Vaskovácsi
Vaskovácsi korábban Vendkovácsi (szlovénül: Kovačevci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.
| Vaskovácsi (Kovačevci) | |
 | |
| Vaskovácsi látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Felsőlendva |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Daniel Kalamar |
| Irányítószám | 9264 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 95 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 296 m |
| Terület | 3,11 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 47′ 15″, k. h. 16° 07′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 15″, k. h. 16° 07′ 24″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vaskovácsi témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Muraszombattól 20 km-re északnyugatra, Felsőlendvától 3 km-re délkeletre a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Bezjak-patak völgyében fekszik. Területét rétek, szőlőültetvények, gyümölcsösök borítják. Északi részét nagyrészt erdő borítja. Földje kavicsos, homokos, búza, rozs, árpa, kukorica termesztésére alkalmas. Főbb részei: Bašov breg, Cörov breg, Francova graba, Horvatova graba, Hubrov breg, Pozvekov breg, Kocvenklinov breg, Krčmarovi, Roudijova graba, Hlapcov breg.
Története szerkesztés
Első írásos említése 1365-ben "Kouachouch" alakban történt abban az oklevélben, melyben Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval I. Lajos magyar király elcseréli Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Akkor a felsőlendvai uradalom része volt. Egy évvel később 1366-ban "Kouachfalua in districtu Waralyakurniky" néven említik.[2] 1499-ben "Kowasowoz" alakban említik. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és egészen a 19. század közepéig a család birtoka maradt.
A falu a múltban szénégetőiről volt híres. A faszenet a környék bükk, tölgy és akácfáiból égették, majd zsákokban szállították a környék településeire.
Vályi András szerint " KOVACSÓCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Lendvához nem meszsze, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."[3]
Fényes Elek szerint "Kovasócz, vindus falu, Vas vmegyében, a f. lendvai uradalomban, 155 kath. lak."[4]
Eredeti Kovacócs nevét előbb Vendkovácsira változtatták, később azonban Vaskovácsi lett a neve.
Vas vármegye monográfiája szerint "Vend-Kovácsi, 35 házzal és 204 r. kath. lakossal, akik mindannyian vendek. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd."[5]
1910-ben 241, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. Az első világháború után először a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 129 lakosa volt.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye