Főmenü megnyitása

Vita Zsigmond (Nagyenyed, 1906. június 16.Kolozsvár, 1998. január 1.) erdélyi magyar irodalom- és művelődéstörténész, bibliográfus, Vita Sándor öccse.

Vita Zsigmond
Született 1906. június 16.
Nagyenyed
Elhunyt 1998. január 1. (91 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
művelődéstörténész,
bibliográfus
Iskolái Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem

ÉletpályájaSzerkesztés

Középiskoláit 1916-ban a gyulafehérvári Majláth Főgimnáziumban kezdte, szülővárosában, a Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett 1924-ben, ahol később maga is negyedszázadon át (1928–1953 között) tanított.

A kollégiumban a legkedvesebb tanára, Áprily Lajos irányításával működő irodalmi körnek utolsó éves diákként elnöke is volt. A kolozsvári I. Ferdinand Egyetem bölcsészkarán szerzett magyar–román–francia szakos tanári oklevelet 1928-ban, majd egy évig Párizsban és Grenoble-ban egészítette ki tanulmányait. 1933–1940 között az Erdélyi Fiatalok főmunkatársa. 1930-tól volt munkatársa az Erdélyi Helikonnak, és 1942-ben az íróközösségnek is tagja lett. 1943–1944-ben a dél-erdélyi irodalmi lap, a Havi Szemle egyik szerkesztője. 1956-tól nyugdíjazásáig (1968) a Kollégium államosított Bethlen Könyvtárában volt könyvtáros. Élete utolsó időszakát felváltva töltötte Enyeden és Kolozsváron.

MunkásságaSzerkesztés

Kezdetben az erdélyi magyar irodalmi eseményeket nyomon követő kritikák, tanulmányok (pl. a Kelet Népében: Az erdélyi irodalom útkeresései. 1938/2–5) mellett a tárgyi és szellemi néprajz, a gyermekirodalom vonzotta, de hamar rátalált a leginkább rászabott kutatási területre: ennek jegyében aztán szülővárosának tudomány- és művelődéstörténeti múltját kutatta évtizedeken át, jóformán minden fontos enyedi személyiség életútját bemutatva a hazai magyar folyóiratokban (Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Helikon, Erdélyi Múzeum, Pásztortűz, Korunk, Utunk, A Hét, Művelődés, Könyvtári Szemle), valamint a magyarországi időszaki sajtóban. Tanulmányai jelentek meg a Népismereti dolgozatok 1976, 1978, 1980. évi köteteiben, az Utunk Kodályhoz című tanulmánykötetben (Bukarest 1984). Társszerzője volt az óvónő- és tanítóképzők számára kiadott Gyermek- és ifjúsági irodalom című tankönyvnek (társszerzők Király László, Józsa Miklós és Jarosievitz Edit, Bukarest 1975).

KöteteiSzerkesztés

  • Nemzet és sors a Bánk bánban (Lugos 1941)
  • Románia magyar irodalmának bibliográfiája 1940-ben, a bécsi döntés utáni időszakban és 1941-ben (Kolozsvár 1943, Erdélyi Tudományos Füzetek)
  • A Bethlen-kollégiumi színjátszás a XVII. és XVIII. században (Kolozvár 1943)
  • A nagyenyedi Bethlen-kollégium ifjúságának irodalmi törekvései a reform-korszak kezdetén (Kolozsvár 1943)
  • Románia magyar irodalmának bibliográfiája 1942-ben (Kolozsvár 1944)
  • Tudománnyal és cselekedettel (irodalomtörténeti tanulmányok, Bukarest 1968)
  • Áprily Lajos – az ember és a költő (monográfia, Bukarest 1972)
  • Jókai Erdélyben (Bukarest 1975)[1]
  • Művelődés és népszolgálat (Bukarest 1983)
  • Az enyedi kohó (Budapest 1986)
  • Enyedi évek, enyedi emberek (visszaemlékezés, Csíkszereda 1998)
  • Erdélyi sétáló. Művelődéstörténeti tanulmányok; vál. Kozma Mária; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000 (Bibliotheca Transsylvanica)

SzerkesztéseiSzerkesztés

  • Magyar népmesék (Szentmiklósi Ferenccel. Nagyenyed 1943)
  • A vak király (magyar népmesék, Nagyenyed 1943)
  • Romániai magyar írók antológiája (Nagyenyed 1943)
  • Kerekecske-dombocska (Gáspár János gyűjteménye alapján sajtó alá rendezte, Bukarest 1956, újrakiadása uo. 1978)
  • Gyulai Pál: A szél és a nap (versek és mesék, Bukarest 1975).
  • Szentmiklósi Ferenccel összeállította az I–II. gimnáziumi osztályos tanulók számára a Magyar olvasókönyvet (Nagyenyed, 1943) és a Magyar nyelvtant (uo. 1943).

Levelezését Vita Sándorral Nagy Pál rendezte sajtó alá (Kedves Zsigmond. Marosvásárhely, 2009).

Írói álneve, szignói: Tinódi Gábor, nd, a. d.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Fényképekkel illusztrálta Marx József

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Engel Károly: Tudománnyal és cselekedettel. NyIrK 1969/2.
  • Mikó Imre: Tudománnyal és cselekedettel. Utunk 1969/5.
  • Ruffy Péter: Vita Zsigmond Áprily-monográfiája. Magyar Nemzet 1973. júl. 1.
  • Ódor László: Monográfia egy ember dallamáról. Tiszatáj 1973/6.
  • Markó Béla: „Körön s világon keresztül”. Jegyzetek Áprily Lajos költészetéről. Korunk 1974/5.
  • Kozma Dezső: Jókai Erdélyben. Utunk 1976/7.
  • Mikó Imre: Vita Zsigmond hetvenéves. Utunk 1976/24.
  • Zika Klára: Az enyedi kollégium krónikása. Magyar Nemzet 1979. jún. 22.
  • Molnár Szabolcs: Vita Zsigmond évtizedei. Művelődés 1981/6.
  • Sebestyén Mihály: Múzsáknak szentelt kies tartomány. Utunk 1984/5.
  • Lászlóffy Aladár: Vita Zsigmond 80 éves. Utunk 1986/25;
  • Lászlóffy Aladár: Vita Zsigmond 85 éves. Helikon 1991/24;
  • Lászlóffy Aladár: A befalazott… (Vita Zsigmond 90 éves). A Hét 1996/21–22.
  • Görömbei András: Magyar néző. Nyelvünk és Kultúránk 1986 (66). 104–109.
  • Áprily Lajos levelei Vita Zsigmondhoz. NyIrK 1990/2.
  • Kós Károly levelei Vita Zsigmondhoz. Korunk 1990/3.
  • Pomogáts Béla: Nagyenyed krónikása Vita Zsigmond, Új Forrás 1994/7.
  • Nagy Pál: Az értékőrző Vita Zsigmond, A Hét 1997/3.
  • Boldizsár Zeyk Imre: Vita Zsigmond emlékezete. Művelődés 1998/2.
  • Dávid Gyula: Vita Zsigmond (1906–1998). NyIrK 1998/1.
  • Kötő József: Vita Zsigmond, Erdélyi Múzeum 1998/1–2.
  • Markó Gábor: Volt tanárom emlékére. Bányavidéki Új Szó 1998. jan. 16.
  • Németh Júlia: Az „enyedizmus” jegyében. Vita Zsigmond visszaemlékezései. Szabadság 1998. okt. 22.
  • Sütő András: Szeretve tisztelt, drága Tanár Úr. Magyar Napló 1998/3.
  • Szabó Csaba: A rongyosra olvasott könyv és a regényturisztika. Szabadság 1998. jan. 5.
  • Ruzsa Ildikó: Emlékezés Vita Zsigmondra. Nyugati Jelen 2000. okt. 28–29.
  • Kovács Ferenc: Száz éve született Vita Zsigmond, Művelődés 2006/5.
  • Szabó Emília: Vita Zsigmond, az ember (Kortársak és tanítványok visszaemlékezései). Művelődés 2006/5.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés