Afrikai hagyományos hangszerek

Az afrikai hagyományos hangszerek cikk Afrika zenéjének sajátos hangszereit tárgyalja.

Az afrikai zene a történelem során nagymérvű változáson esett át.[1] Amit manapság hagyományos zenének nevezünk, az korábban egész másképp szólhatott. A fekete-afrikai hangszerek egy része európai mércével ítélve primitívnek tűnhet, ugyanis szinte semmit nem változtak az elmúlt évezredek alatt. Ugyanakkor leleményességről tesznek tanúbizonyságot. Az újkorban és a modern korban fellelt hangszerek élő bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a történelem során mennyi temérdek húros, fúvós és ütőhangszer jöhetett létre.

A citerák és a lant az arabok által terjedt el Afrikában.[2] Egyes területeken a külső befolyásra érdekes újfajta hangszerek is megjelentek a 20. században, például az endingidi nevű hegedű Ugandában vagy a ramkie és segankuru nevű vonósok Dél-Afrikában.[1]

A hagyományos zene hangszerei sokszor természetes anyagból készültek, mint pl. egy kivájt tök, egy állat szarva, állatbőr, agyag, kagyló, farönk, bár manapság már sok egyszerű hangszer is mesterséges anyagból készül, pl. alumínium vagy fémdobozok, húr, műanyagpalack stb.[3] A legkülönösebb hangszereket a vallásos és átmeneti rítusok szertartásai (például férfivá avatás) táncainak kisérésére is használják. E hangszerek között talán a legérdekesebbek a félbevágott, száraz babszemekkel megtöltött tökök, amelyeket térdükre kötnek.[4]

A mai jellegzetes hagyományos hangszerek közé sorolhatjuk a különböző fa- és bambuszdobokat (ekwe, ikolo, dzsembé, omele, dunun stb.), valamint a kordofon, idiofon és membranofon hangszereket, a korától a mbiráig és a sekerétől a balafonig.

A hangszerek osztályozása

szerkesztés
 
Afrikai fúvósok

Afrikában jellemző hagyományos hangszerek:

 
Férfiak a kankangui-val
 
Egy nő egy kagylót fúj
  • Dudák
Észak-Afrikában jellegzetes duda a zurna (egyéb nevein: zukra, zokra).
  • Kürtök
pl. endeka, nkoni, ntemi
Kelet-Afrikában embermagasságú elefántagyarból készített kürtöket használnak, ez az ún. siva.[5]
A kenyai ún. oluika hangszert szintén egy állat szarvából készítik,[6] rendszerint egy szarvasmarha vagy kecske szarvából.
A Kongó-medencében a szertartási kürtökből és trombitákból együtteseket alakítanak.[5]
    • Kagyló, mint hangszer („kagylókürt”)
A partvidék kagylóból készült fúvós hangszereit is a kürtökhöz sorolhatjuk. Pl. ilyen a madagaszkári antsiva.[7]
  • Furulyák
Namíbiában a himbák ujjnyílások nélküli egyszerű faragott furulyát használnak; ez a ongembo.
  • Fuvolák
Tanzániában az ujjnyílások nélküli fuvola a filimbi, amely bambuszból, nádból vagy fakéregből is készülhet.[5]
Észak-Afrikában jellegzetes az igen régi eredetű nay (ney, másképp: gasba, fhal).
  • Klarinétok
Jellegzetes kettősklarinét az egyiptomi arghul.
  • Trombiták
Nigériában a fulbék által használt négyméteres népi trombita a gagashi.[5]
Kamerunban a töktrombita neve a fán. Kelet- és Közép-Afrikában a hangszereket gyakran tökből, fából, bőrből, szarvból vagy ezek kombinációjából készítik.[8]
A kankangui egy közel két méter hosszú benini trombita.[9]
  • Sípok
A Közép-afr. Közt.-ban a banda népnél a hat főből álló síp-zenekar a ngala.[10]
  • Pánsípok
Ugandában a pánsípokat együttes formájában használják. Az ekvanzi nevű együttesben hét pánsípos van.[5]
  • Zúgattyúk
A zúgattyúk a legősibb hangszerek közé tartoznak, amelyeket főleg rituális célra használnak. Leginkább egy falemez, amit egy zsinórra erősítenek és azzal forgatnak, amivel surrogó hangot ad.
 
Mbira v. szanza v. kalimba. Az apró fém- vagy nádlapkákat hüvelykujjal és a többi ujjal pengetik.
Az udu nevű hangszer hangja
  • Dobbantósok
Ide tartoznak a földhöz vert dobbantó botok.
  • Dörzsölt hangszerek
Legegyszerűbb típusa amikor két természetes anyagot dörzsölnek össze (pl. kavicsok, kagylók, csontok).
  • Pengetett idiofonok
Jellegzetes lamellofon Fekete-Afrikában a szanza (ujjzongora).
  • Ütött idiofonok
Idetartoznak azok a mindennapi tárgyak (pl. edények, kannák), amelyek zenei hangkeltésre alkalmasak és ütéssel szólaltatják meg.
Nigériában az igbók által használt az ún. udu. A hagyományos udu egy agyagból készült edény, melynek oldalsó nyílása van, és ütésekkel játszanak rajta.[11]
  • Rázott idiofonok
Csörgők, csengők, kolompok, pergők
Az afrikai xilofonok különböző méretűek, földre állítható és nyakba akasztható változataik egyaránt népszerűek.[12]
Nyugat-Afrikában jellemző xilofon a balafon.
 
Mali férfi n'goni-n játszik
pl. a tanzániai enanga vagy a ruandai inanga, a közép-afrikai zeze (botcitera), az arab kánún
pl. az észak-afrikai rebáb vagy a kenyai siiriri.[13]
Többféle fajtájuk van: íjhárfák, szöghárfák, keretes hárfák. Az íjhárfa a legősibb típus és valószínűleg a zenélő íjból fejlődött ki.[5]
Hárfákra példák: ennanga (Uganda), ardin (Mauritánia), kinde (Csád-tó környéke), ngombi (Gabon).[14]
A ngoni vagy n'goni főleg Maliban ismert kicsi hárfa- vagy gitár-féle.[15]
Egy egyszerű észak-afrikai és szubszaharai lant a genbri vagy guembri. A gnaua zene (wd) egyik alapvető hangszere.[16]
Etiópiában és Eritreában használt egyhúros lant- vagy hegedűféle a maszinkó.
Elterjedési területük főleg Kelet-Afrika és Kongó.[5]
A kerár (krár) vagy kisszár változó méretű lírát Etiópiában, Szudánban, Dél-Szudánban, Ugandában és Kenyában használják.[1]
Az íjhoz hasonló hangszer. Többféle formája van: rezonátor testtel ellátott, vagy anélküli, egy vagy több húros.
 
Ghánai dobosok
 
Burundiak dobolnak az ún. kariendán
  • Frikciós dobok
A frikciós dob közismert magyar neve köcsögduda, de az afrikai fr. dobok dobformájúak, míg az európai fajtájuk inkább fazék alakú.
  • Hengerdobok
Észak-Afrikában tbal vagy tabl néven ismertek. Az arab tabl jelentése: dobolás.[17]
A tuaregeknél használt kisebb hengerdob a ganga. Ezen csak nők játszanak.[5] A fulbék is alkalmazzák a ganga nevű hengerdobot.
  • Tölcsérdobok
A legismertebb talán a nyugat-afrikai dzsembé és az észak-afrikai darbuka.
  • Lábas dobok
Olyan dobok, amelyeknek lábai vannak. A lábak kialakításának a célja a rezonancia növelése. Sok lábat az emberi test, az emberi lábak alapján formáztak meg.[18]
  • Hosszúdobok
Nyúlánk alakú dobok, ahol az ütőfelület jóval kisebb a dob hosszához képest.
Az ún. msondo a szuahéli nyelven beszélő világban használatos [19] és kb. egy méter magas.[20]
  • Kúpdobok
Alakjuk kúpforma és gyakran kétmembránosak.
A kebero nevű kúpdobot Etiópiában egyházi szertartások kíséretéhez használják.
  • Üstdobok
Az üstdobok készülhetnek fából vagy tökből. Sokszor párosával alkalmazzák az üstdobokat és a kettőt összeerősítik. Több fajtája van.

Beszélő dobok

szerkesztés

A beszélő dobok mint a nevük mutatja, közel járnak ahhoz hogy az emberi beszédet utánozzák; magasságuk gyorsan változtatható a testükön levő zsinór állításával. Ilyen például a nyugat-afrikai jorubák által használt ún. dùndún, vagy az asantik által használt atumpan és fontomfrom.[21] Sok más néven is ismert, pl. tama.[22] E dobok nagy méretű fajtái akár 30–32 km távolságig hallható üzeneteket küldhettek,[21] ahonnan aztán további dobosok adták tovább, gyorsan terjesztve a törzsi híreket.

 
Kpanlogo dob
 
Adodo v. tama stb. („beszélődob”)
 
Udu nevű ütőshangszer (A hagyományos afrikai udu agyagból készül.)
 
Dzsembé
 
Sekere (csörgő)
 
Balafon
 
Kora

Nem teljes lista a hagyományos hangszerekről:

  • Adjalin (benini eredetű vonós)
  • Antsiva (madagaszkári kagyló-hangszer)
  • Awtar (marokkói lant)
  • Balafon
  • Begena
  • Bendir (észak-afrikai ütőshangszer)
  • Bobre (zenei íj)
  • Bombolong (nyugat-afrikai dob)
  • Bunde (kelet-afrikai dob)
  • Darbuka
  • Dzsembé
  • Doundounba (nyugat-afrikai ütőshangszer)
  • Dum dum (nyugat-afrikai ütőshangszer)
  • Ennanga (kelet-afrikai húros)
  • Gasbâ (tunéziai fuvola)
  • Gambri (észak-afrikai húros)
  • Gongoba (nyugat-afrikai idiofon)
  • Inanga (ruandai citera)
  • Íjlant
  • Kalimba (" hüvelykzongora ")
  • Kabosy (madagaszkári gitár)
  • Kankangui (benini trombita )
  • Kayamb (idiofon)
  • Kisszár
  • Konga
  • Kora
  • Magrouna (észak-afrikai fúvós)
  • Maszinkó
  • Mezoued ( tunéziai duda)
  • N'goni vagy ngoni (mali kicsi gitár)
  • Nyatiti (kelet-afrikai lant)
  • Oporo (kürt)
  • Orutu (hegedű)
  • Sekere
  • Sodina ( madagaszkári fuvola)
  • Tam-tam aka
  • Tama ("beszélő dob")
  • Udu (ütős)
  • Zokra v. zurna ( tunéziai nádnyelves hangszer)
  1. a b c African music - Musical instruments (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
  2. Van der Meer: Hangszerek az ókortól napjainkig (1988)
  3. FOLI (there is no movement without rhythm). (Hozzáférés: 2020)
  4. Kanadai Magyar Munkás, 1964-1965 (36. évfolyam, 1-49. szám) |. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  5. a b c d e f g h Brauer-Benke József: Afrikai hangszerek
  6. Laurence LibinLaurence Libin: Oluika. 2014. ISBN 978-0-19-974339-1 Hozzáférés: 2020. december 4.  
  7. Antsiva fotója. www.metmuseum.org. (Hozzáférés: 2020. december 4.)
  8. African music - Aerophones (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  9. Network, Canadian Heritage Information: The Kankangui by Vitamor, Age 19 (angol nyelven). www.museevirtuel.ca. (Hozzáférés: 2020. december 4.)[halott link]
  10. Kauffman, Robert (1972. május 25.). „Review of Musiques banda: République Centrafricaine, , Geneviève Dournon-Taurelle”. Ethnomusicology 16 (2), 320–322. o. DOI:10.2307/849738. ISSN 0014-1836.  
  11. Alexander Akorlie, Agordoh (2005). African Music: Traditional and Contemporary. Nova Publisher. p. 81.
  12. Magyar Múzeumok, 2006. 1. szám (Vol. 12.) |. (Hozzáférés: 2020. december 4.)
  13. paukwastories: Kenyan String Instruments (angol nyelven). Paukwa, 2018. november 2. (Hozzáférés: 2020)
  14. African music (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2020)
  15. N'GONI | Resonance N'goni (angol nyelven). resonance. (Hozzáférés: 2020. december 4.)
  16. The Guembri - The craft of West African instrument-making (angol nyelven). cargocollective.com. (Hozzáférés: 2020. december 4.)
  17. Collaer P. - Elsner J.: Misikgeschicte in Bildern: Nordafrika (1983)
  18. Alan Blackwood: A világ zenéje
  19. Lawrence G. Potter. The Persian Gulf in History. Palgrave Macmillan, 177–. o. (2009. január 6.). ISBN 978-0-230-61845-9 
  20. Dr Janet Topp Fargion. Taarab Music in Zanzibar in the Twentieth Century: A Story of ‘Old is Gold’ and Flying Spirits. Ashgate Publishing, Ltd., 108–. o. (2014. február 26.). ISBN 978-0-7546-5554-1 
  21. a b Talking drum (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
  22. Tama Talking Drum 1 - Tama - Talking drum. www.african-percussion.net. (Hozzáférés: 2020. december 6.)

Kapcsolódó cikk

szerkesztés