Alóza

Alóza
	Evolúciós időszak: Eocén - jelen
	Illusztráció a típusfaj fattyúheringről (Alosa alosa)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Clupeomorpha;
Rend:	Heringalakúak (Clupeiformes);
Család:	Heringfélék (Clupeidae);
Alcsalád:	Alosinae;
Nem:	Alosa; H. F. Linck, 1790
Szinonimák
	Caspialosa; Pomolobus;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Alóza témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Alóza témájú kategóriát.

Az alóza (Alosa) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó nem. A típusfaj a fattyúhering (Alosa alosa).

Előfordulásuk szerkesztés

Az alóza-fajok megtalálhatók az Atlanti-óceán mindkét oldalán, ezenkívül előfordulnak a Földközi- a Fekete- és a Kaszpi-tengerben,^[1] belső édesvízi tavakban és a folyókban is. Többségük csak az édesvízben ívik.

Megjelenésük szerkesztés

Általában a hátuk sötét vagy fekete, fejük kékes, zöldes vagy lilás.^[1] Egyes fajok háta szürke vagy zöld.^[1] A fej mögött és az úszókon sötét foltok találhatók; ezek mérete és száma fajtól függően változó.^[1] A legtöbb faj csak 300 grammos, vagy ennél is könnyebb, de a dunai hering eléri akár a 2 kilogrammos testtömeget is.^[1]

Szaporodásuk szerkesztés

Az alózák általában anadrom vándorhalak (a tengerből az édesvízbe vonul ívni). Számos akadályon kell, hogy átmenjenek, hogy az ívási helyhez eljussanak.^[2] Legfőbb ívóhelyeik a folyótorkolatok. Ezeken a helyeken sok a táplálék, de a ragadozók is. Mivel a legtöbb felnőtt hal elpusztul ívás után, az ivadék kell, hogy visszaússzon a tengerekbe. A vándorlás hossza, szabja meg, hogy hány hal éli túl az ívási időszakot.

A szaporodás fajtól függően változó.^[1] Iránban végzett megfigyelések, arra következtettek, hogy az ívásban szerepet játszik az évszak, a hely és a vízhőmérséklete.^[1] A termékenység is ezektől a tényezőktől függ. A legtöbbjük kora április és késő augusztus között ívik, amikor a vízhőmérséklet 11-27 Celsius-fok között van.^[1] A nőstények 20 000–312 000 ikrát raknak.^[1]

Ahol több faj előfordul ugyanazon a helyen, hibrid példányok is megjelennek.^[3] Az Alosa-fajok körülbelül 10 évig is élhetnek, azonban a legtöbbjük ívás után elpusztul.^[1]

Rendszerezés szerkesztés

Az alóza nembe az alábbi 24 faj tartozik:

kékhátú alóza (Alosa aestivalis) (Mitchill, 1814) - Nyugat-Atlanti-óceán
Alosa agone (Scopoli, 1786) - Európa és Földközi-tenger
Alosa alabamae D. S. Jordan & Evermann, 1896 - Nyugat-Közép-Atlanti-óceán
Alosa algeriensis Regan, 1916 - Földközi-tenger
fattyúhering (Alosa alosa) (Linnaeus, 1758) - Kelet-Atlanti-óceán; típusfaj
Alosa braschnikowi (Borodin, 1904) - volt Szovjetunió és Ázsia
kaszpi-tengeri kis hering (Alosa caspia), korábban (Caspialosa caspia) (Eichwald, 1838) - Eurázsia
Alosa chrysochloris (Rafinesque, 1820) - Nyugat-Közép-Atlanti-óceán
Kizilaga-hering (Alosa curensis), korábban (Caspialosa curensis) (Suvorov, 1907) - Európa és Ázsia
finta (Alosa fallax) (Lacépède, 1803) - Északkelet-Atlanti-óceán
dunai hering (Alosa immaculata), korábban (Alosa pontica vagy Caspialosa pontica) E. T. Bennett, 1835 - Eurázsia
Alosa kessleri (Grimm, 1887) - volt Szovjetunió és Ázsia
Alosa killarnensis Regan, 1916 - Európa
Alosa macedonica (Vinciguerra, 1921) - Európa
lagúnahering (Alosa maeotica), korábban (Caspialosa maeotica) (Grimm, 1901) - Eurázsia
Alosa mediocris (Mitchill, 1814) - Nyugat-Atlanti-óceán
Alosa pseudoharengus (A. Wilson, 1811) - Észak-Amerika
Alosa sapidissima (A. Wilson, 1811) - Észak-Amerika
nagyszemű hering (Alosa saposchnikowii), korábban (Caspialosa saposchnikowii) (Grimm, 1887) - volt Szovjetunió és Ázsia
Alosa sphaerocephala (Berg, 1913) - volt Szovjetunió és Ázsia
volgai hering (Alosa suworowi), korábban (Caspialosa suworowi) (Berg, 1913) - Európa
Alosa tanaica (Grimm, 1901) - Fekete-tenger és Márvány-tenger
Alosa vistonica Economidis & Sinis, 1986 - Európa
Alosa volgensis (L. S. Berg, 1913) - Európa

Kereskedelmi célú halászata szerkesztés

Azokról a halakról, melyek az élelmezésben fontos szerepet töltenek be a Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet éves jelentést készít. Ez alapján az alóza nembe sorolt halak kereskedelmi halászata világösszesen az alábbi táblázatban foglalt tonnában számított fogást eredményezte.

A kereskedelmi célú halászat eredményeként a természetes vizekből fogott alózák mennyisége tonnában.^[4]
2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009
510 216	554 620	580 655	577 716	582 828	589 287	592 556

Jegyzetek szerkesztés

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Coad, Brian. "THE SHAD FOUNDATION’S SHAD JOURNAL-Shad in Iranian Waters." SHAD Journal ISSN 1094-4990 2.4 (Fall 1997): 4-7.
↑ Lochet, A., S. Boutry, and E. Rochard. Estuarine Phase during Seaward Migration for Allis Shad Alosa Alosa and Twaite Shad Alosa Fallax Future Spawners. Ecology of Freshwater Fish 18 (2009): 323-35.
↑ Faria, R.; Weiss, S.; & Alexandrino, P. (2006): A molecular phylogenetic perspective on the evolutionary history of Alosa spp. (Clupeidae). Molecular Phylogenetics and Evolution 40(1): 298–304. doi:10.1016/j.ympev.2006.02.008 (HTML abstract).
↑ Halászati jelentés a kifogott halak mennyiségéről (pdf). 'Yearbooks of Fishery Statistics Summary Tables'. FAO. [2017. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 23.)

Források szerkesztés

Genus: Alosa (angol nyelven). fishbase.org. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Shad című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

7. család: Hering-félék (Clupeidae) (magyar nyelven). Alfred Brehm: Az állatok világa. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
Heringfélék (Clupeidae) (magyar nyelven). tomolyka.freeweb.hu. [2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
The re-introduction of allis shad (Alosa alosa) in the Rhine System (angol, francia, német, holland nyelven). lanuv.nrw.de. [2011. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 22.)

Az alóza internetes leírásai szerkesztés

Alosa Linck, 1790. BioLib.cz. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
Alosa (angol nyelven). Encyclopedia of Life. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
Alosa (angol nyelven). uBio. (Hozzáférés: 2011. december 22.)

A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Coad-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Coad, Brian. "THE SHAD FOUNDATION’S SHAD JOURNAL-Shad in Iranian Waters." SHAD Journal ISSN 1094-4990 2.4 (Fall 1997): 4-7.

[Lochet-2] Lochet, A., S. Boutry, and E. Rochard. Estuarine Phase during Seaward Migration for Allis Shad Alosa Alosa and Twaite Shad Alosa Fallax Future Spawners. Ecology of Freshwater Fish 18 (2009): 323-35.

[Faria-3] Faria, R.; Weiss, S.; & Alexandrino, P. (2006): A molecular phylogenetic perspective on the evolutionary history of Alosa spp. (Clupeidae). Molecular Phylogenetics and Evolution 40(1): 298–304. doi:10.1016/j.ympev.2006.02.008 (HTML abstract).

[4] Halászati jelentés a kifogott halak mennyiségéről (pdf). 'Yearbooks of Fishery Statistics Summary Tables'. FAO. [2017. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 23.)

[1]

[2]

[3]

[4]