Főmenü megnyitása

Turócbeszterce

település Szlovákiában

Turócbeszterce (1899-ig Bisztricska, szlovákul Bystrička) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Turócbeszterce (Bystrička)
Turócbeszterce - községháza
Turócbeszterce - községháza
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Turisztikai régióTuróc
Rang község
Első írásos említés 1258
Polgármester Zdenka Maršalová
Irányítószám 038 04
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség1492 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság449 m
Terület19,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Turócbeszterce (Szlovákia)
Turócbeszterce
Turócbeszterce
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 18° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 18° 53′ 00″
Turócbeszterce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócbeszterce témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Turócszentmártontól 3 km-re délnyugatra.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint már a 9. századtól település volt itt, mely kovácsaival fazekasaival a környék kézművesiparának centrumává fejlődött. A falu neve 1258-ban "villa Bistricha" alakban tűnik fel először a forrásokban, szomszédos településként "Besterce" néven 1309-ben szerepel abban az okiratban, amelyben a mai Draskócvölgye helyén egykor volt Jordán nevű területről rendelkeznek. A falu keletkezését történészek 1284 előttre datálják. Középkori templomát Szent Péter tiszteletére szentelték. 1324-ig királyi birtok, ettől kezdve azonban már nemesi tulajdon. Első ismert birtokosa Beke fia János, majd részben a középkor végéig a nagyselmeci uradalom része, különböző nemesi családok birtoka. A 15. század végén Blatnica várának tartozéka. A mohácsi csatát megelőzően Tomka László szerzi meg Folkus Péter itteni birtokát, később részben a Beniczky család birtoka, a falu más részén a Lehoczky család szerez birtokot. A 16. században lakói reformátusok lettek. A 20. századig lényegében nem változnak birtokosai. 1630-ban a Tomka családnak egy, a Lehoczkyaknak két kúriájuk állt a faluban. 1715-ben 23 háztartás volt a településen, 1785-ben 99 házában 659 lakost írtak össze. 1828-ban 82 házban 842 lakos élt.

Vályi András szerint " BISZTRITSKA. Tót falu Turocz Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Kis Szoczócznak szomszédságában, mellynek filiája, hajdan Bisztriczei János birtoka volt, a’ mint KÁROLY Királynak diplómája mutatya; szántó földgyei, ’s legelője is jó, hasonló nevű patak mossa határját, hegyein egy nagy tó van, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelője elég, piatzozása Szent Mártonon, és Mosóczon, fája tűzre szabad; első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint " Bisztricska, tót falu, Thurócz vármegyében, közel a Thurócz vizéhez, Sz.-Mártontól dél nyugotra 1/2 órányira. Számlál 215 kath., 570 evang., 24 zsidó lak. Rétje legelője igen jó; erdeje nagy, patakján számos liszt- és fürészmalmokkal bir. Lakosai olajjal kereskednek; hegyén egy tavat szemlélhetni. F. u. többen. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét."[3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 635 lakosából 631 szlovák, 2-2 magyar és német volt.

2001-ben 1262 lakosából 1229 szlovák volt.

2011-ben 1413 lakosából 1353 szlovák volt.

Híres emberekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Turócbeszterce témájú médiaállományokat.