Tibeti rubinbegy
A tibeti rubinbegy (Calliope tschebaiewi) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.
Rendszertani besorolása és neve
szerkesztésEz a madárfaj korábban a fehérfarkú rubinbegy (Calliope pectoralis) alfajaként volt besorolva Calliope pectoralis tschebaiewi alatt. A madarat 1876-ban, Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij orosz tábornok és geográfus írta le, illetve nevezte meg. A tschebaiewi nevet egy bajkálontúli kozák, Panfil Csebajev tiszteletére kapta; ez a fiatal kozák kísérte Przsevalszkijt az utazásai során.[1][2][3][4][4][5]
Előfordulása
szerkesztésA tibeti rubinbegy előfordulási területe magába foglalja Banglades, Bhután, India, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Oroszország és Thaiföld egyes részeit.[6][7]
Megjelenése
szerkesztésA hím palaszürke hátú, fehér homlokkal. Szárnyai barnásak és farktollai feketések, ez utóbbiak töve és vége fehér. A toroktáj oldala és begye fekete, a pofán és torkon skarlátvörös csíkozás, illetve foltozás látható. A fekete begytollak szegélyei szürkék. A hasi rész fehér. A tojó színe elmosódott barnásszürke, fehér torokkal és csőrtövi szegéllyel.[8]
Életmódja
szerkesztésVándormadárként nyáron magasabban fekvő területekre - akár 2500-2700 méter magasságba - húzódik, míg télen alacsonyabban levőkön. A ligeterdőket és bozótosokat részesíti előnyben. Rovarokkal táplálkozik, főleg bogarakkal és hangyákkal.
Szaporodása
szerkesztésA költési időszak nyáron van. A fészkét bokrokon készíti, de néha a talajon is lehet. A fészket főleg a tojó építi; ebbe aztán 4-6 darab tojást rak. A tojások zöldeskék színűek, a vastagabb felükön a rozsdás pontokból gyűrű tevődik össze. Főleg a tojó költ, azonban a fiókák táplálásáról mindkét szülő gondoskodik. A költéshez 14 nap, míg a kirepüléshez újabb 16 nap kell. Legfőbb ellensége a kakukk, a nyuszt és a hermelin.[9][10][11][10]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Przhevalsky, Nikolay. Монголия и страна тунгутов. Трехлетнее путешествие в Восточной нагорной Азии (russian nyelven). Izd. Imp. Russkago Ob-va, 1876, 44. o. (1876)
- ↑ Jobling, James A.. The Helm Dictionary of Scientific Bird Names. London: Christopher Helm, 392. o. (2010). ISBN 978-1-4081-2501-4
- ↑ (2010) „Multi-locus phylogenetic analysis of Old World chats and flycatchers reveals extensive paraphyly at family, subfamily and genus level (Aves: Muscicapidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 57 (1), 380–392. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.07.008. PMID 20656044.
- ↑ a b Chats, Old World flycatchers. World Bird List Version 7.2. International Ornithologists' Union, 2016. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
- ↑ (2016) „Species delimitation of the white-tailed rubythroat Calliope pectoralis complex (Aves, Turdidae) using an integrative taxonomic approach”. Avian Biology 47 (6), 899–910. o. DOI:10.1111/jav.01015.
- ↑ Baker, ECS. Fauna of British India. Birds. Volume 2, 2nd, Taylor and Francis, 92–95. o. (1924)
- ↑ A guide to the birds of Nepal, 2nd, Christopher Helm, 239. o. (1985)
- ↑ Handbook of the Birds of India and Pakistan, 2nd, Oxford University Press, 225–229. o. (1997)
- ↑ Birds of South Asia. Volume 2. Smithsonian Institution and Lynx Edicions, 391–392. o. (2005)
- ↑ a b (1970) „Breeding biology of the Himalayan Rubythroat, Erithacus pectoralis (Gould) in the Tien Shan”. Journal of the Bombay Natural History Society 67 (1), 14–25. o.
- ↑ (2001) „Evolution of life histories along elevation gradients: Trade-off between parental care and fecundity”. Ecology 82 (10), 2948–2960. o. [2018. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:[2948:EOLHAE2.0.CO;2 10.1890/0012-9658(2001)082[2948:EOLHAE]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2020. december 22.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Chinese rubythroat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.