Vágpatta (szlovákul Pata) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Vágpatta (Pata)
Vágpatta templom 3.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Rang község
Első írásos említés 1156 (Pta)
Polgármester Jozef Berčík
Irányítószám 925 83
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám GA
Népesség
Teljes népesség3253 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség172 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság138 m
Terület17,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágpatta (Szlovákia)
Vágpatta
Vágpatta
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 25″, k. h. 17° 49′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 25″, k. h. 17° 49′ 38″
Vágpatta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágpatta témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Szeredtől 7 km-re keletre található.

TörténeteSzerkesztés

1156-ban "Pta" néven említik először,[2] amely a régi magyar "Pota" személynévből származik, 1252-ben "Patha" néven említik. Története nincs teljességgel feldolgozva, csak az bizonyos, hogy királyi birtok volt, valamint a Semptei váruradalomhoz tartozott. Lakói mezőgazdaságból éltek és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A mesterségek közül elsősorban a takácsokat említik. 1664-ben Nyitra náhijébe tartozott, 28 háztartásában 38 fejadófizető személy élt, valamint határában malom működött a Vágon.[3] 1715-ben 46 háztartást, 1785-ben 125 házat és 804 lakost említenek.

1849. június 16-19 között a község határában zajló harcokban 140 honvéd halt hősi halált. Az elesettek emlékére 1872-ben sírhelyükön obeliszket állítottak. Szűz Mária templomát 1820-ban építették, azonban korábban is volt már a falunak temploma.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott.

1950-ben a mezőgazdaság fejlesztésének köszönhetően a falu gyorsan gyarapodott. A fejlesztések és a beruházások máig folytatódnak.

Leírásai monográfiákbanSzerkesztés

Vályi András szerint "PATA. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1 mértföldnyire, földgye jó termékenységű, legelője elég, a’ szomszéd sóházakban is vagyon módgyok a’ keresetre, fája kevés van, réttyei is néhol selejtesek, szőlőhegyei soványak, második osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint "Patta, tót falu Nyitra vmegyében, Semptéhez egy órányira, a nyitrai országutban. Számlál 969 kath., 9 zsidó lak. – Földe termékeny; réte jó; van szőlőskerte; s gyümölcse. F. u. gr. Eszterházy Károly. Ut. p. Szered."[5]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Patta, tót község a Vág balpartján, 1345 r. kath. vallásu lakossal. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Szered. E község a XII. század közepén már fennállott. Kath. temploma 1820-ban épült, de már a török hódoltság idejében volt itt önálló plébánia. A község határában, az országút mentén az 1848-iki zsigárd-peredi ütközettel egyidejüleg folyt harczban elesett honvédek emlékére emlékoszlopot állítottak fel. Földesurai az Eszterházyak és Appel Gusztáv voltak, kinek ősei a burgonyát honosították meg Magyarországon. Most dr. Ballay Lajosnak van itt nagyobb birtoka."[6]

NépességeSzerkesztés

1910-ben 1679, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 3041 lakosából 3005 szlovák volt.

2011-ben 3016 lakosából 2938 szlovák és 17 magyar.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1820-ban épült.
  • Az 1872-ben emelt honvédemlékmű a nyitrai Fellner Jakab alkotása. Eredetileg díszes kovácsoltvas kerítés övezte. 1884-es felújítása alkalmából ünnepi szentmisét tartottak és emléktáblát helyeztek el az obeliszken. A 20. század folyamán az emlékmű állaga jelentősen leromlott. A Pro Patria Honismereti Szövetség kezdeményezésére Vágpatta és Nagymácséd községek újították fel 2001-ben.[7]

Neves személyekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján
  3. Blaskovics, J.: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. 1993 Pozsony.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
  7. Görföl Jenő: A forradalom patai emlékműve című írása az Új Szó 2002. március 13-i lapszámában.

Külső hivatkozásokSzerkesztés