Turócbeszterce

község Szlovákiában

Turócbeszterce (1899-ig Bisztricska, szlovákul Bystrička) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Turócbeszterce (Bystrička)
Turócbeszterce - községháza
Turócbeszterce - községháza
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rang község
Első írásos említés 1258
Polgármester Zdenka Maršalová
Irányítószám 038 04
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség
  • 1492 fő (2017. dec. 31.)[1]
  • 1476 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság449 m
Terület19,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Turócbeszterce (Szlovákia)
Turócbeszterce
Turócbeszterce
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 18° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 18° 53′ 00″
Turócbeszterce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócbeszterce témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Turócszentmártontól 3 km-re délnyugatra.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint már a 9. századtól település volt itt, mely kovácsaival fazekasaival a környék kézművesiparának centrumává fejlődött. A falu neve 1258-ban "villa Bistricha" alakban tűnik fel először a forrásokban, szomszédos településként "Besterce" néven 1309-ben szerepel abban az okiratban, amelyben a mai Draskócvölgye helyén egykor volt Jordán nevű területről rendelkeznek. A falu keletkezését történészek 1284 előttre datálják. Középkori templomát Szent Péter tiszteletére szentelték. 1324-ig királyi birtok, ettől kezdve azonban már nemesi tulajdon. Első ismert birtokosa Beke fia János, majd részben a középkor végéig a nagyselmeci uradalom része, különböző nemesi családok birtoka. A 15. század végén Blatnica várának tartozéka. A mohácsi csatát megelőzően Tomka László szerzi meg Folkus Péter itteni birtokát, később részben a Beniczky család birtoka, a falu más részén a Lehoczky család szerez birtokot. A 16. században lakói reformátusok lettek. A 20. századig lényegében nem változnak birtokosai. 1630-ban a Tomka családnak egy, a Lehoczkyaknak két kúriájuk állt a faluban. 1715-ben 23 háztartás volt a településen, 1785-ben 99 házában 659 lakost írtak össze. 1828-ban 82 házban 842 lakos élt.

Vályi András szerint " BISZTRITSKA. Tót falu Turocz Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Kis Szoczócznak szomszédságában, mellynek filiája, hajdan Bisztriczei János birtoka volt, a’ mint KÁROLY Királynak diplómája mutatya; szántó földgyei, ’s legelője is jó, hasonló nevű patak mossa határját, hegyein egy nagy tó van, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelője elég, piatzozása Szent Mártonon, és Mosóczon, fája tűzre szabad; első Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint " Bisztricska, tót falu, Thurócz vármegyében, közel a Thurócz vizéhez, Sz.-Mártontól dél nyugotra 1/2 órányira. Számlál 215 kath., 570 evang., 24 zsidó lak. Rétje legelője igen jó; erdeje nagy, patakján számos liszt- és fürészmalmokkal bir. Lakosai olajjal kereskednek; hegyén egy tavat szemlélhetni. F. u. többen. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét."[4]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 635 lakosából 631 szlovák, 2-2 magyar és német volt.

2001-ben 1262 lakosából 1229 szlovák volt.

2011-ben 1413 lakosából 1353 szlovák volt.

Neves személyekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. The 2021 Population and Housing Census
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Turócbeszterce témájú médiaállományokat.