Főmenü megnyitása

Alsószentbenedek (korábban Ivanócz, szlovénül: Ivanovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Alsószentbenedek (Ivanovci)
Alsószentbenedek látképe
Alsószentbenedek látképe
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rang falu
Alapítás éve1340
Polgármester Alojz Glavač
Irányítószám 9208
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség131 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság274 m
Terület3,78 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Alsószentbenedek (Szlovénia)
Alsószentbenedek
Alsószentbenedek
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 44′ 00″, k. h. 16° 13′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 00″, k. h. 16° 13′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószentbenedek témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Muraszombattól 12 km-re északkeletre a Vendvidéki-dombság (Goričko) tájegységben a Szentbíbori-patak forrásvidékén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A település területén már az ókorban is éltek emberek, ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok. A középkorban az első, 1314-ből ismert birtokosa a Nádasd nembeli Darabos család, melynek tagjai Nádasdon kívül Zalában is birtokosok voltak.[2] Az Amadé nembeli Miklós, még 1323-ban vásárolta a falut részben pénzért, részben a somogymegyei Baráti faluért cserébe.[3]

1340-ben a Nádasd nemzetség oszkai ágához tartozó Pető unokaöcscsével, Istvánnal I. Beke fiával együtt megjáratja Ivanócz és a mellette levő Mihályfölde határait. Ekkor említik a falu nevét írásban először "Iwachnolch" alakban.[3] 1355-ben Miklós megölte testvérét II. Bekét, mire válaszul a zágrábi püspök, Frankay Miklós, rögtön elkérte a királytól mind II. Bekének, mind Miklósnak Oszkó, Nagy-Mákva, Mihalócz, Dolina, Bokrács és Ivanócz falvakban levő részeit. Az 1355-ös oklevélben "Ivanoch" alakban szerepel.[3] Ugyanebből az évből tudomásunk van arról, hogy a gersei Pető család Nagy-Mákva, Oszkó, Mihalócz, Dolonya és Volkarács mellett Ivanócz helységben is földesúr.[4] A Nádasd nemzetség Nádasdy- és Darabos-ágainak csak nagy nehezen 1364-ben sikerült Frankay Miklóssal, akkor már esztergomi érsekkel kötött egyezség alapján az elajándékozott javakból Ivanócz, Bokrács és Dolina falvakat visszakapni.[3] 1403-ban "Iwanholch", 1414-ben "Iwahonolcz" néven említik.[4] A Nádasdyak 1414-ben Mákfa, Ivanócz, Nádasd és számos vend falura nyernek királyi adományt.[2] 1468-ban "Iwanolcz", 1472-ben "Iwanowcz", 1483-ban "Iwanocz", 1504-ben "Iwanolcz" alakban említik mint a Nádasd nemzetség birtokát.[4]

Vályi András szerint "IVANÓCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Inkey, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kantsócshoz közel, és annak filiája, javai külömbfélék."[5]

Fényes Elek szerint "Ivanocz, vindus falu, Vas vmegyében: 44 kath., 197 evang. lak. F. u. gr. Festetics Tasziló és Inkey Imre kamarás."[6]

Vas vármegye monográfiája szerint "Szent-Benedek, 65 házzal és 359 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Itt volt hajdan a szent-benedek-rendi apátság."[2]

1910-ben 324, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 131 lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

Határában római kori halomsírok találhatók.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 27.)
  2. a b c Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye
  3. a b c d Karácsonyi János:A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig.
  4. a b c Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információkSzerkesztés