Főmenü megnyitása

Wikipédia:Véleménykérés/Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Thomson-híd (másodszor)

Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd!
A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!


Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Thomson-híd (másodszor) (véleménykérés)Szerkesztés

Vita összefoglalása
A kiemelési eljáráson lévő szócikk lapjára Csigabi elhelyezett öt szükséges sablont. Időközben ebből egy megoldottnak lett jelölve. Egyet pedig én átírtam. Mivel szerintem a szükséges sablonok nem jogosak, és nem először próbálja meg megakadályozni a cikk kiemelését szeretném kikérni a közösség véleményét. Nem a cikk kiemelését szeretném elérni, hanem azt tisztázni, jogosak-e a szükséges sablonok.

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Thomson-híd (másodszor) (hozzászólások)Szerkesztés

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaTambo vita 2012. december 7., 17:49 (CET)
Tambo vita 2012. december 9., 14:41 (CET)
Függőben Függőben Tambo vita 2012. december 9., 14:41 (CET)
Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaTambo vita 2012. december 12., 13:30 (CET)

Symbol declined.svg Szükséges változtatás: További források megadása. A szócikk gyakorlatilag két forráson alapul: egy ötven évvel ezelőtt kiadott egyetemi tankönyvön, valamint egy gyári jegyzeten. A kevés számú forrás a ref-ek összevonása után még nyilvánvalóbbá válik. Egy kiemelt szócikkhez ennyi forrás nem elegendő.

Nekem ez a mondat nehezen értelmezhető: Egy síkgeometriai cikkhez hány forrás kell? Úgy is mind Eukleidész Elemek című könyvére fog hivatkozni...

Radice vita 2012. december 6., 14:04 (CET)

Részválasz: A kiemelésen - bár már sokan rugóztak ezen - konkrétan nem számszerűsíthető, hogy hány db forrás kell. A másik oldalról kell ezt vizsgálni, mégpedig onnan, hogy egy 1-2-3 forrásból készült cikk vajon lehet-e tényleg teljes körű? Tartalmaz-e minden információt az adott témában? Nem lesz-e egyoldalú? - RepliCarter Nuvola weather sunny.svg Hagyj üzenetet 2012. december 6., 15:31 (CET)

Lehet. Igen. Nem lesz egyoldalú. Több olyan speciális témát lehetne említeni, amiről 20-30 éve jelent meg utoljára összefoglaló, igényes szakmunka (ami ma is helytálló és teljeskörű leírást ad), illetve nincs újabb infót tartalmazó újabb forrás.
Visszakérdeznék: hogyan állapítod meg, hogy egy cikk igényes megírásához hány forrás szükséges? 1, 2, 5 vagy netán 10? Több forrás felhasználásának (és feltüntetésének) csak akkor van értelme, ha az egyes források résztémákat fednek le, nem a cikk egész témáját.
A gyorsan fejlődő űrhajózásban igen gyakran előfordul, hogy a témának csak vagy két egyetlen forrása van, mondjuk a NASA, az nem elég jó? Keresni kell mellé más, "független" forrást is? misibacsi*üzenet 2012. december 6., 17:11 (CET)
Épp ezt írtam, sehogy sem állapítom meg, mert nem lehet darabszámot megadni. De ha választani kell, hogy egy sok forrással bíró cikk lehet teljes körűbb, vagy egy 2-3 forrással rendelkező cikk, akkor vélhetően az előbbit választanám. A cikk írójának kell valahol a felelősséget vállalni a teljes körűségre, és a fenti példában ez nem történt meg, lévén azóta 2,5-szeresére nőtt a cikk. Ebben a vitában nem segít, hogy olyan egyedi példát hozol, mint a NASA, de vissza tudom dobni a labdát. Ha minden országban lenne egy rakás űrhajózással foglalkozó társaság, és menetrendszerűen repkednének űrhajók, máris nem lenne megfelelő, ha csakis a NASA forrásai alapján lenne egy cikk kidolgozva. - RepliCarter Nuvola weather sunny.svg Hagyj üzenetet 2012. december 6., 19:46 (CET)
Az űrhajózás példájánál nem a lényegre reagáltál. A lényeg a gyorsan fejlődő, más szóval „speciális” témán van. "Ha minden országban lenne..." esetén ugyanaz lenne a helyzet: alapos összefoglaló csak attól az egyetlen társaságtól lenne megszerezhető, ami érintve van, a többitől nem. Források száma = 1.
Régebbi keletű, de speciális téma esetén is lehetséges, hogy egy 20-30 éve megjelent monográfia az egyetlen megbízható forrás abban az adott témakörben. Források száma = 1. Lehet, hogy a "Thomson-híd" is ilyen.
Ha az adott forrás a bírálók számára nem elérhető, akkor marad a kötözködés, ami a jelenlegi kiemelési rendszer velejárója.
Két dolgot lehetne tenni vagylagosan: 1. a bírálók konkrét forrással cáfolnák a cikk valamelyik állítását. 2. Spéci témában nem lehetne jelölni cikket kiemelésre. („Spéci téma” az, aminek nincs aktív műhelye). misibacsi*üzenet 2012. december 7., 10:12 (CET)
Ebben nem értünk egyet. Lehet, hogy az egy forrásból származna a legtöbb infó, de ahhoz, teljes körű legyen a cikk, bele kéne írni a többi hasonló profilú cég információit, eredményeit, stb, hiszen enélkül csak ama egyetlen egy oldalról ismernénk a témát. De nem szeretném tovább húzni ezt a témát, lentebb kifejtettem, hogy a felmerült szükségesek nem olyan szörnyű problémák, egyszerűen Tambonak kéne rá válaszolni és a probléma megoldódna. - RepliCarter Nuvola weather sunny.svg Hagyj üzenetet 2012. december 7., 10:21 (CET)

Egy kiegészítés: az, hogy Csigabi nem először próbálja meg megakadályozni a cikk kiemelését egy rosszindulatú megjegyzés annak fényében, hogy a cikk az első kiemeléskor 13 313 bájtról indult, a kiemelés alatt 20 000 bájtig jutott, majd a második kiemelésen már 28 684 bájtról indult. Tehát Csigabi nem gonosz módon akarta akadályozni egy cikk kiemelését, hanem jogosan vetette föl, hogy a cikk nem volt teljes körű, főként hogy az akkor 13 ezer bájtos cikk most már 30 ezer bájtos. A számok alapján pedig határozottan kijelenthető, hogy akkor nem volt teljes körű a cikk, ezért kérném, hogy tartózkodjatok az olyan megnyilvánulástól, hogy Csigabi jogtalanul akadályozott meg bármit is. Ez nem személyes, egyszerű matek. Köszi. - RepliCarter Nuvola weather sunny.svg Hagyj üzenetet 2012. december 6., 15:47 (CET)

De hogy ne csak mellébeszéljünk, konkrétumok:

  • 1. szükséges - megoldódott
  • 2. szükséges - elegendőek-e a források? Tambo, azok után, hogy az első jelölésre - kb. harmad ennyi szöveg - is azt állítottad, teljes körű a cikk, most kijelented, hogy ezúttal teljes körű, és nem csak nem áll a rendelkezésedre több elérhető forrás?
  • 3. szükséges - formai dolog, pontosítani kell a forrást, ami voltaképpen a Karsa-könyv, mivel a másik forrás nem áll rendelkezésre.
  • 4. szükséges - A „laboratóriumi körülmények között a mérést a tápfeszültség polaritásának felcserélésével is elvégzik...” állításra forrást szükséges megadni - oda kell írni, honnan szedte ezt a mondatot Tambo és kész, nem látom borzalmasnak a problémát.

Akkor miről is szól ez a véleménykérés? - RepliCarter Nuvola weather sunny.svg Hagyj üzenetet 2012. december 6., 19:46 (CET)

Sajnálom. Itt alapjában véve nem szakmai kérdésekről van szó, hanem arról, hogy két tapasztalt szekesztő - személyes unszinpátia alapján(?) - méltatlan hangnemű vitába keveredett. (Két veszekedő fél közül többnyire egyiknek sem szokott igaza lenni.) A 2. és 3. felvetés (amit azért elég lett volna csak "jó lenne" vagy "megjegyzés" jelöléssel ellátni) úgy vélem, simán megoldható lenne. De úgy látszik (előző hozzászóló), hogy ez a 4. re is érvényes. Én a békéltetés híveként tegnap felajánlottam, hogy segítek külföldi forrásokat keresni - elég "rideg" elutasítással találkoztam. Hát így csak szemlélői tudunk lenni egy távolról sem építő jellegű vitának, ami nem használ a magyar wikinek. Nem igen tudunk mi ezzel mit kezdeni, ha a vitatkozó felek nem hajlandók semmi közeledésre. (Egy kiemelési vitában sok kompromisszum/változtatás is szokott lenni, még lényegi kérdésekben is - tapasztalatom szerint.) Itt meg főleg csak formai kérdésekről van szó.Lji1942 vita 2012. december 7., 08:01 (CET)

Hm. Őszintén megmondom nem vagyok jártas a témában, az viszont teljesen meglepett, hogy Csigabi ismét sok szükségest írt. Az első eljáráson is sok szükségest írt, azokat megoldotta gondolom Tambo. Viszont, ha Csigabi ennyire ért a témához, talán érdemes lett volna a 2. kiemelési eljárás előtt kikérni az ő véleményét, és esetleg közösen megírni ezt a cikket, akkor ez a szituáció nem fordult volna elő. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2012. december 7., 09:00 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Csigabi segített is, sok mindent hozzáírt a cikkhez, ezek egy része maradt is, egy része meg nem. - RepliCarter Nuvola weather sunny.svg Hagyj üzenetet 2012. december 7., 10:00 (CET)

értem. köszi az infót. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2012. december 7., 10:47 (CET)

Nekem eddig is megvolt a véleményem. Azért fordultam a véleménykéréshez, mert kíváncsi voltam mások álláspontjára is. A cikkhez 6 forrás van, és 2 további információ. Ezt a műszert már 1890 előtt gyártották, és az elve azóta sem változott. Ahogy akkor kitalálta William Thomson ez ma is ugyanaz. Az interneten fellelhető források vagy komolytalanok, vagy valamelyik gyártó egy meghatározott termékéről szólnak, ahol bizonygatják, hogy ez a legjobb a világon. A legkülönbözőbb gyártók a legkülönbözőbb kivitelben gyártották. Beépített galvanométerrel, fadobozban, műanyagdobozban, csúszóhuzalos kivitelben, beépített tápegységgel, digitális kivitelben stb. Azonban mindegyik az eredeti elv szerint működik, amely elv leírásra került. Gyakorlatilag amiket mások beleírtak a cikkbe, az elütések kivételével zömében kikerült, vagy átfogalmazásra került. Szakszerűtlenségeket pedig kénytelen voltam törölni a cikkből. (Lásd kiemelési lap). Miért kellene arra több forrás, hogy laboratóriumi körülmények között mások a feltételek és az elvárások, mint az üzemi gyakorlatban? Viszont amiket leírtam, eddig senki nem cáfolta meg! Sajnálom, hogy ez a cikk nem lesz kiemelt, mivel az enwiki cikke messze meg sem közelíti ezt. Majd valaki lefordítja angolra, és akkor lehet, hogy ott kiemelt lesz. Tambo vita 2012. december 7., 12:06 (CET)

De a kérdésekre nem feleltél. Teljes körű a cikk? Átjavítod a 3. pontnál említett forrást? (nem nehéz feladat) A 4. pontban említett mondatod valahonnan szedted, csak oda kell írni. Nem feladni kell, mert aztán megint évekig mindenki Csigabit fogja szapulni, hanem három kérdésre kell csak válaszolni. - RepliCarter Nuvola weather sunny.svg Hagyj üzenetet 2012. december 7., 13:23 (CET)

Nem az én feladatom eldönteni, hogy teljes körű-e? Gondolom, akik ezt tanúsították, úgy gondolták. A 3. pontról pedig a véleményem megtalálható a kiemelési lapon. A 4. pontra pedig korábban tettem be forrást. Én már nem szeretnék hozzányúlni a cikkhez. Ha ezt tenném (amit nem teszek) bekerülne öt másik szükséges. Az említett szerkesztővel pedig nem szeretnék foglalkozni. Nem érdekel ki szapulta eddig, és ki fogja ezután. Részemről a téma lezárva. Tambo vita 2012. december 7., 15:52 (CET)
Dehogynem. A kiemelés úgy kezdődik, hogy Én, a jelölő, tanúsítom... De ez alapvetően most mindegy is, hiszen nem is a teljes körűség van megkérdőjelezve. Tehát a 4-es kérdésre tettél forrást, mindössze annyi lenne a dolgod a kiemeltséghez, hogy 3. pontnál javítod a forrást. Ehelyett inkább mártír módra azt mondod, nem lesz kiemelt. Hát... - RepliCarter Nuvola weather sunny.svg Hagyj üzenetet 2012. december 7., 15:58 (CET)
Bár azt írtam, részemről a téma lezárva, most idézek a kiemelési lapról: "Ha nem tetszik a 3. forrás, jogodban áll (mint bármely szerkesztőnek) a forrást kivenni, nem pedig szükségest betenni." Ezzel végleg lezártnak tekintem a kérdést. Köszönöm a szerkesztőtársak közreműködését. Tambo vita 2012. december 7., 17:49 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Lehet, hogy ezt a témát lezártnak lehet tekinteni, de az eljárási módot és a szabályok hézagait nem. A cikkhez írtam néhány megjegyzést, itt nem ismételem meg. Mindenkinek Üdvözlet és legyen a szerktársaknak békésebb a Karácsony! Üdvözlettel éa Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánva minden szerktársnak, Üdvözlettel:Lji1942 vita 2012. december 9., 10:59 (CET)

Részemről a témát lezártnak tekintettem de mivel megszólítottak kénytelen vagyok reagálni. "Lassan belefásulunk abba körbe, hogy jelöltök egy cikket, arra valaki javító szándékkal megjegyzést tesz, és ti azt rögtön támadásnak, akadályozásnak veszitek." Itt csak arról nem vagyok meggyőződve, hogy jobbító szándékkal, valamint arról hogy "jelöltök". Ezt a cikket én jelöltem, annyira, hogy Lji1942 szerkesztéseit rendre visszavontam. Pont Peligro kért forrást a szükségesre, ami nem történt meg. Radice, Misibacsi érti a dolog lényegét. Szajcit, mint kívülállót meggyőzték. Eddig abban a tévhitben éltem, hogy a véleménykérés a vita elsimítására, az álláspontok közelítésére szolgál, nem pedig a jelölő és véleményezők fikázására. Most kiderült, hogy itt vannak olyan kivételes szerkesztőtársak, hogy csak nekik lehet igazuk. Még akkor is, ha nyilvánvaló szakszerűtlen dolgokat írnak bele a cikkbe, vagy nyilvánvaló állításokat látnak el szükséges sablonnal. Tambo vita 2012. december 9., 14:41 (CET)

Tambo, személy szerint kicsit unom már ezt az üldözési mániádat, talán nem is vagyok egyedül vele. Unom az ilyen megjegyzéseket: "itt vannak olyan kivételes szerkesztőtársak, hogy csak nekik lehet igazuk", "mivel egyszer már megakadályoztad a kiemelést a 20% túllépésével, jó lenne tudni mi az a zsigerből jövő gyűlölet, amivel megtisztelsz." Szerintem ha nem tudod elhinni, hogy a hozzászólók a cikk érdekeit nézik, nem pedig mindenáron téged akarnak szívatni, akkor nem jelölj kiemelésre cikkeket. Peligro (vita) 2012. december 9., 15:08 (CET)
Hát ez valóban tragikus! Pláne úgy, hogy mindezt egy WT póttag írja! No comment! Tambo vita 2012. december 9., 15:13 (CET)

Csigabi álláspontjaSzerkesztés

Van olyan téma amiből lehet kiemelt szócikket írni, van olyan amiből nehezen, vagy egyáltalán nem, mert maga a téma meglehetősen soványka. Véleményem szerint a Thomson-híd ez utóbbiak közé tartozik. Feltehetőleg ezt ismerte fel a szócikk első szerkesztője is, aki már a szócikk első jelölésekor egy pár alkalmazási példát is feltüntetett a szócikkben. Az akkor megjelölt alkalmazási példák viszont a mérési feladatoknak csupán egy szűk körére vonatkoztak, mintha a Thomson-hidat söntellenállások mérésén kívül semmi másra nem használnák, a példák nem terjedtek ki más módszerekre, a mérés lehetséges hibáira. Emiatt a szócikk meglehetősen egyoldalú volt, nem lehetett elfogulatlannak tekinteni, teljes körűnek pedig végképp nem. A bővítéssel a szócikk túllépte a 20%-os határt, emiatt sem kaphatta meg a kiemelt státuszt. A cikk munkapadon töltött ideje alatt némi szerkesztési háború és szakmai vita is keletkezett, főként a termofeszültségek hatásáról, illetve azok kiküszöböléséről. Tambo akkor az ennek kapcsán említett megoldásokat „áltudományos magyarázatoknak” nevezte. Ennek fényében különösen érdekes, hogy a szócikk másodszori jelölésekor már két szakaszt is szentelt a termofeszültségek hatásának.

A másodszori jelölés előtt a szócikk az első jelöléskori állapotának jóval több mint kétszeresére bővült, ami igazolja, hogy már az első jelöléskor sem lett volna méltó a kijelölt címre, hiszen a bővítés mennyisége is bizonyította, hogy nem volt teljeskörű. A másodszori jelöléskor a források továbbra is ugyanazok maradtak: egy ötven évvel ezelőtt, 1962-ben írt tankönyv valamint egy gyári jegyzet. Fel kell tennünk a kérdést: valóban nem történt a méréstechnikában változás az elmúlt ötven év alatt? Nem a Thomson-híd mérési elvében, ami már 1890 előtt is ugyanez volt, és amire oly szívesen hivatkozik Tambo, hanem a méréstechnikában, a méréstechnikai megoldásokban, amik ezért kerültek be a szócikkbe, mert magáról a Thomson-hídról nem lehet eleget írni ahhoz, hogy akár csak meg is közelítse egy korábbi kiemelt szócikk byte-mennyiségét és színvonalát. Ez természetesen nem a szerkesztő hibája, hanem objektív körülmény. A korábbi szakmai vitában a termofeszültségek hatásának kiküszöbölésére általam bemutatott, és akkor a szócikkbe be is írt – a weben is megtalálható – megoldások csak érintőlegesen kerültek be a szócikkbe, és állítólag azokat is csak laboratóriumi körülmények között használják. A laboratóriumi követelményekre vonatkozó forráskérésemre egy 1956-os kiadású könyv került megjelölésre. A forrást nem tudom ellenőrizni, ezért meg kell kérdeznem: biztos, hogy ami 56 évvel ezelőtt csak laboratóriumi körülmények között volt elvégezhető, vagy ott vált szükségessé, az 2012-ben is csak ott hajtható végre? A választ mindketten tudjuk, csak meg kell nézni a szócikk 2012. szeptember 14., 07:47-es állapotát. Az ott látható forrásban szereplő eszköz a 21. században, nem laboratóriumi alkalmazásra készült. Szakmai felelősségem tudatában továbbra is állítom, hogy a szócikk nem teljeskörű, bár sok mindenbe belekezd, a témát nem tárgyalja a maga teljességében. Olyan, mintha egy kicsit egy néhány évtizeddel ezelőtt leragadt volna. Kicsit ahhoz hasonlíthatnám, mintha valaki az Otto-motort akarná kiemelésre vinni, de csak arra hoz forrásokat, hogy szív-sűrít-robban-kipufog, és elfelejti, hogy azóta eltelt több mint egy évszázad.

A szócikk második kiemelési eljárásába nem kívántam belefolyni, hogy ne mindig én legyek a rossz fiú. Úgy gondoltam, hogy a bírálók, tanúsítók majd elmondják véleményüket. Nem mondták. Alig egy héttel a munkapadra kerülése után a szócikknek megvolt az összes szükséges tanúsítványa. Így aztán források hiányában benne maradhatott akkora bődületes marhaság olyan szakmailag nehezen indokolható állítás, mint a nikkel anódjára vonatkozó. Tisztelettel kérdem a tanúsítókat, ezt miért nem vették észre? És nem, ez nem elütés volt, hanem egy vitalapi megbeszélést követően feltehetően jól átgondolt szerkesztés. Megfelelő források, jegyzetek alkalmazása esetén ez a súlyos hiba elkerülhető lett volna. Komolyan vehető ezek után az „Én, a jelölő, tanúsítom...” kezdetű állítás? De példának megemlíthetem még az elektrolitok mérésénél található állítást: általában hangfrekvencián [...] nullműszerül telefonhallgatót ... használva. Ehhez az állításhoz ismét az a bizonyos 50 éves forrás van rendelve. Biztos, hogy ma is telefonhallgatóval végzik a mérést, amint azt a szakasz állítja? Végezetül még egy link egy általam nagyra tartott szerkesztőtől: elegendő bizalmi alapon tanúsítani egy szócikket? Egy kiemelt szócikk a Wikipédia legjobbjai közé tartozik. Egy nem megérdemelten kiemelt szócikk a többi szócikk színvonalának és a kiemelési eljárásnak a hitelességét is megkérdőjelezi. A véleményemet nem egy szerkesztő ellenében, hanem a Wikipédia kiemelt szócikkei színvonalának megőrzése érdekében mondtam el. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2012. december 10., 12:04 (CET)

Re CsigabiSzerkesztés

A szócikk első szerkesztője ugyanaz volt, mint aki kiemelésre jelölte. Ténylegesen ezt a hidat, (tekintve, hogy 4 Ω alatt Wheatstone-híddal nem szabad mérni) kizárólag az annál kisebb ellenállások mérésére használják, egészen 0,001 mΩ értékig. Ez a 0,001 mΩ ellenállásérték egy elképesztően kicsi érték. A kedvenc, és sokat idézett műszerednél maradva ezen átfolyatva a 10 A-t mindössze 0,01 mV=0,000001 V feszültségesés lép fel. A napi gyakorlatban hol mérnek ekkora ellenállásokat? Csaknem kizárólag söntellenállásoknál. Figyelembe véve a szokásos 60 mV értékű söntellenállásokat ez I=U/R=0,060/0,000001=60 000 A-nak felel meg. Milyen krokodilcsipesszel lehet mérni ekkora áramot?

Ami az "áltudományos magyarázatokat" illeti valóban töröltem az ilyen bődületes marhaságot szakmailag teljesen elfogadhatatlan beírást Ezek a feszültségek két különböző fém összeérintésekor jönnek létre a hidegpontok között. Még a szakmához nem értő, laikus is emlékezhet arra, hogy régen a hőelemek hidegpontját (aminek ugyebár 0 °C hőmérsékletűnek kell lenni, hiszen ez a viszonyítási alap) olvadó jég közé tették. Nyilvánvalóan ma már ezt hidegpont-kompenzáció biztosítja. Ez a kedvenc forrás [1] a szabványos 1 méter hosszú 1 mm2 keresztmetszetű réz vezetékpár ellenállását nagyvonalúan 0,04 Ω értékűnek írja, és ugyanekkora átmeneti ellenállást feltételez a kapcsokon is! Azért ez megdöbbentő, ha figyelembe vesszük, hogy ezek általában menetes-sarus csatlakozások. Meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozik (és ezt Te is beleírtad) a termofeszültségek hatásával, amit a megnyugtatásodra ábrával is beletettem. Ennek kizárólag akkor van jelentősége, ha a rézzel hőelemet képező vezeték ellenállását mérik, melynek termoelektromos feszültsége a rézhez képest jelentős eltérést mutat, és a két mérési pont hőmérséklete számottevően eltér. Az így keletkező elektromotoros erő természetesen nyitott kapcsoknál értendő, és ha a kör terhelve van, akkor ennek mértéke a belső ellenállásán eső feszültségeséssel csökken. Ha pedig a két melegpont hőmérséklete megegyezik (ami általában a jellemző), akkor a két elektromotoros erő egymást éppen kioltja. Hangsúlyozni szükséges, hogy ez a napi gyakorlatban kivételesnek számító eset. Ugyancsak beírtam a cikkbe (amit kifogásoltál), hogy a mérendő ellenállásról a szigetelőréteget el kell távolítani, ami a "macska a mikróban" esete.

Ami a laboratóriumi körülményeket illeti: Nem írtam olyat, hogy ezt csak és kizárólag laboratóriumban szabad elvégezni. Egy laboratóriumban mások az elvárások egy méréssel kapcsolatban. Nagyon lényeges több mérés elvégzése, a mérések reprodukálhatósága és egy sereg más elvárás. Laboratóriumi körülmények között nem is lenne szabad ugyanabban a mérési összeállításban mérni. Így kerülhető el, hogy valamely eszköz meghibásodása a mérési eredményt meghamisítsa. Más dolog, hogy laboratóriumi körülmények között nem is beszélhetünk hőmérséklet különbségről.

A szócikk 2012. szeptember 14., 07:47-es állapotát sajnos nem tudtam megnézni, mert a laptörténetben ilyen nem szerepel.

Ismételten leírom, hogy értsed: ez a cikk a Thomson-hídról mint mérési elvről, elrendezésről szól. Nem ragadtam le sehol, mivel ez semmit nem változott. Az, hogy kijelzésre mit használnak, fadobozban van vagy műanyagban és még sorolhatnám tovább, részletkérdés. Semmit nem változott azóta, mióta kitalálták. Az általad kifogásolt könyvek pedig a mai napig megállják a helyüket, hézagpótlók, és sajnálhatod, hogy nem ismered. Most tettem bele (még előtted!) "szakirodalmat" ami fiatalabb, de ez sokat rontott a cikk komolyságán! A kiemelés szempontjai közé pedig vetesd fel, hogy hány bájt hosszúságúnak, vagy hány kilónak kell lennie a cikknek.

Ami a "bizalmi alapon" történő szavazást illeti: én nem tudok, és nem is akarok más nevében beszélni, valamint nem vagyok se rokona, sem gyámja, hogy ezt rajtam kérjed számon. A cikkben végzett szerkesztéseit visszavontam. Más nem állt módomban. Azért örülök, hogy ilyen megkülönböztetett figyelmet szentelsz még a levelezésemnek is. Tambo vita 2012. december 10., 14:49 (CET)

A szócikk 2012. szeptember 14., 07:47-es állapota. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. december 10., 14:53 (CET)

Nem találtam ebben sem semmi lényegeset. Kis áramerősségű tápegységről nem lehet ilyen pici ellenállásokat mérni. Tambo vita 2012. december 10., 15:05 (CET)
Csak azért raktam ide a linket, mert fentebb azt írtad, hogy nem találod a laptörténetben. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2012. december 10., 15:18 (CET)
Értem én! Nem budapesti idő szerint volt megadva. Ez a 8:45-ös állapot. Akkor sem értem minek linkelte be Csigabi. Tambo vita 2012. december 10., 15:20 (CET)

Méltatlan lenne, ha most Tambo fenti üzenetét elkezdeném darabokra szedni, és mondatonként mutatnék rá, hogy hol csúsztat, vagy hol téved. Egy saját hibát viszont találtam. Az Ezek a feszültségek két különböző fém összeérintésekor jönnek létre a hidegpontok között mondat szándékaim szerint helyesen így szólt volna: Ezek a feszültségek két különböző fém összeérintésekor jönnek létre a meleg- és hidegpontok között, ami egyébként a közvetlenül utána következő mondatból ki is derül annak, aki figyelmesen elolvassa, amit írtam. A helyes megoldás nem az lett volna, hogy a mondatot Tambo durcásan átszerkeszti és a hidegpontokat átírja melegpontokra, mert ezzel csak azt igazolta, hogy nincs teljesen tisztában a hőelem működésével. (Mivel nekünk nincs hőelem szócikkünk, ajánlom az enwiki en:Thermocouple szócikkét tanulmányozásra.) Ezzel én ezt a vitát befejeztem, az eddig elvégzett, általam szükségesnek jelzett változtatásokat megtörténtnek jelölöm, annak ellenére, hogy a beírt forrásokkal a források nem többen lettek, csak sűrűbben. Talán fordítva ülünk a lovon: alapesetben a szócikk készül a források alapján és nem a szócikkhez válogatunk forrásokat. A ma beszúrtak többsége korrektül csak további hivatkozásként lenne feltüntethető. Továbbra is kiegyensúlyozatlannak, koncepciótlannak és nem teljes körűek tartom a szócikket, de innen már legyen a tanúsítók felelőssége, ha a szócikk kiemelt lesz. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2012. december 10., 18:05 (CET)

Nem tudom ki csúsztat! Ezt nem a jelölés után írtam: Elektromos hőmérsékletmérés. Ezen túlmenően már láttam hőelemet tekintve, hogy hozzám tartozott (többek között) a gyártása. Tambo vita 2012. december 10., 19:29 (CET)

KérdésSzerkesztés

Létezik az, hogy a huwikin nincs egy, az elektrotechnikához legalább minimálisan értő szerkesztő? Tambo vita 2012. december 10., 17:34 (CET)

Valóban ez itt a fő gond, hogy kettőtökön kívül nincs egy olyan ember, aki szakmailag hozzászólna a témához. - RepliCarter Nuvola weather sunny.svg Hagyj üzenetet 2012. december 10., 17:54 (CET)

Ide kellene fordulni, nem? --Pagonyfoxhole 2012. december 10., 17:57 (CET)

Rodrigó véleményeSzerkesztés

Minden tiszteletem a készítőé, sok munka van benne! Ha még tovább akarjuk csiszolni, ezeket javaslom:

  • Inkább mérési tanácsadó, semmint lexikális stílus jellemzi. A kevesebb főfejezettel, alátagolással segíteném az áttekinthetőséget
  • A hőmérséklettel kapcsolatos ismereteket egy nagyobb alfejezetbe javaslom összegyűjteni, és megemlíteni/kibontani hogy a hőelektromosság minden hatása befolyásolja az eredményt.
    • A kis ellenállásokat nagy áramokkal célszerű mérni, és emiatt is az általános és helyi melegedések nagyban befolyásolják az eredményt. Ha pontosak akarunk lenni, ezekre szintén figyelni/mérni kell és számításokkal kompenzálni.
  • Szerintem túl terjedelmes a cikk. Az Villamos ellenállás mérése cikkbe kell az általános dolgokat kifejteni, itt lehet tömörebben.
  • Figyelni kell hogy ne kezdjünk önnálló kutatásba, maradjunk a publikált anyagoknál. A végzett villamos mérnököket kell megkeresni, hogy a tankönyvekben nézzenek utána. Én ezt karácsony táján tudom megtenni, ha hazamegyek.

--Rodrigó 2012. december 11., 22:52 (CET)


A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!