Varbó
Varbó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Varbó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Czakó Norbert (független)[1] | ||
Irányítószám | 3778 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1002 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 40,65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,88 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Tardonai-dombság[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 09′ 41″, k. h. 20° 37′ 05″48.161381°N 20.618139°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 41″, k. h. 20° 37′ 05″48.161381°N 20.618139°E | |||
Varbó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Varbó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésMiskolctól északnyugatra fekszik, a Tardonai-dombság területén, a Nyögő-patak völgyében. A további szomszédos települések: északkelet felől Kondó, kelet felől Parasznya, nyugat felől pedig Mályinka és Tardona.
Megközelítése
szerkesztésZsáktelepülés, közúton csak Parasznya felől érhető el, a 2517-es útból kiágazó 25 135-ös számú mellékúton. Határszélét délnyugaton érinti még a Miskolcról Dédestapolcsányra vezető 2513-as út is.
Címerének leírása
szerkesztésCímerében egy faágon álló galamb látható, mely csőrében ágacskát tart.
Története
szerkesztésA község neve egy 1303-ból származó oklevélben tűnik föl először, mint az Ákos nemzetségbeliek birtoka. Varbót ebben az időben tardonai határát kivéve teljesen a diósgyőri vár földjei vették körül.
1303-ban az Ákos nemzetségből származó Iriney fia István nádor birtoka volt, aki Varbót egyik hívének: Ladomerius fia István ispánnak adta, kivéve fia Miklós mester részét és határát is leíratták.
A török uralom alatt lakói a református hitre tértek át.
1910-ben 866 lakosából 861 magyar volt. Ebből 78 római katolikus, 772 református, 13 izraelita volt.
A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Dr. Barzó József (független)[4]
- 1994–1998: Kovács János (független)[5]
- 1998–2002: Kovács János (független)[6]
- 2002–2006: Fodor Gyula (független)[7]
- 2006–2010: Üveges Géza (független)[8]
- 2010–2014: Üveges Géza (független)[9]
- 2014–2019: Üveges Géza (független)[10]
- 2019–2024: Czakó Norbert (független)[11]
- 2024– : Czakó Norbert (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1092 | 1085 | 1069 | 1072 | 1023 | 1036 | 1002 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,1%, református 56%, görögkatolikus 2,4%, felekezeten kívüli 11,1% (20,7% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,1% németnek, 0,1% ruszinnak, 0,1% szlováknak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,5% volt római katolikus, 37,4% református, 2% görög katolikus, 3,4% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 11,2% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[14]
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1921-ben Gergely Mihály József Attila-díjas magyar író, újságíró.
Nevezetességei
szerkesztés- 1809-ben épült barokk stílusú református templom
- Fónagyság nevű részen található egy erdészeti oktatóbázis.
- A Falumúzeumot egy 1930-as években épült parasztházban rendezték be.
- Az Andó-kúti Erdei Tanösvény a közelben található.
- A varbói víztározó horgászásra alkalmas.
- A településen két fokozottan védett barlang található, a Gyurkó-lápai-barlang és a Szamentu-barlang.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Varbó Helységnévtár
- ↑ Varbó Helységnévtár
További információk
szerkesztés