Főmenü megnyitása

Zöldy Emil

Ybl-díjas építész (1913–1982)

Zöldy Emil (Polgár, 1913. március 16.Budapest, 1982. november 17.) Ybl Miklós-díjas (1953) építész,[3] a szocialista realista építészet egyik jelentős alakja.

Zöldy Emil
Született 1913. március 16.[1]
Polgár[1]
Elhunyt 1982. november 17. (69 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása építész
Kitüntetései Ybl Miklós-díj (1953)[1]
Sírhely Farkasréti temető[2]

ÉleteSzerkesztés

1933-1939 között Budapesten az Iparművészeti Főiskolán, 1941-1943 között Bécsben az Építészeti Akadémián végezte tanulmányait. 1948-ig a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, majd egy évig az Építésügyi Minisztérium mérnökeként dolgozott, 1949-től állami tervezővállalatok: a VÁTI, a Lakóterv, az ÁÉTV, majd a KÖZTI építész tervezője volt.[3] 1946-ban csatlakozott a Tér és formacímű folyóiratból kiváló, a kommunizmussal szimpatizáló szerzőkhöz, akik megalapították az Új Építészet című folyóiratot és kört. Az ún. Új Építészet Kör vezetői Kozma Lajos, Major Máté Gádoros Lajos Málnai László voltak, ám a lapot Kozma halálát követően megszüntették. A kör eszmeisége azonban 1951-ig továbbélt, amikor felváltotta a szocialista realizmus.[4]

1953-ban az Ybl Miklós-díj alapításakor ő volt a jelöltek közül az egyedüli pártonkívüli. Ekkor a Lakótervben dolgozott, a II. fokozatú díj indoklásában is lakóházak szerepeltek, mint az elismerésre méltó építészi teljesítmény produktumai: a Balaton utcai bérházak, komlói lakó- és középületek,[5] a Hungária körúti és a Róbert Károly körúti lakóépületek.[6]

1954-ben - még Komló főépítészeként - mint önkéntes részt vett a koreai háború utáni újjáépítésben Észak-Korea fővárosában, Phenjanban.[7] Alkotásai, a Phenjani Operaház és a Zeneakadémia a mai napig láthatók,[8] de a 32 fős mérnökcsapat főépítészeként számos más phenjani köz- és lakóépület tervezőmunkáját koordinálta ottlétük hét hónapja alatt.[9]

1951 és 1956 között számos, a szocialista realista stílusban fogant épületet tervezett elsősorban Budapesten és Komlón, de ezt követően is tervezőmérnökként dolgozott.

DíjaiSzerkesztés

Jelentős munkáiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c d e Petőfi Irodalmi Múzeum, 2018. június 4., PIM75400
  2. 2019. szeptember 9.
  3. a b Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  4. Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században: A második félévszázad építészete. Szekszárd: Babits Kiadó. 2000.  
  5. Kocsis Piroska: Az Ybl Miklós-díj alapítása 1953-ban. Magyar Nemzeti Levéltár (2015. jan. 29.) (Hozzáférés: 2018. máj. 6.)
  6. a b N. Kósa Judit: Egy intermezzo emléktáblája. Népszabadság Online (2006. ápr. 28.) (Hozzáférés: 2018. máj. 6.)
  7. Elutazott Koreába a magyar építészek egy csoportja. Szolnok Megyei Néplap, VI. évf. 237. sz. (1954. okt. 7.) 2. o.
  8. Vincze Miklós: Hatvan éve álldogál már egy pingvinpár az Üllői út óriástömbjei mögött. 24.hu (2018. ápr. 25.) (Hozzáférés: 2018. máj. 6.)
  9. Zöldy Emil: Magyar építészek Koreában. Szabad Nép, XIV. évf. 168. sz. (1956. jún. 17.) 2. o.
  10. General Miklós: KRÓNIKA. Magyar Iparművészet, XLVI. évf. (1943) 80. o.
  11. Személyi rész. Magyar Közlöny, IX. évf. 13. sz. (1953. ápr. 4.) 109. o.
  12. Schéry Gábor: Évek, művek, alkotók: Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953-1994. Budapest: Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. 1995. 88. o.  
  13. N. Kósa Judit: Kísértet a Honvéd utcában. Népszabadság, LX. évf. 91. sz. (2002. ápr. 19.) 32. o.
  14. Körner Zsuzsa: A telepszerű lakásépítés Magyarországon. Budapest: Terc kiadó. 2004. 209. o.  
  15. Babó Elek: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem építésének története 1945-85. A SZIE honlapja (1986) (Hozzáférés: 2018. máj. 6.)
  16. Rajt a sportcsarnok építésénél. Dunántúli Napló, XXVIII. évf. 228. sz. (1971. szept. 28.) 1. o.