyaik külömbfélék.[3]
Fényes Elek szerint Sók, (Tót), (Salgovicz), tót falu, Nyitra vgyében, Radosnyához délre 1 órányira, 477 kath., 52 zsidó lak. Bortermesztés; synagoga. F. u. többen. Ut. p. Nyitra.[4]
Nyitra vármegye monográfiája szerint Tót-Sók, Tót-Dióstól északra, ettől alig egy kilométernyire, 420 r. kath. vallásu tót és kevés német ajku lakossal. Postája Felső-Attrak, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. A községben egy régi nemesi kúria van, mely a Csery-család ősi fészke volt. Ez a birtokkal együtt a slavniczai Sándor-családra szállott, kiktől Sulkovszky Sándor herceg tulajdonába ment át. A község 1275-ben „Suuk” néven, mint nyitrai várbirtok van feljegyezve.[5]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. A háború után lakói főként a nagybirtokokon dolgoztak, melyeket 1945 után felparcelláztak.
Népessége
szerkesztés1910-ben 530, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 534 lakosából 532 szlovák volt.
2011-ben 503 lakosából 485 szlovák.
Neves személyek
szerkesztés- Itt hunyt el 1808-ban Fejér-Pataky Gábor katolikus pap.
Nevezetességei
szerkesztés- Kastélya 1760-ban épült barokk-klasszicista stílusban, 1871-ben átépítették.
- Az egykori nagybirtok intézői épülete 1775-ben épült, 1862-ben renoválták.
- Sírbolt a 19. század elejéről.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ DLDF 107372
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
