Vita:Alkaloidok
|
Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Xxxx00 (vita), értékelés dátuma: 2009. április 22. | |||
| |||
Pontosításra szorul
szerkesztés"Az alkaloidok növényekből nyerhető, összetett gyűrűs szerkezeteket tartalmazó, nitrogéntartalmú szerves vegyületek."
Az alkaloidok ennyire leegyszerűsített definíciója azzal jár, hogy belekeverednek olyan molekulák is, amelyeknek semmi közük a tárgyhoz (pl. nukleotidok, ATP, aminosavak, stb). Pharmattila vita 2020. szeptember 21., 17:35 (CEST)
" A fajtái " alcím – amit helyesebb "Az alkaloidok csoportosíta" címre cserélni – meglehetősen pontatlan.
- Ott ez áll: " Felosztásuk az alapjukat képező heterociklusos gyűrű szerint történik."
Ha ez igaz, akkor mit keresnek az ismertebb alkaloidok felsorolásban a kapszaicin, a meszkalin? Ezekben a molekulákban nincs heterociklus. Természetesen nem a kapszaicinnel, meszkalinnal van baj, hanem a heterociklusos gyűrű alapján történő felosztással. Azt hiszem át kellene írni a felosztás részt mert a jelenlegi formájában csak az alkaloidok töredékére igaz és ilyen formában ellentmondásos.
Továbbá. Feltételezem a protoanemonin csak véletlenül került bele a felsorolásba, mert abban nincs nitrogén, tehát nem alkaloid. Pharmattila vita 2020. szeptember 25., 01:27 (CEST)
Forrás megadása
szerkesztés@Assaiki: Semmilyen probléma nem volt azzal, ahogy a forrás a szakasz végen meg volt adva, ezt a megoldást nem tiltja szabály. Miért kellene kivételt tenni a szabály alól? Mitől lenne az jobb, a szakaszcímben, mint a szakasz végén? 188.142.179.15 (vita) 2022. február 19., 22:12 (CET)
- Úgy gondolom, hogy jelen esetben, amikor egy forrással szeretnénk alátámasztani az adott szakasz összes elemét, akkor több megoldás lehetséges.
- Forrás megadása lábjegyzetként közvetlenül a szakaszcím után, ahogy ebben a lapváltozatban is látható [hátrány: nem szoktunk ilyet csinálni, figyelmen kívül hagyja a Formai útmutatót]
- Forrás megadása lábjegyzetként a szakasz összes tétele után, egyenként, külön-külön [hátrány: nem ideális, mert 14-szer kellene megadnunk ugyanazt a forrást]
- Forrás megadása lábjegyzetként a szakasz utolsó mondatának a végére [hátrány: félreérthető, mert azt is hihetné az olvasó, hogy csak az utolsó felsorolást/mondatot támasztja alá a forrás]
- Forrás megadása lábjegyzetként a szakasz első mondata elé, a "levegőbe lógva", mint ahogy az látható volt ebben a lapváltozatban is [hátrány: furcsán néz ki, látszólag a "semmit" forrásolja, figyelmen kívül hagyja a Formai útmutatót]
- Forrás megadása szöveges változatban az adott szakasz végére, ahogy ebben a lapváltozatban is látható [hátrány: nem szoktunk ilyet csinálni, figyelmen kívül hagyja a Formai útmutatót]
- Forrás megadása a Források szakaszban [hátrány: nem azonosítható, hogy a cikk mely részét támasztja alá a forrás]
- Úgy tűnik, hogy mindegyik módszernek van valami hátránya, úgyhogy el kellene döntenünk, hogy melyik a legkevésbé rossz a fentiek közül. Én nem ragaszkodok egyikhez se, csak legyenek érvek, azon kívül, hogy az útmutatóval ellenkezik a jelenlegi változat. Egyébként, hozzáteszem, az útmutató azt írja, hogy "Ügyeljünk arra, hogy szakaszcímbe, fejlécbe ne írjunk se formázást, se hivatkozást! A formázást az olvasó CSS-en keresztül az ízlésének megfelelően alakíthatja, a hivatkozásokat pedig beágyazhatjuk a szakasz szövegébe is." Ebből számomra az következik, hogy az útmutató többek között azért rosszallja a szakaszcímben történő lábjegyzetelést, mert a hivatkozások beágyazhatók a szakasz szövegébe is, emiatt pedig nem indokolt használni a szakaszcímet. Azonban az Alkaloidok cikk nevezett szakaszában lenne némi indok eltérni a szabályoktól, mivel egyik forrásolási technika sem nyújt kielégítő eredményt. - Assaiki vita 2022. február 19., 23:11 (CET)
- A szakaszcímben megadni leginkább azért nem szerencsés, mert ha a szakaszt szerkeszted, akkor a szerköf szinte végtelen hosszúságúra nyúlik, ugyanis a szakaszcím mellé beleteszi a forrást teljes terjedelmében. Ugyanakkor felsorolások esetén egyszerűen nincs jobb: például a díjak oldalán, vagy a díjazottak listájában gyakori, hogy az összes kitüntetett neve egyazon forrásból származik, előfordul az is, hogy egy intervallum összes kitüntetettjére ugyanaz a forrás, a többieké pedig évről évre egyedi forrással kerül be. Én azt mondom, számomra a legjobb (egyértelműbb) forrásjelzés a szakaszcímben való (a fent részletezett szerköf nehézségek ellenére is), a második helyen az 5-ös megoldás van, de az egy felsorolás végén eléggé eldugottnak tűnik. Palotabarát vita
- Nem szeretnék belefolyni a megbeszélésbe, csak észrevettem, s röviden hozzászólnék. Megemlítenék egy hetedik változatot, amit már egyszer-egyszer alkalmaztam listák előtt: ha a szakasz elején a lista előtt lenne egy, a listát felvezető, kettősponttal végződő mondat, akkor ennek a mondatnak a végére is be lehetne szúrni a forrást jegyzetként. Például:
Bordás Imre és Tompa Anna 2006-os könyvükben az alábbi mérgező alkaloidokról írnak:<ref>{{cite book |title=Mérgező növények, növényi mérgek : megelőzés, gyógynövények, fűszerek, teák, tünetek |author=Bordás Imre, Tompa Anna |location=Budapest |year=2006 |publisher=Országos Kémiai Biztonsági Intézet |isbn=963-210-038-7}}</ref>
* akonitin [...]
- Hátránya, hogy ha valaki bővíti a listát más forrásból, akkor ebben a formában nem eldönthető, hogy melyik listaelem melyik forrásból származik. --Sphenodon vita 2022. február 20., 00:08 (CET)
- Köszönöm, jó ötlet. Bár ez se tökéletes megoldás, ahogyan te is megfogalmaztad, de felveszi a versenyt a többivel, úgyhogy én egy 7. opcióként tekintek rá. - Assaiki vita 2022. február 20., 00:14 (CET)
- A 4-es változat is használható, azzal a különbséggel, hogy a ref elé, akár apróbetűvel (small taggal) "Forrás:" szöveget lehet írni, így nem a "levegőbe lógva" lenne, és mindezt nem előre, hanem a fejezet végére. Vannak olyan statisztikai vagy táblázatos felsorolások, ahol így van megadva az adatokhoz kapcsolatos forrás. Lényegében a 4-es és 5-ös változat kombinációja. Tehát a fejezet végén: "Forrás:<ref>...</ref>". Ha második forrás jönne, akkor a meglévő mögé kerülhet még egy. Tomcsy üzenet 2022. február 20., 00:19 (CET)
Azért sem jó szakaszcímben forrásolni, mert a szakaszt nem lehet hivatkozni máshonnan. Teszek egy próbát a javításra, ha nem tetszik, akkor töröljétek. 188.142.179.15 (vita) 2022. február 20., 10:58 (CET)
A kettes megoldás alkalmazandó. A jegyzetelő sabloncsaláddal összevonhatóak egy forrásjegyzet alá az azonos jegyzetek, így nem kell ugyanazt 14-szer megadni (lásd Niki; Nürnbergi per). Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2022. február 20., 11:01 (CET)
- Én úgy értettem, hogy a kettes verzió esetében 14-szer kellene megadni a forrást, vagyis nem 14 lábjegyzet lenne az oldal alján (hisz' az összevonható), hanem 14 kis szám ([123]) lenne az adott szakaszban, mindegyik mondat végén 1-1. Alkalmazható, de egy kicsit túlzásnak tűnhet. :)
- Nekem idáig Sphenodon javaslata tetszik a legjobban. - Assaiki vita 2022. február 20., 11:32 (CET)
- Annyit még hozzátennék, hogy ha bővül a szakasz újabb tételekkel, amelyeket eltérő forrással lehet alátámasztani, akkor majd tényleg ideális lehet áttérni a kettes módszerre. - Assaiki vita 2022. február 20., 11:41 (CET)