Vita:Kodály Zoltán

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Életrajzi szócikkek (jól használható besorolás)

Ez egy életrajzi szócikk. Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2012. március 6.

Életrajzi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Komolyzenei témájú szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Komolyzenei műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2014. november 8.

Komolyzenei témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Péccsel kapcsolatos szócikkek (teljes besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Pécs-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Teljes Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: EniPort (vita), értékelés dátuma: 2013. május 17.

Péccsel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Minirefi

Krono-lógia

"1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakára, valamint az Eötvös Kollégiumba. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is... Az iskola hangversenyein bemutatták d-moll nyitányát (1898) és Esz-dúr trióját (1899)."

Mikor, melyik iskolában mi történt a nevezett művekkel?--Mihasznay-Kibitz Godson ^fóruma 2007. március 7., 16:08 (CET)

"1945-ben és 1946-ban zsidókat próbált menekíteni."

45-ben sem volt egyszerű a körbezárt Budapesten bárkit is menekíteni (elrejteni se), de honnan és hová 46-ban?--Mihasznay-Kibitz Godson ^fóruma 2007. március 7., 16:48 (CET)

Mihez képest?

"1909-1920 között kizárólag zongora- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és kamaradarabokat írt." (Ez mulasztás, koncentrálás, tévedés, hitvallás lehetett? Mi a jelentése?)

Zeneművek megnevezése a Wikipédiában

hegedű-gordonka Szonátája

Így? (Útmutató?)--Mihasznay-Kibitz Godson ^fóruma 2007. március 7., 16:13 (CET)

Cikkszerkezet

Milyen célt szolgál az Élete fejezetben az Élete röviden alfejezet?--Mihasznay-Kibitz Godson ^fóruma 2007. március 7., 16:24 (CET)

éppen ezt akartam írni- életrajzában ismétlődések vannak, de minek– Evetke^vita 2007. november 6., 15:34 (CET)

Ideiglenes konklúzió a mennyiség átcsap minőségbe hipotézis mentén

Minél kevesebb a csonk, annál jobb a Wikipédia minősége.

Itt nem jött be.--Mihasznay-Kibitz Godson ^fóruma 2007. március 7., 17:02 (CET)

A szócikk nagy része sajnos innen lett kimásolva, kritika nélkül: Vissza a forráshoz: Összeállította STANYÓ Tóth Gizella

--Rodrigó ⇔ 2007. március 9., 02:20 (CET)

Ez volt és ez van. Elfeküdt a cikk, mint bivaly a sárba... Látványosság?:)--Mihasznay-Kibitz Godson ^fóruma 2007. március 20., 13:18 (CET)

Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Polarlys törölte a(z) Image:Zoltan-Kodaly-Composer.jpg nevű képet: copyright violation, see [[Commons:Licensing]];
  

-- CommonsTicker 2007. június 20., 08:17 (CEST)

Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Polarlys törölte a(z) Image:Zoltan-Kodaly-Composer.jpg nevű képet: copyright violation, see [[Commons:Licensing]];
  

-- CommonsTicker 2007. június 21., 08:18 (CEST)

Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Polarlys törölte a(z) Image:Zoltan-Kodaly-Composer.jpg nevű képet: copyright violation, see [[Commons:Licensing]];
  

-- CommonsTicker 2007. június 22., 08:19 (CEST)

Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Polarlys törölte a(z) Image:Zoltan-Kodaly-Composer.jpg nevű képet: copyright violation, see [[Commons:Licensing]];
  

-- CommonsTicker 2007. június 23., 08:19 (CEST)

Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Polarlys törölte a(z) Image:Zoltan-Kodaly-Composer.jpg nevű képet: copyright violation, see [[Commons:Licensing]];
  

-- CommonsTicker 2007. június 24., 08:17 (CEST)

Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Polarlys törölte a(z) Image:Zoltan-Kodaly-Composer.jpg nevű képet: copyright violation, see [[Commons:Licensing]];
  

-- CommonsTicker 2007. június 25., 08:17 (CEST)

"kiszedett életrajz"

Élete röviden

1882.december 16-án született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes(1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzki Paulina(1857-1935),egy lengyel származású vendéglős lánya volt. A Galántai népiskolában(1888-92)és a nagyszombati érseki főgimnáziumban(1892-1900)végezte alsóbb tanulmányait. 1900.június 13-án jelesen érettségizett. Ekkor kezdte tanulmányait a budapesti konzervatóriumban, ahol 1904-ben végzett. 1905-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen a tanári oklevelet is megszerezte. Itt ismerkedett meg, és kötött barátságot Balázs Bélával is. Bartókkal együtt népzenét gyűjtve beutazta a magyar vidéket. 1906-ban hozták nyilvánosságra első népzenei gyűjtésüket. 1907-ben a Magyar Kir. Zeneakadémia professzora lett. 1923-ban Bartókkal együtt megbízást kapott, hogy ünnepi zenét szerezzen Buda és Pest egyesülése 50. évfordulójának ünnepségére. Az eredmény a tenorra, kórusra és zenekarra írt Psalmus Hungaricus volt, ami a zeneszerzőnek 1926-ban nemzetközi hírnevet hozott. 1926-ban volt Háry János című daljátékának bemutatója. 1930-ban szerezte a Marosszéki táncok című művet, 1932-ben a Székelyfonót, 1933-ban a Galántai táncokat, 1936-ban a Budavári Te Deumot, 1939-ben a Concertót.

1943-ban az MTA tagja lett. 1946-1949-ig az akadémia elnöke. Ugyanebben az időszakban hangversenykörutat tett külföldön. 1959-ben, első felesége, Sándor Emma halála után feleségül vette Péczely Saroltát. 1966-ig járt külföldi előadókörutakra, megérte a Magyar Népzene Tárának első megjelenését is. Az elvei szerinti mindennapos énekoktatást Budapesten 120 iskolában vezették be. Kodály Zoltán 1967.március 6-án,reggel háromnegyed 6-kor szívroham következtében hunyt el Budapesten. – Evetke^vita 2007. november 6., 16:26 (CET)

át kéne nézni a kettőt....

Pécs?

Nem akarok kekeckedni, de miért is tartozik ő a Pécs-műhely érdeklődési körébe? Tudtommal a második felesége volt pécsi, valamint szervezte ott a zeneoktatást, a kórusokat - Csakúgy mint egész Magyarországon. Az egész szócikkben jelenleg csak egyszer fordul elő Pécs városának neve.

Ez kis túlzással olyan, mint ha Kossuth Lajost az Amerika-műhely gondjaira bíznánk. – Nbcee ^vita 2010. április 13., 13:38 (CEST)

Zenepedagógiai munkássága

Lektorálandónak látom ezt a részt, amely nagyon fontos lenne, csak meg kellene írni egy lexikonhoz méltóan .

Bármilyen csábító, hogy a nagy zeneszerző és pedagógus saját szavait idézzük, az idézet csak illusztrálásra való és nem helyettesítheti azt a lexikonszöveget, amely a szolmizációról, a kottaolvasás sajátos, világhírű mószeréről, a Kodály-módszerről szólna.

Csak meg kellene írni, bemásolt idézethalmaz helyett.--Linkoman ^vita 2011. április 27., 12:21 (CEST)

Családfa (flamand ág)

"A három szó – mint bizonyára felismerték – a Visszatekintés előszavából való. Kodálynak ebből a gyönyörű magyarsággal megírt, költői vallomásából, melyben arról a „viszonzatlan, viszonozhatatlan szerelemről” szól, ami őt népünkhöz fűzi – „vérségi kötelék nélkül is”. Hogyan állíthat ilyet magáról az a komponista, akit Bartók Béla is a legmagyarabb zeneszerzőnek tartott – kérdeztem magamtól. Hosszas tépelődés után, 1965 novemberében feltettem a kérdést Kodálynak: „Tanár úr, hogyan értsem ezt a kijelentést?” Két mondattal válaszolt: „Őseim apai ágon flamand takácsok voltak, akik valamikor a hugenotta időkben Brüggéből Brünnbe települtek át. Anyai ágon pedig a családi hagyomány szerint lengyel nemesek voltak az ősök, akik az ország egyik felosztása után költöztek át Dél-Magyarországra. ...

Az apai nagyapát, Ferdinandot, alakulatának áthelyezése csak 1849-ben, a szabadságharc leverésének évében vetette a morvaországi Obrowitzból (ma Zábrdovice néven Brno peremkerülete) Magyarországra. Nevét megtaláltam a brünni „Polgári posztós céh mestereinek jegyzékében”. Tehát eleinte ő is flamand ősei mesterségét folytatta, akár a család további öt tagja. Valamennyien bevándorolt takácsok voltak, akik 1815-1823 közt szerezték meg a brünni polgárságot. Ferdinánd huszonkilenc éves korában feladta ősei mesterségét, felcsernek állt egy tábori kórházban. Különböző, nem harcoló alakulathoz volt beosztva, végül könyvelői képesítést szerzett és számtisztként emelkedett a ranglétrán. Első feleségét korán elvesztette. Harminckilenc éves korában újra nősült: a cheinovi szabómester tizennyolc éves lányát, Magdalena Hellt vette el. Hat gyermekük közül három még Brnóban született, három viszont már Magyarországon, ahová az úgynevezett „Déli Hadsereg” tartalék dandárjával került. Dolgozott Pesten, Cegléden, Kecskeméten, végül négy évtizedes szolgálat után Győrben vonult nyugalomba. Itt is halt meg 1873-ban, hetvenöt éves korában.

Szüleiről a morvaországi levéltárakban sikerült néhány adatot találnom. Apja Mathias Kodal takácsmester, anyja Clara Ruzin. Ők a komponista dédszülei.˘Hat gyermekük közül az első három születési helye, akárcsak az övék, ismeretlen. A többieké kivétel nélkül Obrowitz. Alapos okkal feltételezhető tehát, hogy Mathias volt az az ős, aki elhagyva hazáját, családjával vállalkozott a több mint ezer kilométeres vándorútra, és 1791-1795 között Brünn környékére érkezett. Merre jártak, hogyan utaztak – mindez kideríthetetlen… A feleség neve még erősítette gyanúmat, hogy Brünnben nincs több keresni valóm, Belgiumban kell folytatnom a munkát: Clara Ruzinnak nemhogy a család- de még a keresztneve sem fordult elő az anyakönyvekben. Ez azt valószínűsítette, hogy eredetileg Rougene-nek írták, tehát flamand illetve vallon származású. Kodály nyilatkozatát iránytűmmé téve Brüggébe mentem, s a környékbeli takácsok valamennyi céhkönyvét és a város parókiáinak minden anyakönyvét áttanulmányoztam. A legfőbb gondot (és többletmunkát) a név okozta: megpróbáltam kitalálni, hogyan írhatták ott, akkor a plébánosok vagy káplánok a nevet. S mivel az adatokat bemondás alapján jegyezték fel, a kiejtés változatait is figyelembe kellett venni. Így hát ellenőriztem a Codal, Codaille, valamint a Godal, Godard, Godaert alakzatokat is. Mintegy kétszáz év hat nemzedékének adatait tekintettem át, 1572-től, az első hugenotta üldözéstől 1795-ig, az első hiteles brünni adat felbukkanásáig. A kutatásnak ez a szakasza rendkívüli türelmet és szerencsét kívánt. Hiába volt meg az előbbi, az utóbbi hiányzott. A sok ezer név közt akadt ugyan olyan, akinek az adatai közel álltak Mathias vagy Clara adataihoz, de teljes bizonyossággal egyik sem volt azonosítható a brünni család tagjaival. Így hát az apai ág kutatása kényszerűen lezárult a dédapával, akiről annyit sikerült megállapítanom, hogy 1750-ben született, valószínűleg Flandriában."

Eősze László: „Vérségi kötelék nélkül…” Egy családfakutatás története
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2015. szeptember 29., 08:44 (CEST)

Születési hely Barcelona????

A laptörténet szerint 2 éve Barcelona van megadva Kodály szülővárosának az "adatdobozban". A szövegben helyesen Kecskemét szerepel. A html szerint a Barcelona adatot Wikidatából tölti be a rendszer. Egyéb Wikipédiák közt is nem egy esetben olvasható ez a Barcelona. Trollkodás történt vagy rendszerhiba? Nem lehetne javítani? Szentgallay György ^vita