Tormáskert

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 18.

Tormáskert (1890-ig Nevolno, szlovákul: Nevoľné) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Tormáskert (Nevoľné)
Tormáskert zászlaja
Tormáskert zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rangközség
Első írásos említés1571
PolgármesterŠtefan Henžel
Irányítószám967 01
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZH
Népesség
Teljes népesség405 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség139 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság691 m
Terület3,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 16″, k. h. 18° 56′ 38″48.671111°N 18.943889°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 16″, k. h. 18° 56′ 38″48.671111°N 18.943889°E
Tormáskert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormáskert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Körmöcbányától 5 km-re, délre fekszik.

Története

szerkesztés

A település első írásos említése 1571-ben „Newolna" alakban történt, amikor az esztergomi érsekség birtokában állt. 1776-ban a besztercebányai püspökség megalapításával a püspökségé lett. A 16. században 2 portával adózott és volt egy malma is. 1601-ben 9 ház állt a településen. 1715-ben 7 adózója volt. 1828-ban 37 házában 217 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „NEVOLNO. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Püspökség, fekszik Jasztrabához közel, és annak filiája."[2]

Fényes Elek szerint: „Nevolno, tót falu, Bars vgyében, Körmöczhöz 3/4 mfd., 217 kath. lak. F. u. a beszterczei püspök."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Tormáskert, a körmöczbányai hegyekben fekvő tót kisközség, 276 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Nyewolno néven az esztergomi érsek birtoka, mely a beszterczebányai püspökség felállításával, annak tulajdonába ment át. Ekkor már Nevolno alakban van említve és így marad 1890-ig, a mikor a község nevét megmagyarosították. Temploma nincs. Postája, távirója és vasúti állomása Bartos."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Lakói a háborút követően főként idénymunkákból éltek, ezen kívül faáru készítéssel, vászonszövéssel, takarókészítéssel foglalkoztak. Később Körmöcbánya, Garamszentkereszt és Zólyom üzemeiben dolgoztak.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 370, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 425 lakosából 424 szlovák volt.

2011-ben 434 lakosából 418 szlovák volt.

Neves személyek

szerkesztés
  • Itt született 1940-ben Rudolf Baláž szlovák katolikus pap, besztercebányai püspök.

Külső hivatkozások

szerkesztés
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Bars vármegye.