Zoltánháza
Zoltánháza (szlovénül: Zenkovci, vendül régen Zanjkovci, németül: Zelting) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.
| Zoltánháza (Zenkovci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Battyánd |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Ludvik Novak |
| Irányítószám | 9265 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 331 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 221 m |
| Terület | 4,21 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 24″, k. h. 16° 04′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 24″, k. h. 16° 04′ 48″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zoltánháza témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Muraszombattól 14 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Bezjak-patak partján fekszik.
Története szerkesztés
Első írásos említése 1366-ből való "Zdenkolcz" néven. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul és cserébe a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Zdenkolcz in districtu Waralyakunriky" alakban (azaz a váraljakörnyéki kerülethez tartozó Beznóc) szerepel.[2] 1499-ben „Zwenkowcz” néven szerepel. A falu fejlődése töretlen volt 1640-ig, amikor súlyos török támadás érte de erről kevés történeti forrás áll rendelkezésre. A 17. században a bodóhegyi Szent Lénárt plébániához tartozott.
Vályi András szerint " ZENKÓCZ. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és több Uraságok, fekszik F. Lendvának szomszédságában, és annak filiája; síkos földgye termékeny, réttye jó, legelője, fája elég van, keresetre módgya Stájer Országban, szőleje is van."[3]
Fényes Elek szerint " Zenkócz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban: 210 evang., 63 kath. lak."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Zoltánháza, 70 házzal és 399 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Muraszombat."[5]
1910-ben 458, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. A falunak ekkoriban még volt német lakossága, akiket elűztek a kommunista partizánok. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 354 lakosa volt. A faluban jelentős számú roma lakosság is él.
Híres szülöttek szerkesztés
- Johann Mickl (szül. Mickl János) német generális, előbb az osztrák-magyar hadseregben, majd a Wehrmachtban, zoltánházi német családban született.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye