Gróf zicsi és vázsonkeői Zichy Péter Pál Keresztelő János Sándor Géza Miklós Nándor Ottó Béla (Nagyláng, 1924. december 6.Budapest, 2008. október 22.), jogász, emlékirat író, a recski munkatábor egyik foglya.

gróf Zichy Péter Pál
Született 1924. december 6.
Nagyláng
Elhunyt 2008. október 22. (83 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Balázsi Pretzner Lenke
Foglalkozása katonatiszt

ÉleteSzerkesztés

Az ősrégi főnemesi gróf zicsi és vázsonkeői Zichy család sarja. Atyja, gróf zicsi és vázsonykői Zichy Pál (18961974), anyja, gróf galánthai Esterházy Margit (19041990) asszony volt. Apai nagyszülei, gróf zicsi és vázsonykői Zichy János (18681944) jogász, császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Királyság kultuszminisztere, legitimista politikus, agrárius, az MTA igazgató tagja (1925), az Aranygyapjas rend lovagja, és gróf zicsi és vázsonkeői Zichy Margit (1874-1963). Anyai nagyszülei gróf galánthai Esterházy Sándor (18681925) és hercegnő Agnese Borghese-Aldobrandini (18771910) voltak.[1] Alaptanulmányai befejezése után, Zichy Péter jogot tanult, és az elődök nyomdokain haladva politikusi pályára készült. 1943-ban még tervei között az volt, hogy a svájci diplomataképzőben folytatja tanulmányait. A háború után azonban épp csak be tudta fejezni a pesti jogot, és – több próbálkozás után – már csak díszlettologatónak volt jó a Kisszínházba. A kommunizmus alatt szenvedett kiszorítások miatt elindult a határnak, de nem járt szerencsével, mivel az osztrák csendőrség elfogta, mert Burgenland szovjet megszállás alatt volt, és a magyar menekülteket fejpénzért, 100 schillingért adták ki az NKVD-nek. Zichy Pétert és társait visszavitték Szombathelyre. Akkor kezdődött csak igazán a kálváriája, amely egészen a recski tábor felszámolásáig tartott. Aki viszont megjárta és túlélte a munkatábort, annak ez a történet soha nem ért véget. Zichy Péter, amíg élt, minden évben visszajárt a recski emlékünnepségekre;[2] halála után emlékiratait és gondolatait a táborról kiadatták.[3]

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

1955. április 10.-én Nagyvázsonyban feleségül vette a művelt kispolgári származású nevelőnő Balázsi Pretzner Lenkét (Miskolc, 1917. február 24.Budapest, 2015. augusztus 29.), akinek a szülei Balázsi Pretzner Sándor (18851963), HÉV intéző,[4] és Kocsis Vilma (18881978) voltak.[5] Apai nagyszülei Balázsy Pretzner Sándor (18571923), színész, szinház rendező, és Szőllősy Ilona (18621934), énekesnő voltak.[6] Idősebb Balázsi Preczner Sándor színésznek a nővére, Pretzner Karolin (18511919), színésznő, hosszú évekig élettársi kapcsolatot ápolt vitézvári báró Simonyi Lajos (18241894) közmunka- és kereskedelemügyi miniszterrel. Idősebb Balázsi Pretzner Sándor színész lett később az 1919-ben elhunyt Karolinnak és ezáltal a báró Simonyi családnak is az örököse.[7] Zichy Péter és Balázsi Pretzner Lenke házaságából egy leány és egy fiú született.

MűveiSzerkesztés

  • Zichy Péter. Miért? - ÍRÓK ALAPITVÁNYA. 2008.

JegyzetekSzerkesztés